2023-ban Európában 17,2 gigawattóra (GWh) új akkumulátoros energiatároló kapacitást telepítettek, 94%-kal nagyobbat, mint 2022-ben. Ezzel 2023 volt egymás után sorban a harmadik olyan év, amelynek során az éves piac lényegében megduplázódott.
A napelemes piaccal párhuzamosan a növekedés zöme, 70%-a (12 GWh) a lakossági szegmensben ment végbe, amit elsősorban a magas villamosenergia-árak, illetve a háztartások részleges önellátásra való törekvése hajtott. Az ígéretes és jórészt kiaknázatlan kereskedelmi és ipari szegmensben 1,6 GWh-val bővült az akkumulátoros energiatároló kapacitás, míg a hálózati akkumulátor kapacitás 3,6 GWh-val nőtt.
A 2023-as bővülésnek köszönhetően Európa teljes működő akkumulátoros energiatároló flottájának kapacitása gyakorlatilag egyetlen év alatt megduplázódott, és 35,8 GWh-ra nőtt az év végére. Az éves piac szerkezetéhez hasonlóan a kumulatív értéken belül is a háztartási szegmens adta a legnagyobb, 63%-os részt, a közmű-léptékű kapacitások részaránya 27%-ot, a kereskedelmi és ipari szegmens pedig 10%-ot tett ki.
Az országok közül Németország vitte a prímet 5,9 GWh újonnan telepített kapacitással, ami 2022-höz képest 152%-os növekedést jelent, majd Olaszország (3,7 GWh, +86%) és az Egyesült Királyság (2,7 GWh, +91%) következik a sorban. A 4. és 5. helyen talán némi meglepetésre a lakosságszám és terület szempontjából Magyarországhoz hasonló két ország, Ausztria és Csehország található.
Ausztriában több mint 1 GWh új akkumulátoros energiatároló kapacitás települt 2023-ban, 95%-kal több, mint a megelőző évben, míg Csehország több, mint 900 MWh-t telepítve lényegében megháromszorozta éves piacát.
Előre tekintve, az akkumulátoros energiatárolás kilátásai a SolarPower Europe szerint fényesek. Az energiaátmenet fő trendje, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások folyamatos terjedése szorosan összefügg a villamosenergia-rendszer flexibilitását növelő tiszta források, például az akkumulátorok térnyerésével, a hálózatok korszerűsítése mellett pedig a szállítás és a fűtés villamosítása is az akkumulátoros energiatároláson alapul. A BESS alkalmazására a várható további technológiai fejlődés, illetve az ennek köszönhetően várható jelentős költségcsökkenés is élénkítőleg hathat.
Mindemellett azonban a napelemes iparági szervezet szerint az akkumulátoros energiatárolás további elterjedését támogatandó szükséges egy erős és stabil szakpolitikai és szabályozási keret kialakítása is.
Ami a piaci kilátásokat illeti, a várakozás szerint 2024-ben a háztartási szegmens által telepített új kapacitás ugyan csökkenhet, de az általa hagyott rést a nagyméretű, kereskedelmi és ipari célú, illetve hálózati akkumulátorok kitöltik majd. Így a piac tovább növekedhet idén, a SolarPower Europe által legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint mintegy 22,4 GWh-val.
Ez újabb rekordot jelentene, azzal együtt, hogy a 2023-ban regisztrált 17,2 GWh-s bővülést csak mintegy 31%-kal haladná meg, ami jelentősen elmarad az elmúlt évek 100% körüli éves növekedési rátájától. A 2025-2028-as időszakban az évente Európában települő akkumulátoros energiatároló kapacitás szintén évi 30-40%-kal növekedhet a prognózis szerint. Így a médium szcenárió szerint 2028-ban 78,1 GWh-nyi új akkumulátoros energiatároló kapacitás jöhetne létre Európában.
Az alacsony és magas növekedési forgatókönyv ugyanakkor jelentős eltérést mutat a médium szcenárióhoz képest. Előbbi szerint az Európában újonnan települő akkumulátoros energiatároló kapacitás 2024-ben 14,4 GWh-ra csökken a 2023-as 17,2 GWh-ról, majd fokozatosan 34,1 GWh-ra emelkedik 2028-ig. A magas növekedési forgatókönyv szerint ugyanakkor idén 29,6 GWh-val is bővülhet az európai akkumulátoros energiatároló kapacitás, 2028-ban pedig az új telepítések már akár elérhetik a 135 GWh-t is.
A három vizsgált növekedési forgatókönyv megvalósulása esetén az összesített európai telepített akkumulátoros energiatároló kapacitás a 2023-as 35,9 GWh-ról 2028-ig 260 GWh-ra (médium szcenárió), 150 GWh-ra (alacsony növekedési szcenárió) vagy 404 GWh-ra bővülhet (magas növekedési szcenárió), vagyis öt év alatt akár meg is tízszereződhet.
A következő évek fontos trendje lehet az is, hogy a hálózati szolgáltatási követelmények változásával párhuzamosan jelentősen megnyúlhat a közüzemi akkumulátorok átlagos tárolási időtartama is. A villamosenergia-rendszer rugalmasságára vonatkozó igények erősödésével az átlagos tárolási időtartam a jelenlegi körülbelül 1,5 óráról a következő években a 4-8 óra felé mozdulhat el.
Az előrejelzés szerint a következő években egyre gyakoribbá válnak majd a helyben (azonos csatlakozási ponton települő) jelentős akkumulátoros energiatároló kapacitással kombinált nap- és szélerőművek is. Az akkumulátoros energiatárolóval együtt telepített nagy naperőművek költség-versenyképessége ugyanis tovább javulhat.
Az energiaellátás teljes élettartamra számított költsége (LCOE) a tárolóval kombinált napelemparkok esetében már 2023-ban jóval alacsonyabb tartományban állt, mint a gáztüzelésű csúcserőművek esetében, és nagyjából a zárt ciklusú gázturbinákéval egyezett meg a Lazard amerikai befektetési bank elemzése szerint. Az összevetés ugyanakkor nem lehet teljes, már csak azért sem, mert az akkumulátorok órákban, legfeljebb néhány napban mérhető tárolási időtartamához képest a gáztárolókban raktározott földgáz a betárolás után lényegében szinte bármikor kitárolható és felhasználható energiatermelésre. ( - a szerk.)
Az időjárásfüggő termelés ingadozásait bizonyos mértékben kiküszöbölni képes hibrid erőművek versenyképességének javulását a naperőmű komponensek költségcsökkenésén túl az akkumulátoros rendszerek költségeinek mérséklődése is hajtja. A kisebb rendszerek költségei 21%-kal, a nagyobb rendszerekéi pedig átlagosan 30%-kal eshetnek 2030-ig a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.
Magyar szempontból külön érdekes, hogy hogyan tudott a hazánkhoz hasonló méretű Ausztria és Csehország az európai akkumulátor-telepítési toplista 4. és 5. helyére befutni. Mások mellett e két ország is kormányzati beruházási támogatási programokkal, illetve pénzügyi ösztönzőkkel segíti elő az akkumulátor-telepítéseket. Ausztriában ez a háztartásokon túl kiterjed a kereskedelmi szegmensre is, Csehországban azonban a támogatások a lakossági szegmensre fókuszálnak.
A cseh új zöld megtakarítási program a tiszta elektromos rendszerek valamennyi formájának telepítését ösztönzi, a napelemekét, a hőszivattyúkét, az elektromos töltőkét és az akkumulátorokét is. A cseh háztartások 2023-ban összesen 910 MWh napelemekkel kombinált akkumulátoros energiatároló kapacitást telepítettek, így Európán belül Csehországban jár együtt a legszorosabban a napelemek és akkumulátoros energiatárolók terjedése (a települő akkumulátor kapacitás 94%-a napelemekkel együtt létesült).
Csehország 2022-ben vezette be a zöld megtakarítási programot az EU Modernizációs Alapját felhasználva. A példás beruházási támogatási program a lakóingatlanok energiahatékony felújítását célozza, anélkül, hogy korlátozná a támogatásra jogosult létesítmények számát. A közcélú hálózattól való függés csökkentésének vonzerejét az is növeli Csehországban, hogy a lakossági villamosenergia-árak a legmagasabbak között vannak Európában (38 euró/kilowattóra 2024 áprilisában vs a 24 eurós európai átlag).
Címlapkép forrása: Getty Images
