Mi az a szamárköhögés?
Az Egészségvonal, a hivatalos kormányzati egészségügyi tájékoztató portál azt írja a szamárköhögésről, hogy heveny,
súlyos légúti megbetegedés, melyet a Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis nevű baktériumok okoznak.
Hogyan terjed a szamárköhögés?
A szamárköhögés cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel), közvetlen érintéssel, szennyezett tárgyakkal terjed.
A tünetek kialakulását a légutak hámrétegének gyulladása okozza.
A szamárköhögés tünetei
A szamárköhögés lefolyása 3 fő fázisra osztható:
- Az első a hurutos szakasz, amely általában 1-2 hétig tart. Kifejezetten hasonlít a vírusok által okozott légúti megbetegedésekre. Rossz közérzettel, enyhe köhögéssel, orrfolyással, orrdugulással kezdődnek a panaszok. Általában láz nélkül zajlik, de hőemelkedés kísérheti. A szövődmények (középfülgyulladás vagy hörgő- és tüdőgyulladás) fellépte esetén már jelentkezhet láz is.
- A második fázisa súlyosabb: rohamokban megjelenő, kínzó, húzó köhögés jellemzi. Ez a szakasz egy hónapnál is tovább tarthat. A köhögési rohamokat követően a beteg kifejezetten kifárad, a megerőltetéstől az arcán vörös vagy kékes bőrszín jelentkezik, hányás is előfordulhat (főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél). A tünetek éjszaka fokozódnak, romlanak.
- A harmadik, utolsó (oldódási) szakasz 3-6 hétig is elhúzódhat. Erre a szakaszra szintén jellemző az epizódokban megjelenő köhögési roham, azonban a rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken. A betegséget okozó kórokozó kimutatása orr- és torokváladék-mintából történik.
Kik számára a legveszélyesebb a szamárköhögés?
A krónikus betegségben szenvedő emberek és az idősek általában gyengébbek és fogékonyabbak a fertőzésekre. Tekintettel immunrendszerük gyengülésére, fontolóra kell venniük a védőoltást
- szól a WHO ajánlása.
A kisgyermekek, az idősek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezők, a daganatos betegek és azok, akiket egészségügyi okokból nem lehet beoltani, mind veszélynek vannak kitéve, amikor a betegségek elkezdenek terjedni a közösségekben, ezért őket is védjük, ha beoltatjuk magunkat.
Miért terjed ennyire a szamárköhögés?
A szamárköhögés egyike volt azon védőoltással megelőzhető betegségeknek, amelyek gyakorlatilag eltűntek idehaza és Európában is. Az átoltottság magas arányának köszönhetően a kisgyerekkori súlyos betegséglefolyást sikerült kiküszöbölni, vagyis az idei évig nagyon régóta nem volt szamárköhögéses haláleset.
Bizonyítékok és kutatások vannak arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években a Covid-járvány és vakcinák nyomán felerősödött a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság az emberek körében,
egyre inkább terjednek az oltásellenes mozgalmak és ennek nyomán a szülők egyre gyakrabban vonják ki gyermekeiket a kötelező védőoltási programokból.
Magyarországon a szamárköhögés elleni átoltottság 98%, ami kimagasló, ám mostanra nem mond sokat az ország védekezőképességéről, mivel a védőoltás hatásossága 5-6 év után elkopik, így a felnőttek is megfertőződhetnek - igaz náluk nem olyan súlyosak a tünetek és a betegség lefolyása.
A Covid-járvány éveiben a fertőzések elleni védekező intézkedések miatt ez a fertőzés sem "tudott terjedni". Elmaradt a természetes emlékeztető inger, ami korábban számos fertőzéssel szemben megvolt. Ezért nincs egyedül ebben a tekintetben a szamárköhögés, ugyanis ezt lehet tapasztalni a légúti óriássejtes vírussal, a skarláttal.
Ezek a betegségek az elmúlt 2-3 évben nem kaptak erőre, és most ezt bepótolják
- mutatott rá korábban érdeklődésünkre Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója.
Közben az is látható, hogy a szamárköhögés nemcsak Magyarországon terjed a szokásosnál sokkal gyorsabb ütemben, hanem például Csehországban is.
Mit lehet tenni a szamárköhögés ellen?
Amennyiben a szamárköhögést korán diagnosztizálják, célzott antibiotikum-terápiával lehet kezelni a betegséget. Késői fázisban már nincs hatása az antibiotikumnak, ilyenkor ugyanis már nincsenek jelen a baktériumok, annak ellenére, hogy a köhögési rohamok még fennállnak. A köhögéscsillapítók hatástalanok.
A szamárköhögés megelőzése érdekében ajánlott az ismétlő védőoltás felvétele,
főleg mivel a 2-3 hónapos oltatlan csecsemők kiszolgáltatottak.
A szamárköhögés szövődményei
A leggyakrabban előforduló szövődmények a tüdőgyulladás, a légzéskimaradás (apnoe) és a táplálási nehezítettség, illetve a gyakori hányások miatt kialakuló súlyvesztés.
Ritkábban előforduló szövődmények lehetnek többek között a légmell, alvási nehezítettség, agyvelőbántalom, epilepsziás rohamok, orrvérzés, szubdurális hematóma, vizelettartási problémák (inkontinencia) és bordatörés. A szamárköhögés a fokozott légzőizom-használat miatt kimerüléshez, akár halálhoz is vezethet.
Mennyire terjed a szamárköhögés Magyarországon?
Újult erővel terjed a szamárköhögés Magyarországon. Cikkeinkben korábban rendszeresen ábrázoltuk az új heti betegek számát, ezeken az ábrákon a szamárköhögés-gyanús esetek szerepeltek.
Az elmúlt hetekben megjelent írásainkból az is kiolvasható volt, hogy a betegség gyorsuló ütemben terjed idehaza is,
mostanra pedig minden megyében azonosítottak gyanús esetet.
Szamárköhögés járvány Magyarországon
Az elmúlt hetekben a rendkívül gyors esetszám-felfutás ellenére a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) és illetékesei rendre azt hangoztatták, hogy nincs járványhelyzet a szamárköhögés-betegség tekintetében Magyarországon. Kezdetben ezt azzal indokolták, hogy nem minden megyében regisztráltak szamárköhögés esetet, ezért nincs országos járvány, majd később azzal érveltek, hogy az előfordulás szórványos.
A 18/1998. (VI:3.) NM rendelet fogalommagyarázata alapján ekkor beszélhetünk egy betegség esetén járványról: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható.
Korábban a járványügyi hatóság azzal érvelt az országos járvány kihirdetése ellen, mivel eddig nem volt jelen minden megyében a betegség.
Galgóczi Ágnes, a NNGYK járványügyi vezetője nemrég már azt nyilatkozta a szamárköhögésről, hogy
a betegség járványos terjedésű Magyarországon.
Mindezt arra alapozta, hogy elmondása szerint az elmúlt 20 évben összesen 36 igazolt szamárköhögés eset volt, idén pedig már most 76 igazolt esetnél tart a járványügy.
Ez alapvetően új értékelése a betegség terjedésének hivatalosan is a járványügy részéről.
Úgy tűnik, hogy fordulat állt be ebben és mostanra a hivatalos járványügy is elismerte, hogy bizony járványszerűen terjed a korábban már legyőzöttnek hitt szamárköhögés.
Szamárköhögés elleni védőoltás
A szamárköhögés elleni védőoltás hazánkban a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban részesülnek a védőoltásban, majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen emlékeztető oltást kapnak. A védőoltás nem nyújt élethosszig tartó védelmet, így felnőttkorban – kifejezetten időskorban – megfontolandó az emlékeztető oltás beadása - olvasható az Egészségvonal információs portálon.
Az NNGYK több járványügyi ajánlást fogalmazott meg. Ezek szerint
- a várandós kismamáknak javasolt az emlékeztető oltás, mert az az újszülöttet is védi,
- valamint a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás.
Arról is írt a hatóság, hogy a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét a hatóság folyamatosan monitorozza.
Avakcinákból szabad forgalomban nincs is, csak az áll rendelkezésre, amit az állam megvesz stratégiai célból.
Szabó Péter Balázs, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara somogyi szervezetének elnöke nemrég úgy fogalmazott:
Az ilyen jellegű védőoltások zárt rendszerben működnek az állami népegészségügyi szerv keretein belül,gyerekeknél a gyermekorvos, illetve a védőnői szolgálat, a felnőtteknél a háziorvos intézi a beszerzést
Győrbíró László, egy balatonföldvári patika vezetője szerint feltehetően felkészültek rá a gyártók és a nagykereskedések, ha megnövekedne az igény.
Ha egy közösségben elegendő számú személyt oltanak be valamely fertőző betegség ellen, sokkal kevésbé valószínű, hogy az szétterjedjen a közösség tagjai között.
Miért fontos a védőoltás?
Az európai uniós vakcinációs tájékoztató portál felidézi, hogy a védőoltások megtanítják az immunrendszert arra, hogyan küzdjön le egy adott betegséget, ha érintkezik vele.
Ez nagymértékben lecsökkenti a súlyos megbetegedés vagy a mások megfertőzésének kockázatát.
A védőoltás nem csak az oltottakat védi. Közvetetten az oltatlan embereket is védi a közösségben azáltal, hogy csökkenti a fertőzésnek való kitettség kockázatát.
Hol érhető el a szamárköhögés elleni védőoltás?
A felnőttek számára az ismétlő védőoltás receptre felírva a patikákban kapható.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
