Mérföldkő
A villamosenergia-ágazatban zajló folyamatok ugyan nem vetíthetőek ki az egész energetikára, azonban az ágazat súlyánál fogva már most is kulcsfontosságú a fenntartható energiarendszerre való átállás és kibocsátáscsökkentés szempontjából, a következő években pedig egyre inkább így lesz. A várakozások szerint ugyanis teljes energiafogyasztásunk mind nagyobb része villamos energia formájában fog megvalósulni, így az elektromosság végső energiafelhasználáson belül napjainkban 20-25% közötti részaránya 2050-re 50%-ig emelkedhet.
A dekarbonizáció területén világszinten élenjáró Európai Unió villamosenergia-rendszerében több olyan fontos fejlemény is történt 2024 első fél évében, amelyek az energiaátmenet szempontjából mérföldkövet jelölnek. Ezek az EMBER nevű agytröszt elemzése szerint a következők:
1) Az EU fosszilis alapú áramtermelése 17%-kal, 71 terawattórával (TWh) esett 2024 első fél évében 2023 hasonló időszakához képest. Ennek következtében a fosszilis erőművek termelése (343 TWh) mindössze a teljes uniós áramtermelés 27%-át tették ki az idei első fél évben, miután egy évvel korábban ugyanez a mutató még 33% volt. A szénerőművek termelése 24%-kal (-39 TWh), a földgáztüzelésű erőműveké pedig 14%-kal (-29 TWh) esett, miközben az áramigény 0,7%-kal nőtt kétévnyi csökkenést követően.
Mindennek eredményeképpen a klímaváltozás megfékezése szempontjából kiemelten fontos mutató, az uniós villamosenergia-rendszer üvegházhatásúgáz-kibocsátása az idei első fél évben csaknem harmadával (-31%) volt alacsonyabb, mint 2022 első fél évében. Ilyen rövid időszak alatt ez példátlan csökkenésnek számít - hangsúlyozza a jelentés. 2024 első hat hónapjában 17%-kal, a 2023 január-júniusi időszakban pedig 18%-kal esett az emisszió az egy évvel korábbiakhoz képest.
2) A fosszilis alapú termelés esését lehetővé tevő fő hajtóerő a szél- és napenergia előretörésének folytatódása volt, melynek mértéke az áramigény növekedését is meghaladta. Miután a megelőző két év folyamán a felhasználás esett a gázár-krízis közepette, 2024 első hat hónapjában a villamosenergia-kereslet 0,7%-kal (+9 TWh) emelkedett az EU-ban 2023 első fél évéhez képest, az enyhe téli időjárás fogyasztást korlátozó hatása ellenére. A nap- és szélenergia-termelés fokozódását a telepített kapacitások növekedése és a megújulóenergia-termelés szempontjából kedvező időjárási körülmények is elősegítették.
3) A nap- és szélerőművek már több villamos energiát termeltek 2024 első fél évében, mint a fosszilis erőművek, amire korábban nem volt példa. Az EU-ban megtermelt elektromos áram történelmi rekordnak számító 30%-át a nap- és szélenergia biztosította, míg a fosszilis források részaránya összességében 27% volt. Az időszak során a nap- és szélerőművi termelés 13 tagállamban volt magasabb a fosszilis termelésnél, melyek közül négyben - Belgiumban, Hollandiában, Magyarországon és Németországban - ez most először történt meg.
Az adatok arra utalnak, hogy az EU energiaátállása teljes lendülettel folytatódott, ennek az ütemnek a fenntartásához azonban elengedhetetlen, hogy a szakpolitika a szél- és napenergia integrációja előtt, például a hálózati csatlakozások területén álló akadályok elmozdítására összpontosítson - vélik a jelentés készítői.
Az egyes források között a megtermelt napenergia mennyisége 20-21%-kal (+23-25 TWh), a szélenergiáé pedig 9-9,5%-kal (+20-21 TWh) nőtt 2023 első fél évéhez képest. A vízenergia-termelés 21%-kal (+ 33 TWh) emelkedett az alacsony vízállású aszályos megelőző időszakhoz viszonyítva. Így összességében az EU villamosenergia-termelésének már 50%-át a megújuló források adták 2024 első hat hónapjában, jelentősen felülmúlva a 2023 hasonló időszakában elért eddigi 44%-os rekordot.
A nukleáris energiát is beleszámítva az alacsony karbonemissziójú források együtt közel a háromnegyedét (73%) tették ki az EU áramtermelésének. Az atomerőművek termelése 2024 első fél évében 3,1%-kal (+9 TWh) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a francia nukleáris blokkok termelése nagyrészt visszatért a korábbi szintre a karbantartási munkálatok végeztével, illetve új blokkok üzembe állásával(például Szlovákiában). Az uniós atomenergia-termelés növekedése annak ellenére következett be, hogy Németország 2023 tavaszán utolsó még működő reaktorblokkjait is leállította.
A fosszilis források közül a szénerőművi termelés 24%-kal (-39 TWh), a gázerőművek termelése pedig 14%-kal (-29 TWh) mérséklődött az idei első fél évben az egy évvel korábbiakhoz képest, miután már 2023 első hat hónapjában is 21%-kal (-45 TWh), illetve 16%-kal (-39 TWh) esett 2022 hasonló időszakához képest.
Az elmúlt két év folyamataival ellentétben a fosszilis termelés mostani csökkenése az áramigény növekedésével párhuzamosan ment végbe. A kereslet bővülésének mértéke lehetett volna nagyobb is a 0,7%-os tényadatnál, ha az átlagnál enyhébb téli időjárás nem fogta volna vissza a fűtési igényt több tagállamban. A hőmérséklettel kiigazított kalkulált áramigény-növekedés mértéke 2,1% az EU egészére vonatkozóan, ami nagyjából megfelel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által a 2024-2026-os időszakra meghatározott átlagosan 2,3%-os éves növekedési prognózisnak.
Magyarország áramigénye 2024 első fél évében 4,4%-kal volt magasabb, mint 2023 első hat hónapjában, amely az EU-tagállamok között a 7. legnagyobb érték. (Ez jóval magasabb, mint a Mavir által a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználására megadott 1%-os előzetes növekedési adat, amely a háztartási méretű kiserőművek és a saját célra termelő erőművek termelését nem veszi figyelembe.) Az időjárási anomáliával kiigazított érték viszont 6,4%-os növekedést mutat, vagyis e szerint átlagos hőmérsékleti viszonyok esetében ennyivel bővült volna a hazai áramigény. Ez a magyar adat a 4. legnagyobb az EU-ban.
Míg a szélenergia-termelés növekményének közel fele mindössze két országban, Németországban és Hollandiában valósult meg, addig a napenergia-termelés bővülése földrajzilag jóval egyenletesebb volt. A legnagyobb abszolút növekedés Németországban következett be (+4,5 TWh), de Spanyolországban (+2,7 TWh), Olaszországban (+2,6 TWh), Ausztriában (+2 TWh), Görögországban (+1,8 TWh) és Magyarországon (+1,5 TWh) is jelentős bővülést lehetett regisztrálni a napenergia-termelésben.
Míg a szélenergia- és összességében a megújulóenergia-termelés tekintetében Magyarország továbbra is az EU sereghajtói közé tartozik, és közel sem igyekszik kiaknázni meglévő adottságait, a napenergia területén az elmúlt időszakban kimagaslóan teljesített. A legnagyobb relatív növekedést a napenergia-termelésben Magyarország érte el, miután az idei első fél évben 49%-kal termelt több napenergiát, mint 2023 hasonló időszakában. Ez sorozatos új pillanatnyi napenergia-termelési csúcsok születésével is együtt járt áprilisban, májusban, amivel Magyarország a 2023 júliusában felállított eddigi rekordját is megdöntötte.
Az elemzésben azt is kiszámolták, hogy hogyan alakult volna az EU nap- és szélenergia-termelése, ha az időjárási körülmények megfeleltek volna a sokéves átlagnak. Ez esetben a napenergia-termelés bővülése a megvalósult 20%-os (23 TWh-s) növekedésnél is nagyobb, 24%-os (27 TWh-s) lett volna, a szélenergia-termelés növekménye viszont elmaradt volna a 9,5%-os (21 TWh-s) tényadattól, és mindössze 5,6%-os (13 TWh-s) lett volna. A vízenergia-termelés az idei első fél évben 15%-kal volt magasabb az Európai Unióban, mint az elmúlt öt év január-júniusi időszakainak átlaga, és 2018 óta a legmagasabb szintet érte el.
A nap- és szélenergia előretörését a támogató szabályozási környezet, az alacsony technológiai költségek, a korábbiaknál a konszolidáció ellenére is magasabb piaci energiaárak, valamint a nemzetbiztonsági megfontolások alapján az oroszországi eredetű fosszilis energiahordozók függőségéből való szabadulás szándéka motiválta - legalábbis a legtöbb ország esetében.
Az év eddig eltelt részének eredményei és az előrejelzések arra utalnak, hogy a fosszilis forrásokat háttérbe szorító fordulat tartós lehet: a Wind Europe iparági szervezet várakozása szerint 2024-ben 15,8 GW-tal bővülhet az EU szélerőmű-kapacitása, míg a SolarPower Europe 62 GW-os növekedést jelez előre az uniós fotovoltaikus kapacitásban. Amennyiben ezek a prognózisok megvalósulnak, a nap- és szélenergia-termelés akkor is meghaladja majd a fosszilis termelést 2025 első fél évében, ha a vízenergia-termelés visszatérne az elmúlt ötéves periódus mélypontjára, az áramigény pedig az elmúlt öt év leggyorsabb növekedésére váltana.
Ennél is több kell
Ezzel együtt az átmenet ütemének fenntartása az elemzés szerint nem lesz könnyű, és célzott szakpolitikai fellépésre és végrehajtásra lesz szükség a szél- és naperőmű-kapacitás bővítése előtt álló akadályok enyhítése érdekében. A naperőmű-kapacitás éves bővülési üteme az elmúlt évek legalább 40%-os növekedési rátájáról várhatóan 20% alá süllyed a következőkben. Ez még mindig elegendő a REPowerEU tervben 2030-as célként kijelölt 750 GW-os beépített fotovoltaikus teljesítőképesség eléréséhez, de a tagállamok tervei alapján ebből mindössze 650 GW valósulhat meg. A szélerőmű-kapacitás esetében pedig a 2030-ra kijelölt 425 GW-os célértéktől a jelenlegi szabályozási körülmények között mintegy 30 GW-tal maradhat el az EU.
A kedvező klíma- és energiaszuverenitási hatásokon túl a megújulók létfontosságú szerepet játszottak a magas energiaárak mérséklésében is. Ahogy azonban az energiaárak visszatérnek a válság előtti szintekhez, Európa nem bízhatja csak a piacra a megújulók telepítésainek felgyorsítását. A jól megtervezett és végrehajtott ösztönző rendszerek továbbra is elengedhetetlenül fontosak a lendület fenntartásához, és az olyan nem piaci jellegű akadályok, mint a szűkös hálózati kapacitások problémáját is meg kell oldani. Bár előrelépések történtek az e kihívások kezelésére szolgáló szakpolitikák kidolgozásában, de további gyors cselekvésre van szükség a megújuló energiaforrások gyorsabb terjedését lehetővé tevő potenciál felszabadításához - fogalmaz jelentésében az EMBER.
A szervezet hangsúlyozza, Ursula von der Leyen újbóli kinevezése az Európai Bizottság elnökévé megerősíti az európai zöldmegállapodás ambiciózus céljainak teljesítésére is vonatkozó megbízatását, mivel továbbra is szilárdan elkötelezett az EU éghajlat-politikai vezető szerepe mellett. Az átgondolt és gyors beavatkozás e célok elérése érdekében az egyetlen módja annak, hogy tovább csökkentsük Európa költséges fosszilis termeléstől való függőségét, és összehangoljuk az EU energiacéljait a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeivel - utal ugyanakkor a jelentés az e téren fennálló jókora kihívásokra is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
