A miniszter közösségi oldalán azt írta: "a beszélgetés során világossá vált, hogy nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit."
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja világos: az Európai Bizottságnak nem lenne szabad hagynia, hogy egy tagjelölt ország packázzon két uniós tagországgal és veszélyeztesse azok energiaellátásának biztonságát.
Szijjártó Péter úgy értékelt: az ukrán döntés kész helyzet elé állított két tagországot, ami nem éppen elfogadható viselkedés egy tagjelölt ország részéről. Ezen döntés nyomán továbbá a keleti irányú olajimportunk harmada került veszélybe, Szlovákia esetében pedig ez az arány majdnem 45 százalék.
Meglátásunk szerint, Ukrajna ezen intézkedése sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodást is
- emelte ki a politikus.
Szijjártó Péter közölte: tájékoztatta a bizottság alelnökét arról is, hogy az eddigi tapasztalataink alapján Horvátország nem megbízható tranzitország Magyarország számára, hiszen a horvátok a háború kitörése után az európai piaci átlagok sokszorosára emelték a tranzitdíjat, nem engedték a hosszú távú kapacitáslekötéseket és az sem világos, hogy a rajtuk keresztül haladó vezeték pontosan mennyi kőolajat tud szállítani.
Mindezek alapján Ukrajna tranzitkorlátozó döntése alkalmas arra, hogy Magyarországot és Szlovákiát különböző üzleti és politikai érdekeknek szolgáltassa ki, ezért továbbra is azt várjuk el az Európai Bizottságtól, hogy lépjen fel Magyarország és Szlovákia érdekében - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
"A bizottság által kért részletes információkat ma reggel a testület rendelkezésére bocsátottuk és az alelnökkel abban maradtunk, hogy folyamatos munkakapcsolatban maradunk a helyzet mielőbbi megnyugtató megoldása érdekében" - közölte Szijjártó Péter.
