A várakozásokat meghaladva 2,6% volt az éves infláció az eurózónában júliusban az Eurostat friss előzetes közlése szerint. Ez emelkedést jelent az előző hónaphoz képest, amikor az éves infláció 2,5% volt, és különösen azért rossz hír ez, mert az elemzők 2,4%-os júliusi inflációra számítottak.
A maginfláció is magasabb lett a vártnál: júliusban 2,9%-on stagnált, holott az elemzők arra számítottak, hogy júliusban 2,8%-ra csökken az index. A maginfláció nem veszi figyelembe az élelmiszerek, dohány, alkohol és az energia árváltozását, ennélfogva jobban meg tudja ragadni az inflációs alapfolyamatokat.
Némileg javítja az olvasatot, hogy havi szinten stagnáltak az árak az eurozónában, ám ezzel az elemzők kalkuláltak (nyáron a friss idényáras élelmiszeripari termékek miatt jellemzően van némi árcsökkenés), a maginfláció havi szinten 0,2%-kal csökkent. A havi adatokat egyszeri tényezők, szezonalitás szennyezi, ezért egy havi elmozdulásnak nem olyan nagy a jelentősége.
Az inflációt ezúttal is a szolgáltatások átárazása húzta fel, ami immár a sokadik egymást követő hónapban nem bír érdemben csökkenni, júliusban 4% volt a szolgáltatások drágulása éves szinten. Az energia áremelkedése gyorsult, éves szinten 1,3%-ra gyorsult az energiainfláció. Ez volt az a tétel, ami a főmutatót a legnagyobb mértékben megdobta az elmúlt években, 2022-es csúcsán a fogyasztói árindex 10% felett volt az eurózónában. Az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek éves szinten 2,3%-kal drágultak, ez érdemi lassulást jelent. Az iparcikkek 0,8%-kal lettek drágábbak egy év alatt.
| Az egyes termékkategóriák árváltozása az eurózónában (%, év/év) | |||||||
| Kategória | 2023 júl. | 2024 febr. | 2024 márc. | 2024 ápr. | 2024 máj. | 2024 jún. | 2024 júl. |
| Élelmiszer, alkohol, dohány | 10,8 | 3,9 | 2,6 | 2,8 | 2,6 | 2,4 | 2,3 |
| Energia | -6,1 | -3,7 | -1,8 | -0,6 | 0,3 | 0,2 | 1,3 |
| Ipari termékek (kivéve energia) | 5,0 | 1,6 | 1,1 | 0,9 | 0,7 | 0,7 | 0,8 |
| Szolgáltatások | 5,6 | 4,0 | 5,0 | 3,7 | 4,1 | 4,1 | 4,0 |
| Maginfláció | 5,5 | 3,1 | 2,9 | 2,7 | 2,9 | 2,9 | 2,9 |
| Éves infláció | 5,3 | 2,6 | 2,4 | 2,4 | 2,6 | 2,5 | 2,6 |
| Forrás: Eurostat, Portfolio | |||||||
Havi bázison az iparcikkek húzták le leginkább az indexet, 2,6% volt a júniusról júliusra történő áresés ebben a kategóriában. A szolgáltatások havi bázison 1,2%-kal drágultak, ez továbbra is aggasztó jel, az élelmiszerárak stagnáltak, az energia 0,9%-kal lett drágább júliusban júniushoz képest.
A tagállamok között óriási a szórás az inflációban, és ez növelheti az EKB-ra nehezedő feszültséget: az egyes tagállamokban kamatcsökkentés, másutt a szigorú monetáris politika fenntartása lenne indokolt.
Belgiumban például éves szinten 5,5%-kal drágult az élet, de magas volt az észt (3,5%), a holland (3,5%), a horvát (3,4%) és a görög (3%) infláció is. Emellett több tagállamban is az EKB célszintjét meghaladó árdinamikát mértek, sok helyen volt 2% felett az éves infláció. Ráadásul több országban – a fent említettek közül is néhányban – gyorsult az infláció júliusban.
Ehhez képest más országokban már nagyon alacsony az infláció. Finnországban és Lettországban 1% alatti éves inflációt mértek, de a jegybank célszintje alatt van az áremelkedés mértéke például Olaszországban (1,7%, de gyorsul), Litvániában (1,1%), Írországban (1,5%), Szlovániában (1,4%) is.
Az EKB kormányzótanácsán belül nagy a megosztottság a következő kamatcsökkentéssel, és a vágások számával kapcsolatban. Ez azért lehetséges, mert a kép is bonyolult: a gazdaság gyengén telejsít, miközben az infláció továbbra is a célszint felett van. Az idei évvel kapcsolatban az volt a várakozás, hogy a reálbérek emelkedése miatt a fogyasztás helyreáll, ez pedig felhúzza a növekedést is. A második negyedévben látszik némi élénkülés, ám a növekedés továbbra is nyomott.
A beszerzésimenedzser-index adatok szerint júliusban gyengén teljesíthetett a gazdaság. A növekedési mintázat is eltérő tagállamonként: míg Spanyolország gyorsan növekszik, Franciaországban csak ébredezik az aktivitás, Németország nem bír kitörni a két éve tartó stagnálásból.
Eközben az inflációs kockázatok erőteljesek. Az első negyedévben a bérdinamika nem enyhült, és meghaladta azt a szintet, ami összhangban van az EKB inflációs céljával. Különösen aggasztó a szolgáltatások drágulása, ez ugyanis erős összefüggést mutat a szokatlanul nagy bérkiáramlással. Ha a gazdasági növekedés élénkül a harmadik negyedévben, miközben a bérdinamika nem lassul a várakozásoknak megfelelően, akkor az EKB visszafoghatja magát, és elhalaszthatja a kamatcsökkentéseket. Ugyanígy ha a bérdinamika enyhül, miközben a gazdaság nem talál magára, a jegybank folytahatja a kamatcsökkentéseket.
Arra lehet számítani, hogy a mai adat nem fogja eldönteni ezt a kérdést.
A jegybanknál tisztában vannak vele, hogy az infláció célhoz való visszatérérése nem lesz lineáris folyamat. Várakozásuk szerint csak 2025 második felében állhat helyre az árstabilitás, amikor a szolgáltatószektor árazási gyakorlata is normalizálódik. Addig arra számítanak, hogy egy-egy havi adatban látható lesz az infláció megugrása, ám ők hangsúlyozottan az adatok összeséségét nézik, és nem reagálják túl az egyedi közléseket. Mindenesetre kétségtelen, hogy a mai adatközlés azok érvelését erősítheti, akik az óvatos kamatcsökkentés mellett foglalnak állást. (Hozzá kell tenni, hogy az EKB kamatkilátásaira a Fednek is nagy hatása van.)
Az EKB 2022 nyarán kezdett kamatemelésekbe, hogy letörje az inflációt, és 2023 őszére rekord szintre, 4%-ra emelték az irányadó betéti rátát. A jegybank idén júniusban már kamatot csökkentett, 3,75%-ra mérséklődött az irányadó ráta, érvelésük szerint a monetáris politika továbbra is szigorú, a reálkamat masszívan pozitív. A piac azt találgatja, hogy hány kamatcsökkentés várható idén, a konszenzus 1-2 csökkenés között van.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
