A globális áramigény bővülését elsősorban a robusztus gazdasági növekedés, az intenzív hőhullámok, valamint a villanyautók és hőszivattyúk terjedésében is megmutatkozó elektrifikációs trend hajtja. Ezek hatására a fogyasztás 2024-ben és 2025-ben az elmúlt két évtizedet tekintve az egyik legnagyobb mértékben emelkedhet, a 2023-as 2,5%-ot követően 4-4%-kal.
Ez a növekedési ráta 2007 óta a legmagasabb, leszámítva a globális pénzügyi válságból és a koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás idején, 2010-ben és 2021-ben látott 7, illetve 6% fölötti értékeket.
Az idei évben és jövőre folytatódhat a megújulók gyors előretörése is az áramforrások között, részarányuk a globális ellátásban a 2023-as 30%-ról 2025-re 35%-ig emelkedhet az IEA becslése szerint. A globális áramigény 2024-2025-ös várható növekményének mintegy felét a naperőművek, további mintegy negyedét pedig a szélerőművek fedezik.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy 2025-ben először a megújuló forrásokból előállított villamos energia mennyisége meghaladja majd a szénerőművek termelését. Ezzel együtt a szénerőművi termelés volumene 2024-ben az alapeseti várakozás szerint még nem csökken, hanem nem egészen 1%-kal emelkedik majd a mindenekelőtt Kína és India által támasztott erőteljes áramigény hatására. A földgáztüzelésű erőművek villamosenergia-termelése globális szinten 1%-kal bővülhet a 2024-2025-ös időszakban.
Ennek eredményeképpen a globális villamosenergia-szektor szén-dioxid-kibocsátása 2024 még kismértékben tovább nőhet, mielőtt 2025-ben végre kevesebb mint 1%-kal csökkenésnek indulna. A jelentés ugyanakkor kiemeli, a kilátásokat jelentős bizonytalanságok terhelik, és ha például az év hátralevő részében folytatódik a kínai vízenergia-termelés visszapattanása, akkor ez visszafoghatja a szénerőművi termelést, és a világ áramtermelésének CO2-emissziója már 2024-ben ereszkedésnek indulhat.
A kibocsátáscsökkentést támogathatja, hogy a globális nukleárisenergia-termelés 2025-ben új csúcsot érhet el, átadva a múltnak a 2021-ben felállított rekordot. 2024-ben 1,6%-kal, 2025-ben pedig 3,5%-kal emelkedhet a világ atomenergia-termelése éves összevetésben, amit a francia nukleáris flotta karbantartási munkálatai jó részének befejezése, japán reaktorok újraindítása, valamint az új reaktorblokkok világszerte történő termelésbe állítása tesz lehetővé.
A világ legnagyobb gazdaságai közül több különösen erőteljes növekedést produkál a villamosenergia-felhasználásban: Indiában idén 8%-kal nőhet a fogyasztás a gazdasági növekedés és a pusztító hőhullámok hatására, míg Kínában 6,5%-kal bővülhet az áramigény a gazdasági aktivitás fokozódásával, nagyjából a 2016-2019-es időszak átlagos növekedési rátájának megfelelően.
Az Egyesült Államokban az enyhe idő következtében 2023-ban csökkent, 2024-ben azonban 3%-kal ismét emelkedhet a fogyasztás a gazdasági növekedés, a hűtési igény erősödése, valamint az adatközpont szegmens bővülése hatására.
Az Európai Unió idén 1,7%-kal használhat több elektromosságot, mint tavaly, miután 2022-ben és 2023-ban az energiakrízis miatt visszaesett a fogyasztás. Az EU áramfogyasztásában 2023 negyedik negyedévében történt meg a pozitív fordulat, idén pedig tovább erősödött a trend, amint az energiaárak stabilizálódtak, és ennek hatására különböző iparágak aktivitása is nőtt. Az európai energiaárak azonban még így is meghaladják a koronavírus-járvány előtti szinteket is, és ez, a mérsékelten renyhe makrogazdasági kilátásokkal együtt továbbra is lefelé irányuló hatást gyakorol a villamosenergia-felhasználásra.
Az EU-ban 2024 egyébként újabb mérföldkövet hozhat az energiaátmenetben, mivel idén először a nap- és szélenergia-termelés együttesen meghaladhatja a fosszilis (olaj, szén, gáz) alapú áramtermelést, a megújulók összesített részaránya a termelési mixben pedig elérheti az 50%-ot.
A világ számos részén a légkondicionáló berendezések fokozódó használata jelentős hajtóereje az áramfogyasztás növekedésének. Az év első felében számos régió tapasztalt intenzív hőhullámokat, amelyek az áramigényt emelve jelentős extra terhet raktak a villamosenergia-rendszerekre. Ahogy egyre több háztartás vásárol klímaberendezéseket, a hatás jelentősen növekedni fog, különösen a feltörekvő gazdaságokban, ahol a légkondicionáló berendezéssel rendelkező háztartások aránya jelenleg sokkal alacsonyabb, mint a hasonló éghajlatú fejlett gazdaságokban.
Ezért a légkondicionálók magasabb hatékonysági szabványainak bevezetése kulcsfontosságú lesz a megnövekedett hűtési igény villamosenergia-rendszerekre gyakorolt hatásának mérséklése érdekében, de az elektromos hálózatok bővítése és megerősítése is nagyon fontos lesz a megbízhatóság érdekében.
A szervezet jelentésében azt is kiemeli, bár a tiszta energiaforrások térnyerése egyértelműen pozitív fejlemény, ez ugyanakkor történhetne jóval gyorsabban is a nemzetközi energia- és klímacélok elérése érdekében. Ennek érdekében, illetve a stabil, megbízható áramellátás biztosítása érdekében is kulcsfontosságú a villamosenergia-hálózatok bővítése és megerősítése, ahogyan az is, hogy magasabb energiahatékonysági standardok bevezetésével mérsékeljük a fokozódó igények hatásait.
Az IEA kiemeli a mesterséges intelligencia, illetve az adatközpontok terjedésének fogyasztásnövelő hatásait is. Sok régióban azonban a megbízható adatok hiánya hátráltatja az adatközpontok fogyasztásának becsléseit, az előrejelzéseket pedig a mesterséges intelligencia bevezetésének ütemével, a sokrétű és bővülő alkalmazásaival, valamint az energiahatékonyság javításának lehetőségeivel kapcsolatos bizonytalansági tényezők is nehezítik. Ezért az ágazati villamosenergia-igényekre vonatkozó adatok gyűjtésének bővítése és tökéletesítése kulcsfontosságú a múltbeli fejlemények és a jövőbeli trendek jobb megértéséhez.
A jelentés arra, a Magyarországon is egyre jobban ismert jelenségre is kitér, hogy az áramtőzsdéken egyre gyakrabban alakulnak ki negatív villamosenergia-árak. 2024-ben számos árampiacon jelentősen nőtt a negatív nagykereskedelmi árak kialakulásának gyakorisága, mivel a termelés és felhasználás technikai, gazdasági, szerződéses vagy szabályozási okok miatt nem elég rugalmas. A naperőművek terjedésével összefüggő jelenség arra is utal, hogy a keresleti oldal nem eléggé érzékeny az árakra, és hogy nem elérhető elegendő energiatároló kapacitás - hangsúlyozzák.
A negatív árak növekvő gyakorisága egyben azt is jelzi, hogy a kereslet és a kínálat nagyobb rugalmasságára van szükség, és hogy sürgősen növelni kell a rendszer flexibilitását. A rugalmasságot növelő megoldások, például a keresletoldali válasz, illetve az energiatárolás igénybevételéhez elengedhetetlen a megfelelő szabályozási keretek és piaci dizájn kialakítása is - húzza alá az IEA.
Címlapkép forrása: Shutterstock
