Az eurózóna gazdasága a második negyedévben 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest (szezionálisan és naptárhatással igazítva). Az elemzők azt várták, hogy az előző negyedéves 0,3% után a második negyedévre 0,2%-ra lassul a gazdaság, ám ez nem történt meg. A mai adat kissé felülmúlta a várakozásokat, de még csak előzetes becslésről van szó, a második becslésben változhat némileg a szám.
Az előző év azonos időszakához képest 0,6%-kal nőtt az eurózóna gazdasága. Éves bázison ezzel gyorsulást látunk a növekedésben, az első negyedévben ugyanis még csak 0,4% volt az év/év alapú növekedés.
A mai adat rácáfolt azokra a várakozásokra, amely szerint az eurózóna továbbra is nehéz helyzetben van (ezt mutatták többek közt a beszerzésimenedzser-index adatok). Erőteljes felpattanásról továbbra sem beszélhetünk, de az látszik, hogy a növekedés megkezdte az élénkülést az euróövezetben.
A második negyedéves növekedést úgy tudta összehozni az eurózóna, hogy a legnagyobb gazdaság, Németország GDP-je zsugorodott. Azonban ezt kompenzálni tudta a francia gazdaság 0,3%-os, az olasz gazdaság 0,2%-os növekedése, de felfelé húzta az átlagot Spanyolország is 0,8%-os növekedése, hogy csak a nagyokat említsük. Ami a többi tagállamot illeti: az eurózónában Németországon kívül Lettország esett 1,1%-kal, az EU-ban pedig Magyarország (-0,2%) mellett Svédország GDP-je zsugorodott, utóbbi negatív rekorder az euróövezeten kívül 0,8%-kal. A fenti adatok mind a negyedév/negyedéves teljesítményt mutatják.
A várakozások szerint az idei évben élénkülnie kell a gazdaságnak, a kamatok ugyanis várhatóak csökkenni fognak. Az Európai Központi Bank 2022-ben és 2023-ban rekordszintre, 4%-ra emelte az irányadó kamatot, ami visszafogta a beruházásokat és a fogyasztást. Júniusban 3,75%-ra mérséklődött a kamat, és az év végéig további kamatcsökkentések várhatók. Kérdéses, hogy mennyi: ez az inflációs adat függvénye, önmagában a növekedési adatok egyelőre nem támasztják alá, hogy az EKB-nak sietnie kellene a kamatvágásokkal, hiszen óvatos élénkülés látszik az eurózónában. A mai GDP-adatközlés vélhetően nem írja felül a piaci kamatvárakozásokat.
Az idei növekedésben fontos szerepe lehet a fogyasztás élénkülésének, a reálbérek ugyanis idén növekedhetnek az eurózónában, mivel az infláció 3% alatt jár, a nominálbérek pedig 5% körül emelkednek. A fő kérdés most az, hogy a vásárlőerő visszatértével a lakosság visszatér-e a boltokba: ha túlságosan megélénkül a kereslet, az a magasan ragadó infláció veszélyével kecsegtet, a továbbra is óvatos lakosság viszont gyenge növekedést vetít elő. Ehhez a két forgatókönyhöz eltérő kamatpálya társul, úgyhogy érdekes lesz követni az európai fejleményeket a következő hónapokban.
További részletek hamarosan.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
