„Tekintve, hogy a garantált bérminimum rendszerének átalakítása az idei évben nem tekinthető reálisnak, ezért a Munkástanácsok álláspontja, hogy 2025. január elsejétől a minimálbér összege bruttó 300 ezer forint, míg a garantált bérminimum összege bruttó 360 ezer forint összegben kerüljön meghatározásra” – közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége.
A Portfolio a héten megírta, hogy Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint is itt a nagyszerű alkalom, hogy elérjük a 300 ezres minimálbért, ami több mint 12 százalékos emelést jelent. A jelentős emelésre azért van szükség, mert az eddigi, szintén kétszámjegyű emelések mellett tapodtat sem sikerült az EU-s ranglistában javítani a helyzetünkön, tehát indokolt a jelentős emelés – érvelt az inflációhoz képest jelentősebb béremelés mellett.
„Ahhoz, hogy a nagyjából 5 százalékos infláció mellett tartani lehessen a reálkeresetek 5-6 százalékos emelkedését, 10 százalék körüli bruttó fizetésemelkedésre lenne szükség 2025-re” – érvelt a kétszámjegyű béremelés mellett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A munkáltatói szervezetek szerint az alacsony infláció nem indokolja a 10 százalék feletti béremelést, és a gazdaság állapota sem teszi ezt most lehetővé.
Bár azt még nem közölték, hogy akkor milyen mértékű béremelést tartanának 2025-re kigazdálkodhatónak.
"A tárgyalások még csak most kezdődtek el, így konkrét mértékekről még nem időszerű nyilatkozni. Az már most látszik, hogy az idei évben jelentős béremelést hajtunk végre, amelyet a minimális bértételek tavaly decembertől bevezetett emelése is támogat" - mondta korábban a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. "A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nőtt és az átlagbérek növekedése inkább a 15 százalékhoz közelít, miközben az infláció 4 százalékos szint körül mozog. Az idei évben tehát masszív reálbér-növekedés várható, amely még a tavalyi kismértékű reálbér-csökkenés kompenzáló hatását figyelembe véve is jelentős" - fejtette ki.
Ez nagyon komoly – sok esetben elviselhetetlen – megterhelést jelent a vállalkozásoknak, különösen úgy, hogy a kereslet és a megrendelések intenzívebb felfutása még mindig várat magára
- mondta Perlusz. Hozzátette: a bevételek elmaradnak a remélt mértéktől. "Emellett a munka termelékenységében sem látunk komolyabb javulást" - érvelt az alacsonyabb béremelés mellett."A bérköltség tehát jobban nő, mint ahogy azt a bevételek vagy a termelékenység indokolná. A cégmegszűnések a kiskereskedelemben ennek a folyamatnak a részei" - mondta.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyébként közlése szerint azért tett konkrét béremelési javaslatot, mert a garantált bérminimum rendszerének átalakítását az idei évben nem tekinti reális lehetőségnek. Álláspontjuk szerint 2026-tól lehetne a magasabb garantált bérminimum az új legalacsonyabb bér, ha ettől lehetne eltérni lefelé, megfelelő végzettség hiányában, egyes (al)ágazatok vagy éppen bizonyos munkakörök esetén. A „lefelé történő eltérést” viszont a cégeknek igazolniuk kellene. Erre az érdekvédelmi szervezet szerint már a hatályos jogi szabályozás is megfelelő lehetőséget ad azzal, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (2) alapján a Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg.
További probléma lehet a minimálbér és a garantált bérminimum esetleges egységesítésénél, hogy a közszférában ebből probléma lenne, mert számos illetményrendszer esetében a garantált bérminimum számítási alapot képez. Erre a munkaadói szervezet azt javasolja, hogy a legalacsonyabb fizetések egy meghatározott arányát például 1,2-1,3-as szorzóval képeznék azok a tételek, ahol a bérrendszer alapja a garantált bérminimum.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
