Mik a legfontosabb információk?
Ezek afelé mutatnak, hogy a Lukoil nemcsak a júliusi, hanem már az augusztusi teljes magyarországi és szlovákiai vezetékes olajszállításait is átirányítja a tengeri kikötők felé, sőt a legérdekesebb az, hogy két másik nagy orosz állami olajcég, a Rosznyeft és a Tatnyeft is elkezdte átirányítani a kikötők felé a szállításait. Utóbbi arra utal, hogy akár teljes ukrán blokkolás is jöhet a Barátság II. déli ágán. Ennek lehetőségére az egyik keddi forgatókönyvünkben mi is felhívtuk a figyelmet, ha az ukrán szankciók elkezdenek más orosz cégekre is kiterjedni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatala pénteken délután azt közölte a hírügynökség másik tudósítása szerint: telefonon beszélt ismét Denisz Smihal ukrán kormányfővel, és a legmagasabb politikai, illetve szakértői szinten zajlanak majd a következő órákban és napokban az egyeztetések a kialakult helyzetől.
Jelzése szerint a szlovákok valamilyen technikai segítséget ajánlottak az olajszállítások ügyében, egy olyan lehetőséget, amelyben Szlovákia mellett több más országnak is részt kellene vennie.
Melyek a friss fejlemények?
Pénteken reggel az általában jól értesült eurointegration.com ukrán hírportál közölt egy beszélgetést Karel Herman volt szlovák gazdasági miniszterrel, amelynek témája már a péntek délelőtti budapesti Kormányinfón is szóba került (1 óra 12 perctől), és Gulyás Gergely válaszolt is a kérdésre.
Herman 2022. őszétől volt hivatalban Szlovákiában az előző, ukránbarát, kormány alatt, és sok más mellett azt állította: a 2022. májusi hatodik uniós oroszellenes szankciós csomagban Magyarország és Szlovákia csak 2024. végéig kapott haladékot az orosz vezetékes nyersolajimport embargója alól. Így tehát levezetése szerint az ukránok azon lépése, hogy elkezdték blokkolni a Lukoil szállítmányainak áthaladását, az év végi határidő előtt öt hónappal való fellépést jelent.
Azt is vázolta, hogy szerinte az ukránok teljesen blokkolhatják a Barátság II. kőolajvezetéken a szállításokat, további orosz cégekre terjeszthetik ki a tranzit megtiltását, és ezt a brüsszeli hivatalok valószínűleg teljesen meg fogják érteni. Arra hivatkozhat ugyanis szerinte az ukrán vezetés, hogy annyira súlyosak az áramkimaradások országszerte, hogy egyszerűen a lakosság és a vállalatok ellátására akarják átirányítani az áramot az olajvezeték működését segítő kompresszorállomások helyett.
Azt, hogy az áramellátás zavaraira hivatkozva le kellene állítani teljes mértékben a Barátság II. vezetéken az olajszállításokat Magyarországra és Szlovákiába, Szergej Makogon, az ukrán gázhálózatot üzemeltető vállalat volt vezérigazgatója is napok óta nyíltan szorgalmazza Facebook-oldalán. Egy minapi posztban azt hangsúlyozta: míg Ukrajna az olajtranzitért évente már csak 250 millió dollárt kap, addig az olajszállítások ukrajnai tranzitja miatt Oroszország 6 milliárdot keres, ami egy kifáradás határán álló ország (Ukrajna) szempontjából nem engedhető meg.
Mindezek után kapta Gulyás a kérdést a mai Kormányinfón, miszerint fel van-e készülve arra a helyzetre Magyarország, hogy egyáltalán nem jön orosz olaj a Barátság II. kőolajvezetéken? Ahogy a kérdésben, úgy a válaszban is keveredtek a gáztárolói tartalékokkal, illetve az olajtartalékokkal kapcsolatos üzenetek, de összességében leszögezte: "Magyarország azok közé az országok közé tartozik az Európai Unióban, amelyeknek az egyik legtöbb tartaléka van. Abban az esetben, hogyha minden nyersanyagszállítás megszűnne, de egyelőre a Druzsba működik, és én nem is keltenék ezzel kapcsolatosan pánikot, mindenre fel vagyunk készülve. Természetesen ha mi nem kapunk kőolajat, akkor úgysem tudunk szállítani Ukrajnának, tehát végső soron Ukrajnának is érdeke, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradjon."
Ugyanebben a témában egy másik válaszában azt is jelezte, hogy Magyarországról megy egyedül gázolaj vezetéken Ukrajnába a többi uniós tagállam közül, és amelynek részaránya az ukrán dízelimportban 10% feletti.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy tegnap a rangos energetikai kutatócég, a DiXi Group biztonságért és fenntarthatóságért felelős vezérigazgatója ugyanezen lapba írt vélemény cikkében többek között arra mutatott rá: a 2022-ben elfogadott uniós oroszellenes szankciós csomag úgy szól, hogy
ha a vezetékes orosz olajellátás Magyarország, vagy Szlovákia önhibáján kívül szakad meg, például az ukrajnai tranzit blokkolása miatt, akkor jogosultak arra, hogy az oroszoktól tengeren keresztül kapjanak kőolajat mindaddig, amíg helyre nem áll a vezetékes szállítás lehetősége.
Nagyon érdekes ezen utóbbi irány kapcsán az, hogy Gulyás egy másik kérdésre adott válaszában azt mondta: három lehetőség áll Magyarország rendelkezésére a kialakult helyzetben: vagy engednek az ukránok, vagy az Európai Bizottság siet Magyarország és Szlovákia segítségére, vagy megemlített a harmadik lehetőséget is. Ezt mondta szó szerint:
A harmadik lehetőség pedig az, hogy van-e olyan jogi kiskapu a döntéssel szemben, amely lehetővé teszi, hogy az olajszállításnál ne az legyen érintett, akit az új ukrán jogszabályok tiltanak. Tehát számtalan irány és lehetőség van. Nyilván mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna állítsa helyre azt a helyzetet, amelyben az orosz olajhoz mi is hozzáférhetünk.
A Kormányinfóval párhuzamosan Lantos Csaba energiaügyi miniszter is jelzett fontos információkat arról, hogy a Mol hogyan kezelte eddig a Lukoil szállítmányainak ukrajnai blokkolását. Ebből az derült ki, hogy megnövelte az orosz cégek felőli szállítást, illetve a horvátok felőli import lehetőségét is.
Utóbbi lenne az egyetlen irány, azaz az Adrián keresztüli beszállítási lehetőség, ha az ukránok teljesen leállítanák a tranzitot. Igaz ahogy a Dixi Group vezetője rámutatott: ebben az esetben orosz olajtankerek is behajózhatnak a horvátországi omisalji kikötőbe, és
így kerülőúton, akár a Gulyás által jelzett "jogi kiskapu" felhasználásával jutna továbbra is orosz olajhoz Magyarország és Szlovákia Horvátország felől. amint keddi elemzésünkben rámutattunk: ez nem jelent tartós megoldást és ellátásbiztonsági következményekkle jár, hiszen az Adria vezeték kapacitása nem elégséges ahhoz, hogy mindkét ország olajigényét tartósan kielégítse.
Mindezek után pénteken délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadója keményen visszaüzent Gulyásnak, miszerint szó sincs Ukrajna felől zsarolásról, és szerinte a két érintett ország nem a béke érdekében, hanem arra törekszik, hogy engedményeket csikarjanak ki Ukrajnából az oroszok érdekében.
Ezután pénteken délután a Reuters három olajpiaci forrástól úgy értesült:
- A Lukoil újabb 0,34 millió tonna nyersolaj szállítását irányította át tengeri kikötők felé már júliusi szállítással. Amint megírtuk hétfőn: az első 0,34 millió tonnás szállítás átirányítás megegyezik a Magyarországra és Szlovákiába szállítandó éves mennyiség egytizenketted részével, azaz a júliusi hónapra esedékes mennyiséggel. Ezen túl pedig az, hogy további 0,34 milliót átirányít a Lukoil, arra utal, hogy augusztusban is blokkolva marad számára az ukrajnai tranzit, ezért a kikötők felé „veszi az irányt”.
- Rendkívül érdekes, hogy a tudósítás szerint ezúttal az orosz állami Rosznyeft és a Tatnyeft is elkezdett 300 ezer tonnányi mennyiséget átirányítani a kikötők felé (előbbi 200 ezer, utóbbi 100 ezer tonnát irányított át a Balti-tengeri kikötőkhöz). Ez arra utal, hogy ezek a cégek tarthatnak attól, hogy szintén szankció alá kerülnek az ukrajnai tranzit kapcsán, és megelőző jelleggel elkezdték a felkészülést.
Címlapkép forrása: Portfolio
