A jövő héten megjelenő második negyedéves GDP-adattal kapcsolatos minisztériumi várakozásokról azt mondta a miniszter: 1,5-2% közötti év/év növekedési adatra várnak. A negyedéves növekedési adat kapcsán úgy fogalmazott: "azt vártuk, hogy az első negyedévhez képest lesz további javulás, de úgy tűnik, főként az ipar miatt, hogy ez veszélyben van". Sőt szó szerint kijelentette:
Véleményem szerint ez nem fog bekövetkezni.
Hozzátette: "az iparon belül az exportdinamika jelentős visszaesést mutat, ez mindenképpen meglepő, hogy ilyen gyenge a külső kereslet.
Ennek a folyamatnak a szíve az európai versenyképességben és az európai elektromos autózásra való átállásban található, amelynél „nagyon erőteljes bizonytalanságot látunk”, mert míg a franciák teljesen ráálltak erre, a németek „ide-oda rángatják a kormányt”, hol támogatásukat jelzik az elektromos átállásra, hol nem. A magyar soros elnökség letett az asztalra egy, az összeurópai elektromos autózás átállását segítő programot a versenyképességi kezdeményezéseken belül, meglátjuk, hogy milyen fogadtatásra talál majd. Ő azt látja, hogy a németek is hajlanak arra, hogy valamilyen formában visszavezessenek egy támogatási programot, főleg a vállalatok körében. Szerint a jövő októberi német választások előtti kampány is befolyásolhatja, hogy a németek tartják-e majd magukat a 2035-ös dátumhoz, amikortól az eddigi ígéretek szerint már nem lehet belső égésű motorokat eladni.
Úgy látja: „Franciaország jó úton jár, Németország lefelé szakad”, és ebben az infrastruktúra a legfontosabb ok. Ez a tendencia „megrágja a magyar növekedést”. „Tény, hogy a vállalatok most nagyon gyenge keresletet érzékelnek, a belső kereslet óvatosan élénkül, a külső kereslet teljes mértékben visszaesést mutat”.
Ezzel együtt úgy látja: „a két százalék feletti növekedés meglesz idén, inkább ez a 2,2-2,3%” várható, amely az uniós tagállamok között az első harmadba számít. Megjegyezte: „a háborús kérdéskör óvatosságra inti a lakosságot és a vállalatokat, és ez a gyenge külső kereslet,
ez fedő alatt tartja a magyar gazdaságot, és nem tudja megközelíteni a 3-4%-os növekedést.
A Nagy Márton által idénre vázolt 2,2-2,3%-os éves átlagos GDP-növekedés alatta marad az Európai Bizottság tavaszi prognózisában jelzett 2,4%-nak, illetve a kormány áprilisban mondott 2,5%-os várakozásának is.
Az elektromos átállásra építő magyar stratégián nem kell változtatni szerinte, mindig vannak ebben a folyamatban „huplik”, és lehet, hogy nem a 90%-os átállást fogjuk elérni, hanem mondjuk a 40-50%-ot. A BYD európai értékesítési nehézségei a német gazdasághoz kötődik szerinte, mivel például ott kizárták a támogatási programból.
A Lukoil-ügy „elég keményen” érinti Magyarországot, mert kérdés, hogy az üzemanyagellátás hogyan alakul. Szerinte az ukránok lépése nem túl barátságos volt, sőt
Elég barátságtalan, ellenséges lépésnek tekinthető, ez megnehezíti a magyar olajellátást,
amelyre politikai és gazdasági szinten is kell megoldást találni.
Jövőre pedig most úgy fogalmazott a miniszter, hogy ha az exportpiacok helyzete javul, és ha a kormány gazdasági akcióterveket indít, akkor megközelítheti a 4% körüli szintet a GDP-növekedés. Eddig 4% feletti növekedési prognózis volt a hivatalos 2025-re.
Szavai szerint olyan cselekvési tervekre van szükség: egy kisvállalkozásokra és egy családokra vonatkozó tervre, amelyek segítik a gazdasági aktivitás élénkülését, és segítenek megközelíteni a jövő évi 4% körüli növekedést.
Közölte azt is, hogy várhatóan emelik a légtérhasználati díjat, és komoly változásokat terveznek a magyar légirányításnál.
További részletek hamarosan.
Címlapkép forrása: Portfolio
