Hogy jutottunk idáig?
A német Unipernek megítélt 13 milliárd eurós, Gazprom elleni választottbírósági kártérítés volt a május végi időszak egyik kiemelt híre a gázpiacon, aztán május 30-án éjjel egy rendkívüli sürgősséggel hatályba léptetett magyar kormányrendelet azt rögzítette: az MVM-mel szemben nem lehet alkalmazni az uniós választottbíróságok által jóváhagyott kártérítés végrehajtását. Később kiderült, hogy akkoriban nem az Uniper, hanem a lengyel Orlen próbálkozott be az MVM-nél, hogy az ne a Gazprom felé fizessen 350 millió eurót, hanem feléjük. Ha ez a lengyelek felőli végrehajtás (pénzátutalás eltérítés) sikeres lett volna, akkor könnyen belátható, hogy az oroszok azonnal leállították volna a gázszállítást a magyar cég felé.
Éppen ezt, és így az uniós választottbírósági határozat végrehajtását, akadályozta meg a közrendbe ütközés kifejezésre hivatkozva a magyar kormányrendelet. Ezt a megoldási irányt később a szlovákok is átvették, így egyelőre ők is ki tudták védeni, hogy a Gazprom elleni választottbírósági határozatokat végre lehessen hajtani az ő átutalásaikból.
Mindezek mellett azonban június végén arra mutattunk rá, hogy információnk szerint nemsokára széteshet a magyar-orosz gázszállítási struktúra jelenleg ismert formája, és nagy változások jöhetnek.
Éppen azokban a napokban, június 26-án, Magyarország kivételével az összes uniós tagállam aláírt egy nyilatkozatot az Európai Unió Bírósága által az ún. Komsztroj-ügyben hozott ítélet jogi következményeiről. Ebben az ügyben a Bíróság kimondta, hogy az Energia Charta Szerződés (ECT) választottbírósági záradéka nem alkalmazható egy tagállam és egy másik tagállam befektetője közötti, az utóbbi által az első tagállamban eszközölt beruházással kapcsolatos jogvitákra.
Magyarország egy másik, egyoldalú nyilatkozatot adott ki aznap, és erre a különutas magyar nyilatkozatra született ma reakció az Európai Bizottság által, amikor a júliusi kötelezettségszegési eljárásos csomagjába beleírta: emiatt az ügy miatt eljárást indított és felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Ebben konkrétan arra szólította fel a Bizottság a kormányt, hogy az Energia Charta Egyezmény alapján folyó, EU-n belüli választottbírósági eljárásokban képviselt uniós álláspontot ne ássa alá, és ne térjen el a Bíróság ítélkezési gyakorlatától. A válaszadásra két hónapos határidőt hagyott a testület.
A Komstroy-ügy és a június végi döntés
A 2021. szeptemberében hozott Komstroy-döntés során a Bíróság nagykamarája kimondta: "egy villamosenergia‑szolgáltatási szerződésből eredő, befektetéshez nem kapcsolódó olyan követelésnek az ezen egyezmény valamely szerződő felének vállalkozása általi megszerzése, amellyel valamely harmadik állam vállalkozása ugyanezen egyezmény egy másik szerződő felének állami vállalatával szemben rendelkezik, e rendelkezések értelmében nem minősül "befektetésnek"."
Itt tehát unión belüli és unión kívüli cégek, állam, és állami cég relációjában tisztázta a Bíróság, hogy az így megszerzett követelés nem minősül befektetésnek.
Amint a Bizottság június végi összefoglalója és a dedikált oldal is jelzi: már régóta korszerűsíteni akarták az évtizedekkel ezelőtt elfogadott Energia Charta Egyezményt, de nem volt mögé kellő tagállami támogatottság. Miután az elmúlt években néhány tagállam már kilépett, így végül 2024. júniusában a Komstroy-ítélet alapján úgy döntöttek a tagállamok, hogy az EU kilép az egyezményből.
Rögzíti a bizottsági közlemény, hogy "Az Energia Charta Egyezmény nem alkalmazandó az EU-n belül, és ezért nem szolgálhat a választottbírósági eljárások alapjául. Az Unió külső energiapolitikájának részeként csatlakozott az Energia Charta Egyezményhez a világ partnerországaival. Az e szerződésben foglalt, a jogviták választottbíróságára vonatkozó ajánlatnak soha nem volt célja az uniós szerződések által létrehozott bírói jogvédelem rendszerének felváltása. A Komstroy-ügyben hozott ítéletében az EUB elismerte, hogy ez az egyetlen megfelelő módja az Energia Charta Egyezmény értelmezésének."
Két uniós és egy magyar nyilatkozat született június végén
A fentiek után 2024. június 26-án az Unió és 26 tagállam nyilatkozatot írt alá a Komsztroj-ítélet jogi következményeiről, amelyben a Bíróság kimondta, hogy az ECT választottbírósági záradéka nem alkalmazható egy tagállam és egy másik tagállam befektetője közötti, az utóbbi által az első tagállamban eszközölt beruházással kapcsolatos jogvitákra. Ez a nyilatkozat kiegészítette az ugyanazon a napon megkötött megállapodást, amely tisztázta az Unió régóta fennálló álláspontját, miszerint az Energia Charta Egyezményben foglalt választottbírósági záradék nem alkalmazható - és soha nem is alkalmazható - egy uniós befektető és egy uniós ország, illetve az Unió közötti kapcsolatokban.
Ugyanezen a napon Magyarország egyoldalú nyilatkozatot fogadott el, amelyben azt állította, hogy a Komstroj-ítélet csak az EU-n belüli, befektető és állam közötti jövőbeli választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Egyoldalú nyilatkozata továbbá azt állítja, hogy ez a jövőbeni hatás csak az Energia Charta Szerződés módosítása után kezdődik.
Emiatt a Bizottság most megállapította, hogy
Magyarország egyoldalú nyilatkozata ellentmond a Bíróság határozatának, valamint az Unió harmadik országok választottbíróságaival és bíróságaival kapcsolatos álláspontjának.
A Bizottság továbbá "úgy véli, hogy az egyoldalú, eltérő álláspont nyílt kinyilvánításával Magyarország megsérti az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt őszinte együttműködési kötelezettséget, amely előírja a tagállamok számára, hogy tartózkodjanak az uniós álláspont nemzetközi színtéren történő aláásásától".
Emellett "azzal, hogy Magyarország ellentmond a Bíróság által adott értelmezésnek, úgy tűnik, hogy nem tartja tiszteletben a Bíróság ítéleteinek végleges, tekintélyes és kötelező erejű jellegét. Ezeket az elveket az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. és 344. cikke, továbbá az autonómia, az elsőbbség, a hatékonyság és az uniós jog egységes alkalmazásának általános elvei rögzítik".
"A Bizottság ezért úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak. Magyarországnak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon és orvosolja a Bizottság által felvetett hiányosságokat. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki."
A fentiek és a kronológia alapján úgy tűnik, hogy a különutas magyar nyilatkozat és jogértelmezés segíthet abban, hogy az MVM orosz gázvásárlása egyelőre zavartalan maradjon a május végi kormányrendelet hatálya miatt (és a kint, illetve itthon folyó ügyek, nyilatkozatok tartalmilag ne menjenek egymással szembe). Mivel azonban a Bizottság álláspontja határozottan állítja, hogy ezzel a különutas kinti nyilatkozattal megsérti a magyar kormány a Bíróság ítéletét, illetve az uniós alapszerződéseket is, így nagy kérdés, hogy mindez a helyzet meddig tartható fenn.
Címlapkép forrása: Shutterstock
