Amint reggeli cikkünkben megírtuk: 3 kínai banktól április közepén összesen 1 milliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam 3 évre, amelyet eddig nem jelentett be a kormány. A kondíciókról nem tudunk semmit, a tényleges hitelcélokról csak keveset.
Az április 19-i euró/forint árfolyam 395-nél volt az MNB középárfolyam adata szerint, így ezzel a 395 milliárd forintos tétellel néztük meg, hogy a március végi államadósság különböző tételeihez képest mégis mekkora arányról beszélhetünk:
- A külföldi hitelek március végi állományához (2795 milliárd forint) képest a 395 milliárd forintos kínai hitel 14%-ot tett ki, tehát érdemben növelte azt. Az alábbi ábra egyébként jól értékelteti, hogy az utóbbi években ismét intenzíven hízni kezdett a magyar állam külföldi hitelállománya, miután a 2008-2009-ben felvett EU/IMF-hitelcsomagot a 2010-es évek közepére szépen sikerült visszafizetni. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a tavaly év végi 2750 milliárd forintos külföldi hitelállomány a 2023-as teljes évi 75 ezer milliárd forintos folyó áras magyar GDP-hez képest mindössze 2,6%-ot tett ki; és a június végi 3220 milliárdos hitelállomány se lehet érdemben magasabb a bruttó hazai termékhez nézve a százalékos arányt tekintve.
- Június végén egyébként a magyar államadósság szerkezete így nézett ki az ÁKK címlapi grafikonja szerint, azaz a devizahitelek aránya mindössze 6%-os volt. Június végén egyébként a magyar állam összes devizaalapú külföldi hitelállománya összesítésünk szerint 8,2 milliárd euró volt, amelyhez 887 milliárd forintnyi forintalapú hitel is társult (mintegy 2,2 milliárd euró tett ki).
- A külföldi hitelek állományát a devizaalapú adóssághoz, illetve a teljes magyar államadóssághoz képest is megnéztük idősorosan, hogy a fent látott intenzív emelkedést jobban el lehessen helyezni. Amint látható: előbbihez képest 20%-os, utóbbihoz képest szintén 6%-os rátáról beszélhetünk.
- Amennyiben a devizaalapú államadóssághoz képest viszonyítunk, amelybe a devizaalapú állampapírok is beletartoznak, és amelynek állománya március végén 15600 milliárd forintot tett ki, akkor a 395 milliárd forintos új kínai hitelfelvétel mindössze 2,5%-ot tett ki.
- A devizaalapú államadósság aránya egyébként a teljes államadóssághoz képest március végén 28,7%-ot tett ki, amely április végére 29,2%-ra emelkedett. Így tehát a kínai hitelfelvétel 0,5%-ponttal emelte az államadóság devizaarányát egyéb tételekkel együtt, így ezzel még jobban megközelítette az adósságkezelő a saját stratégiájában lefektetett legfeljebb 30%-os arányt. Amint látható: az adósság devizaarányának esése a koronavírus-válság miatti költekezéssel együtt fordult meg, és az elmaradó új EU-pénzek miatt is egyre nagyobb összegekben fordult a nemzetközi kötvénypiacok felé a kormány. E két fő ok együttesen 15% körülről 30% közelébe tornászta fel az arányszámot.
- A teljes magyar államadósság március végi szintjéhez képest (54300 milliárd forint) a 395 milliárd forintos kínai hitelfelvétel mindössze 0,7%-ot tett ki, és maga a tranzakció csak minimális hatással járt az adósság szintjének emelkedésére.
- A folyó áras magyar GDP tavaly 75 ezer milliárd forint volt a friss konvergenciaprogram szerint, így ahhoz viszonyítva a 395 milliárd forintos kínai hitelfelvétel csupán 0,5%-ot jelent. Év végén egyébként a maastrichti kritériumok szerinti magyar államadósság a GDP 73,5%-át tette ki.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
