Az elmúlt hetekben nagy port kavartak azok a hírek, miszerint a közfinanszírozott kórházakban több helyen is elromlottak a klímaberendezések, ezért műtéteket kellett elhalasztani és a betegek átirányítására kényszerültek az intézmények. Ezzel kapcsolatban megkerestük kérdéseinkkel Velkey György Jánost, a Magyar Kórházszövetség elnökét.
A szakember a kórházakban elromló klímák helyzetét tágabb kontextusba helyezte érdeklődésünkre. Az elmúlt években egyre gyorsabban és nagyot változott a világ, az éghajlat alakulása, a felmelegedés óriási hatással van az egészségügyre is. Az ágazatra már csak azért is figyelni kell ebből a szempontból is, mert kritikus infrastruktúrának tekinthető. A kórházi épületekben gyógyítás folyik, a megfelelő körülményeket a klimatizálással is biztosítani kell a betegeknek, valamint az orvosoknak egyaránt.
A Magyar Kórházszövetség elnöke kifejtette azt is, hogy a szervezet fontos feladatának érzi, hogy rávilágítson a klímaváltozás és az egészségügy összefüggéseire, nem véletlen, hogy a legutóbbi kongresszuson ez fő téma volt. A változó környezet miatt megszaporodtak a hőhullámok és ezekre reagálni kell, fenntartható módon, zöldítéssel, energiatakarékos, megújuló megoldásokkal - vagyis komplex, jelentős forrásigényű ágazati szintű megoldásokkal, amelyekre jelenleg nincs költségvetési forrás.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben ennek az óriási problémának a részkérdéséről van szó Magyarországon is. A kialakult extrém időjárási körülmények okán a napi munkavégzés feltételeire kellett gyors megoldásokat találni néhány kritikus helyen – mondta a kórházszövetség elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy
az egészségügy, mint szolgáltatás éjjel-nappal üzemel, egy-egy egység több ezer négyzetméteren.
Ennek pedig hatalmas a klímaigénye, aminek ráadásul óriásiak a fenntartási, működtetési költségei is, amiket szintén fizetni kell – húzta alá.
Velkey György János szerint a jelenlegi helyzetben nincs varázsütésszerű megoldás, hatalmas invesztíciókra, folyamatos karbantartásra, zöldenergia-beruházásokra van szükség. Értékelése szerint Magyarország nem indult rossz helyzetből, az elmúlt évtizedben elsősorban vidéken uniós forrásokból sok helyen megvalósult a modernizálás, azonban
ezeknek a drága gépeknek az amortizációja nincs betervezve és soha nem is volt a költségvetésbe.
A rendszerbe tehát e miatt is kódolva van a finanszírozási feszültség. Példaként említette, hogy amiket beépítettek gépeket a 2010-es évek elején, azok mára elhasználódhattak és esedékes lehet akár a cseréjük is.
Ezt sem a finanszírozó, sem az állam, sem pedig a fenntartó (sok esetben az állam, vagy az egyetemi alapítványok, vagy az egyházak) nem tudja kigazdálkodni
- mutatott rá a szövetség elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy az egészségügy finanszírozása két részből áll: a működési költségekből, amit a NEAK-on keresztül biztosítanak az intézményeknek. Itt is vannak ugyanakkor működési zavarok, nem véletlenül alakulnak ki újra meg újra adósságok, amiknek az oka alapvetően az egészségügy alulfinanszírozottsága.
A finanszírozás másik része pedig a beruházásokhoz, az amortizáció elszámolásához kötődik. Ez a kérdés sincs rendezve a költségvetésben, erre nincs rendszerezett, normatív jellegű forrás biztosítva.
Az elmúlt hetekben kialakult hőhullám következtében a rendkívüli helyzetekre, a meghibásodott klímaberendezések pótlására gyorsan kellett reagálni. Így adódott a kérdés: mit tud tenni gyorsan az intézmény és vezetése? Ráadásul kórház és kórház között is van eltérés - mutatott rá. Az állami fenntartású kórházak karbantartási munkáit átvette a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), aki erre jelentős pénzt is kapott az idei költségvetésében. Nem úgy az egyházi kórházak és alapítványi fenntartású klinikák esetében. A mi intézményeink hátrányba kerültek, mert bár kompenzációra volt és van ígéret, azonban ez sajnos a mai napig még nem valósult meg – hívta fel a figyelmet. (Az említett KEF kompenzáció az interjú megjelenésekor már beérkezett a Kórházhoz – szerk.)
A kórházi menedzsment akut helyzetben éppen ezért eszköztelen. A jelentős adósságállomány miatt nem tud gyors megoldást találni. Mi, a Bethesdában, amikor tönkremegy egy-egy ilyen drága berendezés – értem ez alatt a műtők speciális, nagyértékű hűtőeszközeit –, akkor segítséget kérünk támogatóinktól, hiszen a fenntartónkhoz se jut erre a célra külön költségvetési keret – fejtette ki az MKSZ elnöke.
Arra is kitért Velkey György János, hogy a kórházakban a műtétek során a nagy forróság embertelen, ronthatja a teljesítményt és az operáció sikerességét. Ezért is rendkívül fontos lenne az infrastruktúra megerősítése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
