Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 ezer forint volt, ami 14,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit - derült ki a KSH adataiból. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600 forintot ért el, ami 14,8%-os emelkedést jelent.
- A bérek emelkedéséhez az idei évben jelentősen hozzájárul, hogy a minimálbér tavaly decemberben 15%-kal, míg a garantált bérminimum 10%-kal nőtt. Ez nemcsak a legkisebb béreknél hat, hanem a bértorlódás elkerülése végett a magasabb bérkategóriákban is.
- Az is jelentős béremelést indukál, hogy az elmúlt két év inflációs válsága után a munkáltatóknak a szokásosnál sokkal nagyobb mértékben kell változtatni a béreken, ha nem szeretnék, hogy megugorjon a fluktuáció. Ugyanis a tavalyi évben visszaeső életszínvonal miatt sokan elégedetlenek, és nyitottak a váltásra.
- A bérek gyors növekedése felé mutat az is, hogy bár mérséklődik a munkaerőpiaci feszesség, továbbra is jelentős a munkaerőhiány, így a dolgozók alkupozíciója kedvező. Vagyis az üres álláshelyek csökkenése önmagában még nem hozta rossz helyzetbe a dolgozókat, hiszen a munkapiac alapvetően feszes.
A fentiek ellenére az elemzők arra számítottak, hogy folytatódik a béremelkedési ütem lassulása - amit az elmúlt két-három hónapban láttunk -, hiszen a munkáltatók béremelési lehetőségei limitáltak lehetnek, miközben a gazdaság sem túl acélos. Ezzel szemben a májusi adat meglepetést okozott, hiszen - ahogy az alábbi ábrán látható - a bérdinamika gyorsult. Vagyis továbbra is nagyon erősek a fenti, gyors béremelés melletti érvek.
A mediánkereset még az átlagnál is nagyobb mértékben emelkedett. A bruttó mediánkereset 525 100 forint volt, 16,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó medián a Portfolio számításai szerint 349 ezer forinton alakult.
A vállalatoknál 13,5%-os béremelést mért a KSH, ami azt jelzi, hogy itt is gyorsulás látható. Az elmúlt hónapok 11-12%-os növekedése után magasabb lett a bérdinamika.
Májusban a bruttó átlagbér meghaladta a 650 ezer forintot a cégeknél, miközben a nettó medián 350 ezer alatt volt.
Az idei béremelkedést hajtja, hogy a költségvetési szektorban igen jelentősen emelkednek a fizetések, itt 20%-hoz közeli a dinamika. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az oktatásban 25% feletti a növekedés.
Miután az infláció az elmúlt hónapokban alacsony szintre süllyedt, így a gyors béremelkedési ütem mellett a reálkeresetek nagyot nőttek. Ahogy az alábbi ábrán látható, a reálbérek 10% körüli mértékben emelkedtek az elmúlt hónapokban, májusban pedig még kissé gyorsult is a növekedés.
A májusi béradatok alapján egyre nagyobb az esély arra, hogy éves átlagban kiemelkedően gyors reálbér-növekedést látunk idén. Az alacsony, és várhatóan az év hátralévő részében is visszafogott infláció miatt a keresetek vásárlóereje nagyot nő, miközben az év egészében magasan maradó bérdinamika is segít ebben. A 8% körüli reálbér-növekedés már "zsebben van", ami az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb növekedése.
A kedvező béradatok több szempontból is érdekesek. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank kiemelten figyeli, hogy a bérek emelése indukál-e újabb inflációs nyomást, hiszen a vállalatok sokszor az árak emelésével válaszolnak arra, ha nagyot kell növelniük a fizetéseken. Az árak növelését ugyanakkor limitálhatja, hogy a kereslet a bérek jelentős emelkedése mellett is gyenge. A botladozó kiskereskedelmi forgalom a reálbérek nagy emelkedésének legnagyobb rejtélye, hiszen a legtöbb szakértő arra számított, hogy az idei évben nagyot nőhet a fogyasztás a fizetések vásárlóerejének bővülése miatt. A gyenge kiskereskedelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is nagyon óvatos, hiszen a megtakarítási ráta extrém magas szinten alakul.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
