A Magyar Nemzeti Bank júniusi ülésén 7%-ra csökkentette az irányadó rátát, akkor még úgy tűnt, egy darabig utoljára. Az akkori 25 bázispontos vágás már lassítást jelentett a lazítás ütemében, ám a jegybanki sajtótájékoztató – amely során Virág Barnabás kiemelte a pénzpiaci fejlemények fontosságát – azt sugallta, hogy átmeneti szünet jöhet a kamatcsökkentésekben. Akkor a forint épp jelentősen gyengült, 400 körül járt az euróval szemben.
Nagyot változott a környezet június óta
Csakhogy bekövetkezett a fordulat: az Egyesült Államokban folytatódott a munkaerőpiac gyengülése és az infláció mérséklődése, ami ismét felébresztette a várakozásokat a Fed kamatcsökkentéseivel kapcsolatban, szeptemberre a piaci befektetők döntő többsége 25 bázispontos vágást áraz az amerikai jegybanktól, amelyet idén két további lazítás követhet. Az amerikai kamatkilátásokkal kapcsolatos várakozás változása egy sor átárazódást indított el a piacokon, gyengült a dollár, csökkentek az amerikai hozamok, és mindezek több csatornán keresztül hatottak a magyar eszközökre (gyengülő dollár alapvetően kedvez a feltörekvő piaci devizáknak, nagyobb a kockázatvállalási hajlandóság, csökkenő magyar kockázati prémium, a csökkenő fejlett piaci kamatok a régióban is húzzák lejjebb a kamatokat), és ami ezen belül fontos szempont volt, hogy a forint felértékelődött ezek hatására. Ez pedig növelte az MNB mozgásterét, a jegybank számára ugyanis láthatóan fontos a forintárfolyam alakulása annak inflációs hatása miatt. A vártnál jobb júniusi inflációs adat pedig tovább tágította az MNB mozgásterét, ennek hatására ugyanis több elemző is lejjebb hozta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését.
Fontos jelzés volt Virág Barnabás múlt heti beszéde, amelyben elmondta, hogy idén 2-3 kamatcsökkentést is végrehajthat az MNB, és a júliusi döntés nyitott kérdés, a kamatvágás ott lesz az asztalon. Ez volt a legnyilvánvalóbb jel arra, hogy a hazai és külföldi gazdaságokból érkező (inflációs szempontból) kedvező adatok hatására az MNB lazább monetáris politikát folytathat az eddig vártnál.
Az elemzők ezt egyértelműen úgy értelmezik, hogy júliusban folytatódik a kamatcsökkentés.
Az elemzők közül csak kevesen várnak tartást kedden
A Portfolio által megkérdezett elemzők többsége szerint holnap folytatódik a kamatcsökkenés, a konszenzus szerint 25 bázisponttal csökken a kamat. Az elemzői felmérésünk szerint idén december végéig még további két kamatcsökkentést hajthat végre a jegybank, ez eggyel több, mint amit a júniusi felmérés szerint vártak az elemzők.
Azaz a kedvező nemzetközi és hazai folyamatoknak köszönhetően a várt kamatpálya kissé lejjebb tolódott.
Ugyanez a 2025. december végi kamatokról már nem mondható el, az elemzői válaszok átlaga valamelyest nagyobb, mint amit júniusban prognosztizáltak. Fontos hozzátenni, hogy a 2025 végi előrejelzéseket nagy bizonytalanság övezi, az elemzői várakozások között nagy a szórás. (Azt is meg kell jegyezni, hogy júliusban a nyári szabadságolások miatt kevesebb válasz érkezett be, a válaszadók közt voltak változások júniushoz képest.)
Javult a piaci hangulat, de az MNB-nek nem kéne sietnie
Mindenesetre a holnapi üléssel kapcsolatban erős a konszenzus. Mindössze két nekünk nyilatkozó elemző vélte úgy, hogy a kamatok nem változnak. Jobbágy Sándor, a Concorde elemzője szerint marad a 7%-os kamat, de hozzáteszi, hogy a 25 bázispontos vágást sem tartana meglepőnek.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a relatíve kedvező piaci hangulat az elmúlt hetekben nyitva hagyta az ajtót a kamatcsökkentések folytatása előtt, ezzel együtt szerintük indokolt lenne a kamatok tartása júliusban. „A múlt hónapban kommunikált óvatosság, türelem és az új szakasz nyitása a monetáris politikában a korábbiaktól eltérő gyakorlatot, azaz a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetését igényli” – írja Portfolio-nak küldött válaszában. Hozzáteszi:
Mondhatjuk, hogy közelről csak negyed százalék kérdése az egész, de valójában távolról nézve a 2022 ősze óta újból felépített hitelesség fenntartása a tét.
Az Erste elemzője úgy véli, hogy amennyiben a világ vezető jegybankjai az év utolsó harmadában valóban a most kialakuló kép szerint legalább kétszer csökkentenek kamatot, akkor az MNB-nek is lesz lehetősége lazítani.
De figyelmeztet: addig nincs hova sietni.
„Ezentúl a hazai inflációs kilátások okán is érdemes fokozottan óvatos maradni: a jegybank legfrissebb júniusi gyorselemzése alapján bár csökkennek a lakossági inflációs várakozásai, továbbra is a középtávú cél 2-3-szorosának magasságában állnak, ami jelzi, hogy a fogyasztóknak több idő szükséges az adaptációhoz” – írja. Hozzáteszi, hogy a feldolgozóipar, azon belül az akkugyártás és a járműipar meglehetősen borús jelene és kilátásai mellé felépülő belső kereslet egyre visszafogottabb külső egyensúlyt eredményezhet rövid távon, és ezzel kevésbé nyújthat majd támaszt a magyar devizának. Nagy János megjegyzi:
Ezért is fontos, hogy a kamatelőny és a kedvező inflációs tényszámok eredőjeként létrejövő pozitív reálkamat továbbra is központi elem lehessen.
Csökken a kamat, ám az élelmiszerek árára megint oda kell figyelni
„A tartás és a 25 bázispontos vágás között nagyjából bármi elképzelhető kedden, mi a 25 bázispontos vágást tartjuk a legvalószínűbb kimenetnek” – írja válaszában Becsey Zsolt (Unicredit). Szerinte a kamatvágás mellett a nemzetközi folyamatok (kiváltképp a gyenge amerikai inflációs adat) támogató alakulása, és az ennek nyomán stabil képet mutató forintárfolyam szólhat. Hozzáteszi:
a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a negatív meglepetést okozó júniusi adat mellett is emelkedtek az inflációs kockázatok itthon.
Kiemelkedő új kockázat az élelmiszerárak alakulása, ezúttal felfelé irányba. Az Unicredit által követett adatok alapján a kötelező akciózások kivezetése nyomán az érintett termékkörökben a várakozásaikat meghaladó áremelkedések tapasztalhatók. További kihívást jelent, hogy az intézkedés nyomán a hús termékpályáknál áttérhet az ágazat egy új árazási mintázatra, ezáltal kiszámíthatatlanabbá téve a következő egy évet. A régió egészében tapasztalható forróság pedig a teljes élelmiszerpaletta őszi átárazásait tolhatja el felfelé irányba, már amennyiben megfelelő lakossági kereslettel találkozik az áremelési szándék – írja válaszában. Arra is felhívja a figyelmet, hogy
a bejelentett költségvetési kiigazítás annak szerkezete miatt hordoz magában inflációs kockázatokat.
„Amennyiben úgy ítéli meg a Tanács, hogy a felsorolt inflációs tényezők vagy nem jelentősek, vagy még nem árazta be őket a piac, gondolkodhat a kamatvágás mellett, de amennyiben hozzánk hasonlóan jelentős új inflációs kockázatokat lát, akár dönthet a tartás mellett is. Úgy ítéljük meg, hogy inkább az első verzió állhat most közelebb a Tanácshoz, mindenesetre érdekes lesz a döntést követő indoklást figyelni” – írja az UniCredit elemzője.
Bizonytalanok a kilátások, sok a kérdés
A támogató külső környezet (a lassuló amerikai gazdaság, a Fed kamatcsökkentéseivel kapcsolatos erősödő várakozások, csökkenő hozamok és gyengébb dollár) és belső folyamatok miatt 25 bázispontos miatt kamatcsökkentésre számít Tardos Gergely az OTP Banktól. A támogatóvá váló belső folyamatok között megemlíti a várt alatti inflációt az elmúlt hónapokban, a piaci szereplők csökkenő inflációs előrejelzését, a gyengébb növekedést, erős külső egyensúlyt. Emellett a némi forinterősödés és a csökkenő hozamok miatt is esélyesnek látja a 25 bázispontos csökkenést holnap, és azt is megjegyzi válaszában, hogy a piac a már belebegtetett júliusi kamatcsökkentést lehetőségét pozitívan fogadta. Tardos szerint ha júliusban nem, akkor szeptemberben jöhet a következő kamatvágás.
Az OTP Bank arra számít, hogy 2024 végén 6,25% lesz az irányadó kamat, jövő év végére pedig 6%-ot várnak. Tardos ennek kapcsán megjegyzi: „ez inkább technikai feltevés, nagyjából ennyinek gondoljuk az egyensúlyi rövidkamatot. Hozzáteszi, hogy jövő évvel kapcsolatban nagyon sok a kérdés inflációs szempontból. A felfelé mutató inflációs kockázatok közt említi az erős bérdinamikát, a magas alapfolyamati inflációt, valamint a közelgő parlamenti választást (utóbbi a fiskális politikát érintheti). A 2025-ös kamatkilátások kapcsán felhívja a figyelmet néhány további tényezőre is: az új jegybankelnök kinevezése, a kódolt mennyiségi szigor a lejáró fedezett hitel miatt, a még érdemben hiánycél feletti no-policy change államháztartási hiány, és szerinte 2025 második fele már a választási készülődésről szól.
Árokszállási Zoltán (MBH Bank) szerint is csökkenni fog az alapkamat holnap. Emlékeztet, hogy bár a júniusi ülést követően Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy új időszak kezdődik a monetáris politikában, ám nemrég már 2-3 idei kamatcsökkentés lehetőségéről beszélt, és a júliusi döntés nyitott kérdés. „Úgy véljük tehát, hogy egyelőre nem lesz szünet a kamatcsökkentési ciklusban. Erre lehetőséget ad, hogy az elmúlt két hétben egyértelműen mérséklődtek idehaza is a kamatvárakozások, ami azzal párhuzamosan következett be, hogy az amerikai Fedtől is most már gyakorlatilag borítékolható a szeptemberi kamatvágás. – teszi hozzá.
Árokszállási szerint a legutóbbi MNB kamatdöntés idején még nem volt ennyire kedvező a helyzet, az amerikai inflációval kapcsolatos kilátások valamivel pesszimistábbak voltak. Azonban az utóbbi hetekben beérkezett adatok és a Fedtől érkező kommentárok egyre inkább az inflációs kockázatok emlegetése felől egy esetleges további munkaerőpiaci gyengülés elkerülésének irányába mozdultak el. Ez figyelemre méltó változás, és alátámasztja a piaci várakozások enyhülését a tengerentúli kamatpályával kapcsolatban. Emiatt lettek bátrabbak az árazások a hazai kamatkilátásokkal kapcsolatban is. Erre ráerősíthetett, hogy Virág Barnabás is azt az üzenetet közvetítette korábban, hogy a nemzetközi kamatkilátások kulcsfontosságúak lehetnek a hazai kamatkilátások szempontjából – írja válaszában. Ugyanakkor figyelmeztet:
Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az idén hátralévő üléseken is szünet nélkül folytathatja a vágásokat az MNB.
Szerinte ugyanis az inflációval kapcsolatban továbbra is kettős helyzet figyelhető meg: a maginfláción kívüli tételek jól alakulnak, de a maginfláció év végéig érdemben tovább emelkedhet. Emlékeztet, hogy nemrég az alelnök azt is hangsúlyozta, hogy több bejövő adatra van szüksége az MNB-nek a folyamatok jobb megítéléséhez. Az infláció éves átlagban idén és jövőre is az MNB célsávjának felső részében tartózkodhat, idén decemberben 4% fölé kerülhet. Tehát a beérkező adatok fogják eldönteni, hogy milyen tempóval haladhat tovább az MNB idén – véli Árokszállási Zoltán.
Egyelőre tartjuk azt a várakozásunkat, hogy év végéig 6,5%-ra csökkenhet az alapkamat, de ebben lefelé mutató kockázatok vannak, amennyiben a következő hetek piaci folyamatai és a beérkező nemzetközi és hazai makroadatok több kamatcsökkentésre is lehetőséget adnak
– teszi hozzá.
Ez a vágás lesz az utolsó, ...
A jegybank júliusban egy 0,25 százalékpontos kamatvágással fogja egy időre felfüggeszteni a kamatcsökkentési ciklusát – véli Szabó Barna az Egyensúly Intézettől. „Noha az inflációs folyamatokban a maginfláció magas szintje óvatosságra ad okot, a reálgazdaság vártnál lassabb kilábalására utaló közelmúltbeli hírek (kiskereskedelem, ipar) és a forint-euró árfolyam viszonylagos stabilitása teret ad a júliusi kamatcsökkentésnek” – teszi hozzá. Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy
az év hátralévő részében nem várható további monetáris lazítás,
elsősorban a forintárfolyam leértékelődésének megakadályozása miatt a jegybank stabilan fogja tartani az irányadó kamatot szerintük.
Ezzel nagyon ellentétes állásponton van Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki év végére 5,75%-os alapkamatot vár, ami azt jelentené, hogy ha a Monetáris Tanács minden döntésekor azonos (25 bázispontos) tempót diktálna, akkor az MNB egy kivételével az év összes hátralevő ülésén kamatot csökkent.
... de az is lehet, hogy lesz még három
Pintér András (Apelső Capital), Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) és Varga Zoltán (Equilor) egyaránt arra számítanak, hogy a jegybank holnap 25 bázispontot vág, év végére pedig 6,25%-ra csökken az alapkamat. „Az elmúlt hetekben érezhetően új irány jelent meg az általunk érzékelt jegybanki kommunikációban” – állapítja meg Pintér, hozzátéve: az elmúlt hetekben a befektetők felé küldött üzenetekből egy olyan jegybanki viselkedés képe rajzolódik ki, mely igyekszik majd megragadni az esetleges további kamatvágásokra adódó lehetőségeket.
Márpedig most megítélésünk szerint adódik egy ilyen lehetőség.
– teszi hozzá. Pintér András megemlíti a Feddel kapcsolatos várakozás változását, ami növelte az MNB mozgásterét. Emellett hozzáteszi: a hazai növekedésre kétségtelenül minden monetáris politikai segítség ráfér, a óvatos vágást pedig az általunk egyik legfontosabbnak gondolt tényező – a forint árfolyama – is lehetővé teszi.
Regős Gábor szerint a keddi kamatdöntés nem lefutott, nem vehető biztosra, hogy a jegybank változatlan szinten hagyja az irányadó kamatokat, vagy egy újabb 25 bázispontos csökkentést hajt végre. Válaszában azt írja, hogy Virág Barnabás múlt heti nyilatkozatáig arra számított, hogy az MNB az EKB-val és a Feddel összhangban szeptemberben csökkent majd, ám Virág a júliusi lazítás irányába tolta el a várakozásokat.
A Fed várható kamatpályájának a változása és és a kedvező hazai inflációs adatok mellett a harmadik szempont a kockázati megítélés, vagy számszerűsítve a forintárfolyam alakulása szerinte, mely elég nagy volatilitást tud mutatni. „Az elmúlt időszak monetáris politikája alapján látható, hogy a jegybank nem szeretné, hogy az árfolyam 400 fölé kerüljön (ez az inflációs cél miatt érthető is), így nem kizárt egy óvatosabb megközelítés” – írja. Ám emlékeztet, hogy az elmúlt időszakban a forint viszonylag erős volt, inkább 390, mint 395 körül járt az árfolyama, ez pedig a lazítást segíti elő. „Azaz talán valamivel valószínűbb egy 25 bázispontos vágás,
de az abszolút nem vehető biztosra, a jegybank tudna meglepetést okozni egy változatlan kamatszinttel és egy ehhez kapcsolódó szigorú kommunikációval
– írja Regős.
A legutóbbi, június 18-i kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban több kedvező folyamatot láthattunk – írja Varga Zoltán, az Equilor elemzője, kiemelve a vártnál jobb júniusi inflációs főmutatót. Emellett Magyarország kockázati megítélése kismértékben javult, a nemrég bejelentett kormányzati intézkedések – bár inflációnövelő hatásúak lehetnek – közelebb hozhatják a költségvetési hiánycél elérését. A forint kismértékben erősödni tudott az euróval és nagyobb mértékben a dollárral szemben – írja. Ő is megemlíti az amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos erősödő várakozásokat, mely egy fontos szempontja az MNB-nek a kamatvágási mozgástér kapcsán. Emellett az Európai Központi Bank elnöke is óvatosan utalt rá, hogy szeptemberben folytatódhat a kamatvágási ciklus – teszi hozzá. „Összességében ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy az MNB ismét 25 bázisponttal csökkentse a kamatszintet, majd augusztusban szünetet tartson. A szeptember 24-i ülésen pedig az EKB és a Fed szeptemberi döntésének függvényében folytathat a hazai kamatvágási ciklus” – zárja gondolatait Varga.
Címlapkép forrása: Shutterstock
