Szijjártó Péter a georgiai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, hogy mi a helyzet az Ukrajna által blokkolt Lukoil olajszállítások ügyében. Válaszában egyrészt emlékeztetett rá, hogy a tavaly elfogadott hatodik uniós oroszellenes szankciós csomagban felmentést kapott Magyarország és Szlovákia is az orosz olajembargó alól, azaz időkorlát nélkül használhatja az orosz nyersolajat, amely Ukrajnán át a Barátság II. kőolajvezetéken jön. Leszögezte: "semmilyen európai korlátozó intézkedés nincsen érvényben Magyarország és Szlovákia vonatkozásában az Oroszországból származó kőolaj felhasználására."
Úgy fogalmazott: "Idáig az Ukrajnán keresztüli tranzit működött is. Volt egy korrekt energetikai együttműködés a két ország között. Az elmúlt időszakban Magyarország is nagyon sokszor segített különböző formákban Ukrajnának abban, hogy az ukrán energiaellátás biztonságát fenn tudják tartani a meglehetősen mostoha körülmények dacára is."
Hozzátette: "Ehhez képest ért villámcsapásként minket az a hír, amely szerint Ukrajnában egy olyan jogszabálymódosítás történt, amelynek értelmében a Lukoil orosz vállalat olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán Magyarország irányába". Amint tegnapi elemzésünkben megírtuk: ezt úgy érte el Ukrajna, hogy a június végén meghozott szankciós csomagban megtiltotta a Lukoilnak, hogy az ukrán állami eszközöket, így a tranzitvezeték kapacitását kibérelje.
A tárcavezető a tájékoztatón konkrét számot árult el a Lukoil olajszállításának mértékéről, amelyet most blokkoltak az ukránok, és ezzel megerősítette a Portfolio tegnapi piaci értesülését, miszerint az orosz cég súlya a magyar olajimportban egyharmados súlyú, és éppen ezért jelent már közép távon is fontos kockázatot az új helyzet a magyar kőolaj ellátás biztonságára.
Úgy fogalmazott: "a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil bonyolítja Magyarország számára. Körülbelül 2 millió tonna kőolajat Magyarország és Szlovákia a Lukoiltól szerez be Oroszországból."
Ez tehát azt jelenti, hogy az évente 6 millió tonna körüli magyar kőolajimportból 2 millió tonna esett ki mind Magyarország, mind Szlovákia esetén, ami éppen kiadja az általunk tegnap megírt egyharmados arányt a magyar importon belül.
A tárcavezető jelzése egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország vezetékes orosz olajimportja évi 4 millió tonna körüli mennyiséget tesz ki, és ezek alapján további 2 millió tonna körüli mennyiség jöhet Horvátország felől az Adria csővezetéken át. A 6 millió tonna körüli éves importmennyiség belső összetétele, illetve a szállítók súlya eddig nem volt ismert. Mivel információink szerint Magyarország nem vásárol kőolajat az egyébként már szankciók hatálya alatt álló orosz állami Rosznyefttől, így a Lukoil mostani kiesésével (amely a legnagyobb magántulajdonban álló, illetve a második legnagyobb orosz olajcég a Rosznyeft után) a keleti irányú magyar olajimport elsősorban az orosz Tatnyeft szállításaitól függhet.
Az egyharmados importkiesés tehát egy komoly helyzet, és éppen ezért fogalmazott Szijjártó úgy, hogy
Az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon.
Nyugtatásként rögtön hozzátette: "most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami most megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek." Úgy folytatta: "jeleztük az ukrán hatóságoknak, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés a részükről. Mutattak is készséget arra, hogy kijavítsák ezt a helyzetet, de ezek a törekvések félúton, vagy valahol elakadtak Ukrajnában."
Előrevetítette: hétfőn "az Európai Unió külügyminiszteri tanácsán is fel fogom hozni ezt az ügyet, mert mégiscsak furcsa, hogy egy Európai Unióba igyekvő ország két európai uniós tagország energiaellátását veszélyezteti súlyosan."
Elismerte Szijjártó, hogy az ukrán lépés pont a legrosszabbkor, a nyári magyarországi üzemanyag fogyasztási csúcs idején érkezett, hiszen így fogalmazott: "Ráadásul pont most nyáron történik ez, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás, így ilyen kieső energiaszállítások pótlása nyilván ilyenkor állítja a legnagyobb kihívások elé a szolgáltatókat."
Úgy folytatta: dolgoznak a megoldáson, de a helyzetet szerinte valójában "az ukránoknak kell megoldani, és őszintén remélem, hogy meg is fogják oldani ezt hamarosan."
Végül nyomatékosította:
Átmeneti megoldásokkal most biztosított a szállítás. Tehát a probléma az középtávú, és erre a középtávú problémára gyorsan megoldást kell találni.
Friss anyagaink a fontos témában:
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
