„Még mindig a mediterrán térséget keresik fel a legtöbben nyáron” – nyilatkozta a Portfolio megkeresésére Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Ezt azzal magyarázta, hogy ebben a térségben kedvező az ár és kiépített az infrastruktúra. „Több a szálloda és a turistákat kiszolgáló élményelem, illetve vendéglátó egység” – tette hozzá.
Elmondása szerint az egyre melegebb nyarak ellenére még mindig Horvátország, Olaszország, Görögország és Törökország tengerpartjai a legnépszerűbbek a magyar turisták körében, még úgy is, hogy az árak jócskán felmentek, és az odautazás is megterhelő lett, ha késik a repülőjárat.
„A török tengerparti nyaralás annak ellenére népszerű, hogy már általánosnak tekinthetőek az egyhetes nyaralásra a 800 ezer forintos ajánlatok, 2 személyre. Találkozunk azonban 2 fő számára a főszezonban 1 millió forint feletti árral is, ami ultra all inclusive ellátást tartalmaz” – említette az árakat Molnár Judit.
A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke megjegyezte azt is, hogy a kellemesebb időjárást biztosító északi-európai országokban jóval drágább a kikapcsolódás, ami eleve behatárolja a magyar keresletet, másrészt a szálláshely kapacitás is jóval kevesebb.
Érdekes ötlet lehet az alternatív nyaralásokat keresők számára egy Balti-tenger melletti kiruccanás Észak-Lengyelországba, például Gdansk térségébe. Egy július végi ott tartózkodás egy 4 csillagos szállodában, ellátás nélkül, beleszámítva a repülőjegyárakat is, 903 ezer forintra jön ki 2 ember számára. Persze, ha az étkezéssel is kalkulálunk, bőven 1 millió forint fölött állhat meg a végösszeg, a tenger is hidegebb, de a fullasztó túlturizmussal biztos, hogy nem találkozunk.
Ismét népszerűek ugyanakkor a hajóutak. Az észak-európai és a földközi-tengeri utak iránt újra akkora a kereslet, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban volt. A nem hagyományos kikapcsolódásra vágyó magyar turisták körében pedig egyre népszerűbbek az Egyesült Államokban és Kínában szervezett 10-13 napos körutak. „Az olyan egzotikus utazásokat, mint, amilyen egy másfélhetes kiruccanás Hawaiira vagy éppen Martinique-re, inkább télen részesítik előnyben a magyar utazók” – mondta Molnár Judit. Ezeket azonban már jóval borsosabb áron kínálják. A Franciaország tengerentúli területének számító Martinique szigetére, amely a Karibi-tengeren található, most egy 10 napos körutazás, idegenvezetéssel, 1 millió 427 ezer forinttól indul.
Sokaknak azonban elegük van a tömegekből. A természetjárás Nyugat-Európában, akárcsak Szlovákiában vagy Lengyelországban, régóta széles körben űzött szabadidős tevékenység. Manapság Magyarországon is egyre népszerűbb. A felmérések szerint itthon az aktív korú lakosság megközelítőleg fele túrázik legalább alkalmanként, míg Lengyelországban ez az arány 85 százalék, Németországban pedig 76 százalék.
„A természetben aktívan eltöltött idő pozitív mentális és fizikai hozadékait világszerte számtalan kutatás igazolja, és így a közegészségügyre gyakorolt hatásai is mérhetőek. Az elmúlt tíz évben érezhetően többen jelentek meg a hazai turistautakon. Hogy ebben mekkora szerepe van a klímaváltozásnak, azt nehéz megítélni, de a koronavírus-járvány alatti korlátozások érezhetően adtak egy extra löketet az egyébként is felívelő trendnek, negyedével megnőtt az erdőlátogatók száma” – nyilatkozta megkeresésünkre Farkas Péter, a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs és informatikai igazgatója.
„Ez egy viszonylag olcsó kikapcsolódási forma. A Corvinus Egyetem által elvégzett elemzés arra jutott, hogy egy átlagos félnapos látogatás a Pilisi Bioszféra Rezervátumban 2900 forintot, egy egész napos túra pedig nagyjából 5000 forintot ér meg a természetjáróknak. Így a magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke hozzávetőlegesen 39 milliárd forint.
Magyarországon egyébként a tavasz és az ősz a túrázási főszezon, nyáron kevesebben indulnak útnak. „Hőségben kevésbé vonzó a hosszas gyaloglás, másrészt nyáron az emberek jellemzően inkább a hagyományos, kevésbé aktív kikapcsolódási formákat választják, és a nyaralást nem feltétlenül kapcsolják össze túrázással” – tette hozzá Farkas Péter.
A szövetség korábbi kutatása azt mutatta ki, hogy a legalább alkalmanként túrázóknak a 70 százaléka maximum 1 napos túrákat vállal be, 2-3 naposakra csak körülbelül 30 százalékuk szánja rá magát. „Egyre felkapottabb a vadkempingezés, tehát az erdőben éjszakázás is, de azért a legtöbben valószínűleg a hagyományos szálláslehetőségeket választják. Népszerűek a turistaházak, falusi vendégházak, panziók, kulcsosházak, illetve a vadászházak is” – összegzett Farkas Péter.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
