Ahogy arról az Infostart is beszámolt, idén minden korábbinál hamarabb elkezdődnek a minimálbér-tárgyalások. A Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elmondta: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretei között már lezajlott egy egyeztetési kör a felek között, de most még nem a konkrét számokról, a jövő évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum értékéről tanácskoztak, hanem az európai uniós minimálbér irányelv átültetésével kapcsolatos háttérfeladatokról, melyeknek hátáridőig való végrehajtását nagyon szigorúan veszik az illetékesek.
Mészáros Melinda hozzátette: a jogszabály szerint november 15-ig kell megállapodni arról, hogy melyik kijelölt fórum végzi el az előírt feladatokat. Egy kormányrendelet-tervezet értelmében ez a szerv a VKF lesz, amely korábban is megkapta ezt a megbízást. Ugyancsak november közepéig kell egyezségre jutniuk a feleknek arról, hogy milyen paramétereket vesznek figyelembe a következő években a minimálbér megállapítása során, illetve a határidőig döntést kell hozniuk azzal kapcsolatban is, hogy egyéves vagy esetlegesen több évre szóló bérmegállapodást kötnének.
2025-ben egy olyan akciótervet is ki kell dolgozni, amely lehetővé teszi a kollektív szerződéses lefedettséget. Mészáros Melinda tájékoztatása szerint elsődlegesen az ágazati szintű, kollektív szerződések számát kellene növelni Magyarországon. „Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen az uniós irányelv megköveteli, hogy ha az adott országban 80 százalék alatt van a kollektív szerződéses lefedettség, akkor ötéves időintervallumban egy akcióterv keretei között a kollektív szerződéssel érintett munkavállalók számát jelentősen növelni szükséges” – magyarázta a szakszervezeti elnök.
A korábbi évektől eltérően nemcsak a bérek számszerűsített értékéről, hanem a különböző előfeltételek, kritériumok megbeszéléséről is tárgyalniuk kell a feleknek egymással.
Mészáros Melinda megerősítette:
az érdekképviseletek legalább tízszázalékos minimálbér-emelést szeretnének kialkudni a tárgyalóasztalnál.
Ha a 10%-os minimálbéremelés valósulna meg 2025-ben, akkor az azt jelentené, hogy a 2024-es 266.800 forintos összegről a legkisebb bér 293.480 forintra emelkedne. Eljátszva a gondolattal és a lehetőséggel: ha a minimálbér összege jövőre kereken 300.000 forintra emelkedne, akkor az 12,44%-os emelésnek felelne meg. Ez nagyjából megegyezne az elmúlt 6 év átlagos minimálbéremelkedési ütemével.
Mint fogalmazott, a hazai vállalkozások jelentős többsége bérfejlesztést tervez 2025-ben, és egyetért a tízszázalékos emelés felvetésével. „Ha a következő időszakban az átlagbérekhez viszonyítjuk a minimálbér értékét, akkor ezekkel a viszonyszámokkal kell nekünk is dolgozni” – tette hozzá Mészáros Melinda.
A munkáltatók augusztusban mérik fel, mekkora emelésre van igény
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége augusztusban kezdi meg a tagvállalatai között a felmérést arra vonatkozóan, hogy tagságuk a gazdasági prognózisokat és a gazdálkodási helyzet alakulását figyelembe véve mekkora mértékben lát lehetőséget a legkisebb keresetek emelésére, ezért a VKF csütörtöki ülésén az MGYOSZ nem tett javaslatot a minimálbér-emelés mértékére.
A szervezet főtitkára azt mondta az InfoRádióban, hogy leghamarabb szeptember végén, október elején állhatnak elő javaslatukkal. „Természetesen valamennyi szóba jöhető féllel leülünk tárgyalni. A megszokott módon bilaterális tárgyalás is lesz majd a szakszervezetek és a munkáltatók között, valamint a kormánnyal is egyeztetünk. Októberre már várhatóan minden félnek lesz elképzelése arról, hogy mit fog képviselni. Nekünk azt a véleményt kell majd képviselnünk, amit a tagvállalataink mandátumként megfogalmaznunk felénk” – tette hozzá. Wimmer István úgy fogalmazott, az uniós irányelvekről való egyeztetés sikeres volt, „jól előkészített anyagot” kaptak meg a tárgyaló felek. Az MGYOSZ támogatja az uniós irányelv átültetését, amivel a főtitkár várakozása szerint nem lehet probléma, valamennyi résztvevő elégedett volt és együttműködőnek bizonyult.
Címlapképünk illusztráció. Forrása: MTI/EPA/Mohamed Badra
