Hétfőn sorozatban már ötödik napja dőlt meg az országos napi melegrekord, ezúttal is Körösszakálon volt a legmelegebb, 39,5 Celsius-fok, ami 1 fokkal melegebb, mint az 1952-ben ugyanezen a napon Csongrádon mért legmagasabb hőmérséklet - számolt be az Időkép.
Az extrém forróságban ezúttal is érzékelhetően megugrott a Magyarországon is egyre elterjedtebb klímaberendezések használata. Bár a hazai légkondicionáló-penetráció még elmarad a nemzetközi átlagtól, ahhoz azért már évek óta elég nagy, hogy a klímák tömeges és tartós üzemeltetése látható emelő hatást gyakoroljon a hazai villamosenergia-rendszer fogyasztására.
Az országos áramfogyasztást befolyásoló egyik legfontosabb tényező a külső hőmérséklet, ezzel összefüggően pedig a fűtési/hűtési igény alakulása. Ha az időjárás tartósabban eltér a sokéves átlagtól, akkor ez a hatás a hosszabb időszakok felhasználására vonatkozó, például havi adatokban is megmutatkozhat.
Még szemléletesebben és lényegében azonnal látszik a légkondik felpörgetésének fogyasztásnövelő hatása a pillanatnyi felhasználás, vagyis a villamosenergia-rendszer aktuális terhelésének alakulásában.
Pontosan ez történt hétfő este is, amikor a rendszerterhelés a 20:00 és 20:15 közötti negyedórában rövid időre 6951 megawattra (MW) emelkedett a Mavir bruttó hitelesített tényadatai szerint.
Ezzel, ha nem is sokkal, de megdőlt a bő három évvel ezelőtt, 2021. június 24-én felállított 6940 MW-os nyári rendszerterhelési csúcs.
Az elmúlt három évben e szint alatt alakultak a csúcsértékek, vélhetően nem függetlenül az energiaár-krízis fogyasztáscsökkentő hatásától, amint ez a Mavir hétfői új csúcsot még nem tartalmazó grafikonján is látszik.
A gazdasági aktivitás szintén jelentősen befolyásolja egy adott időszak felhasználását, illetve a rendszerterhelést, ezt jelzi az is, hogy hétvégenként rendre visszaesik a fogyasztás, hogy aztán - hasonló időjárási körülmények között - a hét elején megugorjon az áramigény.
Ez történt most is, miután szombat-vasárnap a mostanitól nem sokban eltérő hőmérsékleti viszonyok mellett visszaesett, majd hétfőn nagyot nőtt a rendszerterhelés.
A fentieknek megfelelően a villamosenergia-rendszerterhelési csúcsok rendszerint nem hétvégén születnek, olyan időszakokban, amikor a külső hőmérséklet jelentősen és tartósan meghaladja (nyáron) vagy alulmúlja (télen) az átlagosnak tekinthető értékeket.
Az áramfogyasztási statisztikákat Magyarországon is egyre erőteljesebben alakítja az elektrifikációs trend. Ez azt jelenti, hogy az energiafelhasználás mind nagyobb része villamos energia formájában valósul meg, köszönhetően annak, hogy az elektromos megoldások egyre jobban teret nyernek a fűtés-hűtés (hőszivattyúk), a közlekedés (elektromos járművek) és számos egyéb területen, például az iparban is. Míg az elektrifikáció emeli az áramigényt, addig az energiaválság által ösztönözve itthon is tömegesen elvégzett hatékonyságnövelő beruházások lefelé irányuló hatást gyakorolnak rá.
Az aktuális meteorológiai előrejelzés szerint szerdán egy legyengült hidegfront súrolja hazánk térségét, így néhány napra kicsit enyhül a forróság, ez pedig rövid távon az újabb rendszerterhelési csúcs bekövetkezésének esélyét csökkentette.
