A kutatók posztja szerint a Balaton vize alatt néhány méternyi laza iszapos üledék található, amely az utolsó eljegesedés után, mintegy 15 ezer év alatt rakódott le. Ez alatt pedig olyan üledékek találhatók, amelyek a Pannon-tóban, mintegy 8–8,5 millió évvel ezelőtt képződtek. Néhány száz méteres vastagság alatt ezeknél idősebb képződmények építik fel a kérget.
A mélyebben levő rétegeket nehéz vizsgálni, de a sekélyebb rétegek alapján következtethetünk a mélybeli szerkezetre is. A Balaton alatt több ÉK-DNy-i irányú, a parttal párhuzamos vetőzóna húzódik, amely metszi a Pannon-tó üledékes kőzeteit, de a laza fiatal iszapos üledékben nem látszik igazán.
A vetők mozgása olyan, hogy a két kőzetblokk a földfelszínnel párhuzamosan mozgott el egymás mellett: ezeket a vetőket eltolódásnak nevezzük. Mivel a Balaton alatt több ilyen eltolódásos zóna húzódik, és egy jelentős található a parttól kb.10km-re dél-keletre – ezt Balaton-vetőnek is nevezzük, bár nem a tó alatt, hanem mellette húzódik.
Ezt a vetőt már más módszerekkel is vizsgálták, és kiderült, hogy egy igen fontos szerkezeti határt jelent: a két oldalon jelentősen eltérnek a földtörténet középidejéből és a harmadkorból származó kőzetek. Az elkészített felszín alatti rétegeket mutató térképek alapján Balaton-vetőt délnyugat felé egészen az Alpokig követhetjük, ahol szintén egy igen fontos lemeztektonikai határt alkot.
A Balaton-vető mentén a mozgás iránya többször változhatott, és fiatal aktivitására már korábbi munkák is következtettek.Valószínű, hogy ezen egymással és a parttal is párhuzamos eltolódások közül mozdulhatott meg valamelyik.
Az sem kizárt, hogy az eltolódásokkal kis szöget bezáró normálvető aktivitásával van dolgunk: ilyen kisebb vetőket a balatoni vasút bevágásában, a balatonakarattyai kanyarban figyeltek meg és dokumentáltak Lóczy Lajos és munkatársai.Természetesen, a végleges válaszra további vizsgálatok szükségesek – azaz folytatni kell a földrengések monitorozását és elemzését - zárják a posztot.
Címlapkép forrása: Portfolio
