Tavaly 1,38%-on alakult a GDP-arányos K+F-ráfordítás Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami hibahatáron belüli elmozdulás a megelőző évben látott 1,39%-hoz képest. A kutatás-fejlesztés GDP-arányos értéke 2021-ben még 1,64% volt, azóta azonban visszaesést láthatunk. A mostani szint 2017 óta a legalacsonyabb.
Magyarországon a K+F-nek a vállalati szféra a motorja, a kormányzati kutatás-fejlesztési kiadások visszafogottak.
- A K+F-ráfordítások 73%-át, 750 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeken,
- további 16%-át (163 milliárd forintot) a felsőoktatásban,
- 11%-át (114 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb költségvetési kutatóhelyeken költötték el.
A K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el
- írja a KSH. Az előzetes adatok alapján 2023-ban a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege az átlagosnál jobban, 24%-kal (513 milliárd forint) emelkedett az előző évhez képest, a kutatás-fejlesztési tevékenység felét ebből a forrásból finanszírozták.
A két évtizede még domináns államháztartási források 2023-ban az előző évhez képest kissé (0,8%-kal) csökkentek, a K+F-ráfordítások 31%-át (316 milliárd forint) biztosították.
A külföldről származó K+F-ráfordítások összege 197 milliárd forint volt, aránya a 2022. évihez képest némiképp mérséklődött (19%-ra). A 2023. évi K+F-ráfordítások 0,4%-a a felsőoktatásból, 0,2%-a nonprofit szervezetektől származott.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma meghaladta a 88 ezer főt. A tudományos tevékenységre fordított munkaidő arányát figyelembe véve, a számított létszám 58 ezer fő volt, 87%-ukat állományi létszámban foglalkoztatták - írja a KSH. Az egy főre jutó (számított teljes K+F-létszámmal számolva) K+F-ráfordítás összege az előző évi 14,7 millió forintról 17,7 millió forintra emelkedett, így 2023-ban folytatódott a K+F-tevékenység korábban tapasztalt koncentrálódása.
A K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja – az előzetes adatok alapján – 2023-ban továbbra is igen magas volt. A top 100 vállalkozás költötte el a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának a 76, a teljes nemzetgazdaságinak az 53%-át. Ők foglalkoztatták az országos K+F állományi létszám 35, valamint a kutatók 38%-át, illetve a vállalkozási szektor dolgozóinak 63, a kutatóinak 71%-át. Kiemelkedő a súlya annak a – főleg műszaki tudományterülethez kötődő – top 10 K+F-tevékenységet folytató vállalkozásnak, amelyeknél a top 100 vállalkozás K+F-ráfordításainak 52 és a kutatással foglalkozók létszámának 54%-a összpontosult.
A KSH összegzése szerint a 2022-es adatok alapján a K+F-ráfordítás GDP-arányosan átlagosan 2,24%-ot tett ki az Európai Unióban. A legmagasabb arányt Belgium és Svédország érte el 3,43, illetve 3,4%-kal, míg a legalacsonyabbat Románia 0,46%-kal. Magyarország az Európai Unióban a 17. helyet foglalta el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
