Ezért kellett lépni
Évek óta írunk arról (ám az utóbbi 2-3 hónapban megint a figyelem középpontjába került), hogy a költségvetés nincs jó állapotban. A külső sokkok és a fiskális politika fellazulása miatt elindult romló hiánypálya után, a sorozatos kiigazítások miatt ördögi körbe került a költségvetés, a kiigazítások növekedési áldozattal járnak, ami megint negatívan hat vissza a büdzsé állapotára, ami viszont megint lefelé húzza a növekedési kilátásokat.
Legutóbb másfél héttel ezelőtt megjelent átfogó elemzésünkben mutattuk be, hogy pótlólagos intézkedések hiányában a 2024-es és 2025-ös hiánycélokat is elvéti a kormány. A legfrissebb költségvetési adatok beérkezése után is ez volt nagyjából a piaci elemzők konszenzusa.
Korábbi elemzésünkben azt is írtuk, hogy valahol 700-800 milliárd forint körül lehet az idei elcsúszás mértéke.
Sok információ még hiányzik, ezért csak kapaszkodók vannak (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter e hétre ígérte az egyébként augusztus 1-jén életbe lépő részletszabályokat), de úgy tűnik, hogy a most bejelentett 400 milliárd forintos plusz adóbeszedés (vagy egyenlegjavítás) ennek az elcsúszásnak a jelentős részét kezeli és könnyen lehet, hogy a kormány nem is tesz ennél többet az idei évben, mert abban bízhat, hogy a második félévben a vártnál jobban alakulhatnak a gazdasági növekedési számok, és így a költségvetési egyenleg helyreállása.
Ez a pozitív olvasata a mostani bejelentéseknek, vagyis hogy a kormány felismerte a helyzet súlyosságát és beavatkozik. Van viszont az éremnek egy másik oldala, nevezetesen, hogy a kormány ismét nem piackonform intézkedésekkel igazítja ki a költségvetést.
A kormány szemlátomást abban is bízik, hogy a tologatás és ideiglenes adóemelés kitart addig, amíg néhány év alatt a hiányt a növekedés és az infláció leapasztja, csakhogy az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a felbolydult világgazdaság sokkjai, a választási ciklikusság, és úgy általában a fiskális alkoholizmus a kiadási oldalt folyamatosan emelik, ezért a költségvetés helyzete szemmel alig láthatóan változik csupán.
Hogy jön össze az új csomag?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezeket az információkat osztotta meg a különadó-terhek változásával kapcsolatban (háborús időszakban ezek a szektorok a kormány érvelése szerint extraprofitra tettek szert, ezért ezek a pénzek egy új költségvetési, védelmi alapba kerülnek), melynek kapcsán érdemes továbbgondolni az összegeket és az intézkedések hatását.
- A bankszektor, a multicégek és az energetikai cégek fizetik meg a védelmi hozzájárulást.
- Idén minden banknak meg kell fizetnie a banki extraprofitadót, amely nem növelte a teljes állampapírállományát - mondta a miniszter. Eredetileg 230 milliárd forint körül lett volna idén ez a banki extraprofitadó-bevétel, a kormány korábban ennek felezésére adott lehetőséget, de ez kikerül most a rendszerből. Vagyis ez 110-120 milliárd forintnyi plusz bevételt jelent még idén a bankoktól értelmezésünk szerint. 2023-hoz képest a 2024-es bankadó mértéke érdemben nem változik ennek nyomán.
- Megemeli a kormány a tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizaműveleteire vonatkozó illetéket is megemelik. A lakossági számlák esetében kártyadíjakra és számladíjakra vonatkozó díjstopot vezet be a kormány. Eredetileg a kormány 348 milliárd forintos bevétellel számolt a kormány a 2024-es költségvetésben a pénzügyi tranzakciós illeték soron. Az illeték kulcsának emelése éves szinten 110-120 milliárd forintnyi plusz bevételt hozna a közös kasszába pluszban, viszont mivel a kormány augusztus 1. után érvényesíti az adóemelést, így ez időarányosan - nagyon leegyszerűsíti számításokkal élve - 45-50 milliárd forintos plusz bevételt termel.
- Az energetikai cégek, multicégek és kiskereskedelmi szektor extraprofitadója nem csökken idén. Gyorsértékelésünk szerint ez plusz 75 milliárd forintot jelent az idei évben a költségvetés bevételi oldala számára.
A fenti tételek összesítéséből egy legfeljebb 245 milliárd forintnyi adóbevételnövekmény adódik, ez azonban még távol van a miniszter által említett 400 milliárd forintos egyenlegjavító hatás összegétől. Könnyen lehet, hogy a részletes információk hiányában számításunk pontatlan (és az adóemelés hatása 400 milliárd forint összességében), de az sem kizárt, hogy a kormány nem csak adóemelésekkel teszi rendbe az idei költségvetést. A következő napokban megjelenő, tisztázó kormányrendeletek izgalmasak lesznek ezek fényében.
Legalább ennyire érdekes kérdés, hogy a mostani bejelentések nyomán mi történik a 2025-ös költségvetéssel. Ha a kormány az idei költségvetési lyukat adóemelésekkel tömte be, akkor nem nehéz azt elképzelni, hogy ezt teszi az elcsúszott jövő évi büdzsével is. Ha ugyanis jövőre is fennmaradnak az extraprofitadók, akkor az 1000-1100 milliárd forintnyi plusz bevételt jelenthet 2025-ben (az MNB tavaly ilyenkor készített becslést arra vonatkozóan, hogy mit okoz az extraprofitadók fenntartása 2024-ben, ezt korrigálva adódhat ki 1000 milliárd forintnyi becslés a következő évre).
Ezzel, vagyis kizárólag adóemeléssel a kormány helyre teheti a 2025-ös költségvetés elcsúszását is. Becslések szerint ugyanis 1,3 százalékponttal alakulna magasabban a jövő évi hiány az eredeti 3,7%-os célnál. Ez kb. 1100-1200 milliárd forintos elcsúszást jelentene nominálisan.
Persze hogy ettől a 2025-ös büdzsé rendben lesz-e, az egy másik kérdés. Költekezési tere ugyanis nincs a kormánynak, márpedig az második felében, a választási hajrára fordulva biztosan nem a fiskális fegyelem lesz a gazdaságpolitika vezérfonala.
Nincs meglepetés: két varázspálca maradt a kormány kezében
Az, hogy a kormány megint a különadók eszközéhez nyúl, nem okozhat meglepetést a Portfolio olvasóinak. Az elmúlt hetekben több cikkünkben is felvázoltuk ezt a valószínű forgatókönyvet, valamint a korábbi évek kormányzati gyakorlatából is erre lehetett következtetni. Lassan ugyanis már több mint 10 éve megszokhatták az érintett szektorok szereplői, hogy ha valamilyen okból kifolyólag elcsúszás van a költségvetésben, azt részben, vagy egészben különadó-emeléssel, -kivetéssel ellensúlyozza a kormány. A másik varázspálcája emellett mostanában a beruházások elhalasztása.
A kormány oldaláról mindez logikus, hiszen elmondhatja, hogy 1) látszólag nem hajt végre - a háztartások jövedelmi helyzetét közvetlenül rontó intézkedést, vagyis - megszorításokat; 2) gyorsan és egyszerűen végrehajtható rendeleti úton, a megfelelő szabályok megalkotásával, egyszerűen csak kiszámolja a szükséges plusz bevételi összeget, kiválasztja a megfelelő adóalapot és ehhez szabja hozzá a különadó-kulcsokat; 3) ebből következik, hogy könnyedén behajtható a különadó-rész, nem kell időarányos, az év hátralévő részére számolgatni teljesüléseket (hiszen pl nem forgalmi típusú adóról van szó, mint egy jövedéki adóemelés esetén); 4) a költségvetés rendbetételének elkezdésével megágyazhat a 2026-os parlamenti választások előtti fiskális lazításnak.
Ezek a szempontok felülírták a kormánynál azokat a szempontokat, hogy 1) a piaci szereplők, külföldi finanszírozók, hitelminősítők szemében csalódást keltőek a bejelentések, hiszen a kormány ezúttal sem hajt végre szerkezeti reformokat, amivel tartósan tudná kezelni a költségvetés problémáit; 2) csak tovább erősíti a már fennálló csapdahelyzetet: a költségvetés egyre nagyobb mértében támaszkodik ugyanis a különadó-bevételekre, ami azt is előrevetíti, hogy az idő előrehaladtával egyre nehezebben mond le ezekről a plusz tételekről a kormány; 3) az új adóemeléseket közvetve a lakosság fogja megfizetni, ugyanis a szolgáltatók áthárítják a terheket, vagyis az inflációs számokban is meg fog mutatkozni ezeknek a hatása 4) ezek a tartósan velünk maradó különadók beépülnek az ország befektetői megítélésébe, működési kockázatként lesznek jelen (egyre több, főleg multi gazdálkodó gondolkodhat úgy, hogy ők is kaphatnak bármikor extra sarcot a nyakukba), torzítják a valós piaci folyamatokat, közép- és hosszabb távon ezért magasabb kockázati felárban fizet a magyar állam, vagyis az adófizetők. A bejelentések okozta bizonytalanságot jól példázza a forint árfolyamának reakciója.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kormány rövid távon megint kezelte a legégetőbb helyzetet, a költségvetés elcsúszását, ennek az árát, a nem befektetőbarát gazdaságpolitika következményein keresztül azonban megfizetjük.
Külön érdekes, hogy mindezt a kormány úgy valósítja meg, hogy a fiskális politikáért felelős minisztérium ebben a nagy horderejű ügyben egyáltalán nem kommunikál, sőt, a bejelentésekkel körülbelül egy időben kiadott PM-közlemény egy szót sem ejt arról, hogy
a kormány közvetve belátta: az idei megemelt hiánycélt sem tudja tartani.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
