A napokban tette közzé átfogó jelentését az Eurofound arról, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem és a fenntarthatóság jegyében meghozott szakpolitikai intézkedések milyen közvetlen hatásokat okozhatnak az EU munkaerőpiacán. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy a különböző ágazatokban a munkavállalók mekkora hányadát érintheti majd közvetlenül a zöld átállás folyamata.
A jelentés négy kategóriába sorolja a szakmákat a zöld átállás hatása alapján:
- olyan szakmák, amelyekre kevésbé vagy egyáltalán nem lesz hatása a zöld átállásnak,
- olyan új és úgynevezett feltörekvő szakmák, amelyeket a nemzetközi szakmabesorolások még egy meglévő foglakozás alágaként azonosítanak (pl. környezetvédelmi tervezési menedzserek, megújuló energiával foglalkozó mérnökök)
- olyan meglévő szakmák, amelyeknél a zöld átállás nagy valószínűséggel új skillek, szaktudás elsajátítását teszi szükségessé (pl. építőipari kivitelező, járműipari technikus)
- olyan meglévő szakmák, amelyekre a jelenleginél nagyobb kereslet alakul majd ki anélkül, hogy a meglévő skillek jelentős átalakítására lenne szükség (pl. villamosmérnök, gépészmérnök, villanyszerelő, szigetelési szakemberek, növény- és zöldségtermesztő).
Az Eurofound adatai – vagyis munkavállalók szerte az EU-ban történő telefonos megkérdezésén, sok tízezres mintán alapuló felmérése – szerint
az EU-ban a munkavállalók közel 38%-a olyan szakmában dolgozik, amelyre a zöld átállás közvetlen hatással lesz.
Ez a ráta úgy jön ki, hogy
- a munkavállalók 15%-a olyan szakmában dolgozik, amely iránt a kereslet növekedni fog,
- további 14% olyan foglalkozást űz, amelynél valószínűleg a skillek, a szaktudás fejlesztésére lesz szükség,
- míg a munkavállalók 9%-a olyan szakmában dolgozik, ahol fokozatosan egy új foglalkozás jön létre.
Az átlag közel 40%-os rátával szemben a zöld átállással leginkább érintett ágazatokban (energiaszektor, járműipar, mezőgazdaság, közlekedés, a víz- és hulladékgazdálkodás, építőipar) legalább a munkavállalók mintegy kétharmada dolgozik olyan szakmában, amelyre a zöld átállás valamilyen hatással lesz (vagy az új skillek megkövetelése révén, vagy az adott szakma iránt megnövekedett kereslet miatt vagy egy új szakma kialakulása következtében).
A zöld átállással leginkább érintett ágazatok közül az energiaszektorban a legmagasabb (20%) azon munkavállalók aránya, akik a zöld átállás következtében kialakult, újnak nevezhető szakmában dolgoznak majd. Közel ugyanekkora egyben az arányuk azoknak az energiaiparban dolgozó munkavállalóknak, akiknek meglévő szakmájukban vagy új skilleket kell elsajátítaniuk (23%) vagy megnő a kereslet az általuk végzett munka iránt (21%).
Azon munkavállalók aránya pedig a víz- és hulladékgazdálkodási szektorokban a legmagasabb (43%), akik olyan szakmában dolgoznak jelenleg, ahol a zöld átállás nagy valószínűséggel új skillek, szaktudás elsajátítását teszi szükségessé.
Az agrárszektorról pedig az mondható el, hogy itt a legmagasabb azok aránya (71%), akik olyan szakmákban dolgoznak, amelyek iránt megnövekedett kereslet várható a zöld átállás miatt.
Az energiaszektor mellett az építőipart is az jellemzi, hogy viszonylag magas mind az új szakmákban dolgozók aránya (18%), mind azon munkavállalók részesedése, akiknél a skillek jelentős fejlesztésére van szükség (27%) vagy munkájuk iránt megnövekedett kereslet várható (24%). Hasonló mintázat látható a járműiparban is (17, 21, illetve 34%).
A közlekedési szektorban pedig az figyelhető meg, hogy 10-ből négy munkavállaló esetében (41%) a meglévő szakmájánál a skillek fejlesztését követeli meg a zöld átállás, miközben a dolgozók közel harmadának (28%) olyan foglalkozása van, amely iránt a kereslet növekedni fog.
Címlapkép forrása: Caiaimage/Trevor Adeline
