Miriam Staunton esete jól példázza, hogy milyen problémák vannak az európai gyógyszerellátásban: az 51 éves ír nőnél hat évvel ezelőtt melanomát diagnosztizáltak. Stauntonnak csak helyi sugárkezelést és rendszeres ellenőrzéseket ajánlottak fel, miután eltávolították a daganatát, mivel akkoriban nem volt jogosult a drága gyógyszeres kezelésre. Csak miután 2019 februárjában a rákja négyes stádiumúvá fejlődött, kezdhette meg az Opdivo és Yervoy kombinált kúrát, az immunterápiaként ismert áttörést jelentő gyógyszereket.
A késedelem oka, hogy Írország és az amerikai gyógyszergyártó, a Bristol-Myers Squibb (BMS) nem tudott megegyezni az Opdivo áráról. Amikor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új gyógyszereket hagy jóvá az EU-ban történő felhasználásra, minden egyes tagállamnak külön-külön kell megállapodnia a gyártókkal a visszatérítésről. A tárgyalások hosszadalmasak lehetnek, mivel a vállalatok gyakran a gazdag piacokat részesítik előnyben, a kormányok pedig bizalmas árengedményekre törekszenek – írja az Investigate Europe.
Eközben a gyógyszeripar adóparadicsomokban halmozza el a nyereséget. Az Investigate Europe elemzése szerint a 15 legnagyobb európai és amerikai gyógyszergyártó több mint 1300, adóparadicsomokban és alacsony adózású területeken működő leányvállalatot alapított, hogy megússza a nyeresége megadóztatását.
A kevéssé ismert, adóelkerülést segítő célállamokban működő struktúrák hozzájárultak ahhoz, hogy a 15 gyógyszeripari vállalat az elmúlt öt évben 580 milliárd eurónyi nyereséget halmozott fel.
Ez az összeg meghaladja a kutatási és fejlesztési (K+F) költségeiket, annak ellenére, hogy az iparág gyakran állítja, hogy a magas gyógyszerárak lehetővé teszik számukra az innovációt és az új gyógyszerek tervezését. A cégcsoportok egyes írországi leányvállalatai több százmilliárd dollárt halmoztak fel, és még mindig a "kettős ír" adóelkerülési rendszer egy változatára támaszkodnak.
„A vállalati adóelkerülés nem áldozat nélküli, a kevesebb adó kevesebb egészségügyi beruházást jelent Írországban, és negatív hatással van a globális dél országaira is” – mondta Aideen Elliott, az Oxfam Ireland munkatársa az Investigate Europe-nak.
Semmi sem illegális, amit ezek a vállalatok tesznek. Kihasználják a társaságiadó-szabályokat
– tette hozzá.
A cikkben olyan vállalatokat sorolnak fel, mint a Covid-vakcinája miatt ismertté vált AstraZeneca, a Bayer, az Eli Lilly, a Novartis, a Novo Nordisk, a Roche és a Sanofi. A cégeket meg is keresték, akik jelezték, hogy minden adóügyi szabályt betartanak. A Sanofi ragaszkodott ahhoz, hogy az alacsony adózású országokban való jelenlétét a helyi betegek igényei indokolják. A Bayer azt mondta, hogy német vállalatként az offshore nyeresége után adózik, hozzátéve, hogy a cikkben említett országok némelyike nem tekinthető adóparadicsomnak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
