Itt az újabb drágulás
Ahogy arról mi is beszámoltunk, mától újra változást tapasztalhatunk az üzemanyagok nagykereskedelmi árában: a benzin beszerzési ára bruttó 2 forinttal emelkedik, míg a gázolajért bruttó 4 forinttal fizetnek mától többet a kutak a nagykereskedőjüknek.
A benzinár még június 20-án lépte át a lélektanilag fontos literenkénti 600 forintos szintet, azóta is töretlen az emelkedés: a június 12-i lokális minimum óta 28 forinttal nőtt az ár (+4,7%), ezzel párhuzamosan a dízel jegyzése is jócskán feljebb került.
Ebben a környezetben nem csoda, hogy ismét a kormány célkeresztjébe került az üzemanyagárak témája: Nagy Márton az ATV Híradónak kedden elmondta, hogy az árak ismét a szomszédos országok átlaga felett vannak,
ezért a kormány napirendre tűzi a kérdést.
A miniszter elmondása szerint még mindig érvényben van a korábbi elvárás, amely alapján a hazai benzinkutaknak az áraikat a szomszédos országok szintjén kell tartani.
Miért lehet (túl) drága a magyar benzin?
Kedden egy részletes elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy mely tényezőnek köszönhetően láthattunk az elmúlt hetekben éles fordulatot a benzin áránál, és hogy miért emelkedhetett akár a szomszédos országokénál is nagyobb mértékben a jegyzés.
Az éles fordulatra elsősorban az olajár-emelkedés a magyarázat,
a közel-keleti konfliktus eszkalálódása és bizonyos kínálati bizonytalanságok miatt (pl. hurrikánszezon az USA-ban, finomítói leállások) a mögöttünk álló hetekben jelentősen megugrott a Brent ára, eközben a finomítói prémiumok viszonylag stabilan alakultak június közepe óta mind a benzin, mind a gáolaj esetében.
Ami pedig a régiós eltéréseket illeti,
Elsősorban a gyenge forinttal lehetne magyarázni egy esetlegesen kirívó magyar benzinárat,
ugyanis míg a hazai fizetőeszköz a mögöttünk álló hónapban 2,3 százalékot gyengült a dollárral szemben, addig a szomszédos országok devizáiból képzett átlagnál csak 1 százalékos leértékelődést láthatunk.
Már csak azért is a devizateljesítmény tekinthető a legjelentősebb faktornak, mert az üzemanyagpiaci szereplők által gyakran hangoztatott, túl magas adóterhek tézise nem tűnik indokoltnak:
mindössze 0,3 százalékkal magasabb a hazai benzint terhelő kormányzati elvonás mértéke, mint a szomszédos országok átlagában.
A számítás során a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) módszertanát követve az EKR-díjjal és a kisker-adóval korrigált adószint mértékét vettük alapul a magyar adószintnél, az Európai Bizottság adataira támaszkodó KSH-statisztikában nem számolnak ezekkel a tételekkel. A környező országok adó-részarányait az Európai Bizottság aloldalán elérhető, legfrissebb "Oil Weekly Bulletin" adóval és adók nélkül táblái felhasználásával, Szerbia esetében pedig független olajipari szakemberek bevonásával, közvetlen piaci információk és az ismert helyi szabályozások figyelembevételével számította a MÁSZ.
Összességében tehát az mondható el, hogy a devizateljesítmény-beli különbséget figyelembe véve indokolt lehet, hogy valamivel drágább legyen a magyar benzinár a szomszédos országok átlagánál: a 2,3 és 1 százalékos leértékelődés (forint vs. régiós devizák) közti különbség a jelenlegi benzinárat alapul véve mintegy 8 forintos magyar prémiumot magyarázhat. (Egyébként az összehasonlítás során egyéb, statikusabb természetű tényezőket is figyelembe kell venni, de ezekről majd részletesen később.) A legfontosabb kérdés tehát jelenleg az, hogy
RÉGIÓS KITEKINTÉSBEN vajon TÉNYLEG DRÁGÁNAK MONDHATÓ A MAGYAR BENZIN?
Tényleg túl magasak a hazai árak?
Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok, így a hétfői, azaz a július 1-i árakkal tudjuk ellenőrizni a kormány tézisét, miszerint a szomszédos országok átlagánál magasabb a hazai benzin ára. (Az összehasonlítás során már csak azért is a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.)
Mindenesetre ebben a közegben
A BENZIN ESETÉBEN 3 FORINTTAL drágáBB A HAZAI ÜZEMANYAG AZ ÁTLAGNÁL,
míg a dízelnél 7 forinttal van az átlagos szint felett a hazai ár.
Az alábbi ábrán pedig térképen is láthatjuk, hogy hol olcsóbb, és hol drágább a benzin a környező országok tekintetében, mint Magyarországon.
A dízelnél a következőképpen néz ki a helyzet:
Összességében tehát
NEM JELENTHETŐ KI, HOGY AZ ELMÚLT HETEK MEREDEK ÁREMELKEDÉSE A HAZAI AUTÓSOKRA NAGYOBB TERHET RÓTT VOLNA, MINT A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN.
leegyszerűsítve a helyzetet, a kicsivel átlagon felüli magyar árakat önmagában a devizateljesítmény is tudja indokolni.
Problémák a módszertannal
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára lapunknak rávilágított, hogy a fenti számításoknál felmerül némi módszertani kivetnivaló, ugyanis az egyes országok árképzése
- az eltérő beszerzési források és költségszerkezet,
- az ellátási láncok kiépítettsége (van-e tengerpart), valamint
- a kereskedelmi és adópolitikai különbségek miatt
nem feltétlenül hasonlítható össze.
A szakember elmondta nekünk, hogy a horvát és a szlovén piacon az árképzés nem a hazaihoz hasonló gyakorisággal történik, egész pontosan két hetente – ezzel szemben a magyar piacon a Mol akár heti háromszor is közölhet nagykereskedelmi árakat május eleje óta.
Egy meredeken emelkedő árkörnyezetben ez a körülmény jelentősen torzíthat a régiós összehasonlításban.
Ezen felül a jövedéki adótartalom július 1-től megemelkedett Romániában 10 eurocenttel (közel 40 forint) mindkét finomított olajterméknél, míg Horvátországban szintén érkezett adóemelés, itt a benzin esetében kb. 25, a dízelnél pedig 10 forintos lett tegnap az árnövekedés mértéke. Ezek a változások az Európai Bizottság jövő heti statisztikáiban fognak majd megjelenni.
További drágulás jöhet?
Grád Ottó a jövőbeli üzemanyagpiaci kilátásokról azt mondta el, hogy
ha a piaci folyamatokat vesszük alapul, akkor nem várható a benzin jelentős drágulása a következő hetekben,
persze az esetlegesen élesedő geopolitikai feszültségek (elsősorban a közel-keleti konfliktus vagy az orosz-ukrán háború eseményei) bármikor felülírhatják a várakozásokat.
A főtitkár szerint ha többé-kevésbé stabilan alakul a kereslet-kínálati helyzet a nyugati olajtípusok piacán, akkor a Brent ára a 80–85 dolláros tartományban maradhat, ennek következtében csak pár forintos elmozdulásra lehet számítani a benzin és a dízel esetében a nyáron, azaz
Nem kell tartani attól, hogy benéz 650 forint fölé az ár.
Mit mutat a technika?
Ha viszont szigorúan a technikai képet nézzük az olajár esetében, akkor
inkább felfelé néz ki jobban a grafikon:
mint látható, a mögöttünk álló hetek masszív felpattanása ellenére nincs még túlvéve a Brent, ráadásul jelzi a felfelé tartó trend erejét, hogy a magasabb RSI-értékek mellett is csak oldalazik az árfolyam.
A ralit a 87,5 dolláros árfolyam akasztotta meg, ez a szint korábban működött ellenállásként idén márciusban, ráadásul a mostani megtorpanással a május eleji rés is betöltésre került (piros kör). Ha sikerül innen ismét felfelé kitörni, akkor a következő markáns akadályt a 89,5 dolláros szint jelenti, itt április végén alault ki egy fontos ellenállás, ezután pedig egészen az idei lokális csúcsig, 91,4 dollárig is menetelhet az olajár - igaz, ehhez egy közel 6 százalékos ralit kéne produkálni.
Lefelé a 84,3 dolláros árfolyam tűnik a legerősebb támasznak, nem csak azért, mert éppen itt helyezkedik el a 9 napos mozgóátlag (kék vonal), hanem mert a mögöttünk álló hónapokban többször is hol támaszként, hol ellenállásként szolgált ez a szint.
Címlapkép forrása: Getty Images
