A fogyasztói árindex növekedését Magyarországon 2024 elején egyértelműen a szolgáltatások húzzák. Májusban 9,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest, miközben az élelmiszerek csak 1, a dohányáruk és az alkoholos italok 3,5, az üzemanyagokat is magába foglaló csoport tagjai 5,1 százalékkal drágultak egy 4 százalékos inflációs környezetben.
A szolgáltatások súlya az inflációs kosárban több mint 26 százalék, majdnem akkora, mint az élelmiszereké. Az internet és távköltés súlya önmagában 2,5 százalék, vagyis egy jelentős áremelés valóban el tudja téríteni a szolgáltatások átlagos drágulását.
A szolgáltatások áremelkedésében jelentős tényező, hogy mind a banki, mind pedig a telekommunikációs szolgáltatók visszatekintő módon emelték áraikat a 2023-as rendkívül magas infláció mértékével. Ezt a jelenséget a Magyar Nemzeti Banki is vizsgálja, ugyanis korábban arról beszéltek, hogy az érintett cégek költségei nem emelkedtek olyan mértékben, amely indokolta volta a drágítást.
Azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálata is megállapította, hogy A Vodafone 15,4 százalékkal, a Yettel 15,3 százalékkal, míg a Telekom 15 százalékkal emelte meg a havi előfizetési díjait 2024. március elejétől. Az emelés ugyanakkor nem volt egységes, egyes – a korábbi kínálatban szereplőkhöz nagyon hasonló tartalmú – új díjcsomagok havidíjai lényegesen magasabb mértékben emelkedtek a januári tarifákhoz képest (akár 30-40 százalékkal is), míg másokat a díjkorrekció előtti vagy annál alig magasabb tarifákkal, de olykor lényegesen bővebb tartalommal vagy kedvezőbb percdíjakkal vezettek be.
Mindezektől függetlenül a szolgáltatásinfláció valóban kiugró Magyarországon. Az alábbi grafikonon éves bázison mutatjuk, hogy miként alakultak a szolgáltatások árai Magyarország és miként az Európai Unióban. A közel 20 százalékos csúcsról az ország visszatért egy mérsékeltebb, 10 százalék körüli értékre, de ez még mindig lényegesen magasabb annál, amit a 27 ország átlagában látunk.
Ennél is látványosabb, ha nem éves bázison, hanem egy fix ponthoz viszonyítjuk az árak emelkedését. 2019 decemberét választottuk, amikor a koronavírus még nem hatott sem a magyar, sem pedig az európai piacra. Itt nem csak az látszik, hogy az olló rendkívüli mértékben szétnyílt az hazai és az uniós árindex között, de az is, hogy 2024-ben felgyorsult ez a folyamat.
Hogy kiderüljön, tényleg a banki és telekommunikációs szolgáltatások állnak emögött, megnéztük ezeket a csoportokat is külön. Az internetszolgáltatások díja 2020 és 2023 eleje között gyakorlatilag stagnált mind Európában, mind pedig Magyarországon, itthon azonban másfél éve kilőttek az árak és több lépcsőben folyamatosan emelkednek. Mára ott tartunk, hogy az internetért bő negyedével fizetünk többet, mint 4,5 évvel ezelőtt, míg Európában 6 százalékos az áremelkedés.
A magyar telekommunikációs szektorban kedvezőtlen folyamatok indultak meg az elmúlt években. A piac rendkívüli mértékben koncentrálódott, a verseny korlátozott. A kormány emellett különadókkal sújtja a távközlési szektort is.
Hasonló folyamatokat látni a telefonszolgáltatásoknál is, azzal a különbséggel, hogy az Európai Unióban ezek ára lényegében stagnál az elmúlt években, míg Magyarországon több mint 25 százalékkal emelkedett. Mindez annak tükrében is mellbevágó, hogy a szektort nem igazán érintette költségalapon például az európai élelmiszerársokk, ezt látjuk az kontinens árainál, Magyarországon viszont drasztikus az emelkedés.
Érdekes képes mutat a banki szolgáltatások inflációja, az európai uniós adatot egy egyszeri hatás térítette el 2020 májusában: Lengyelországban 42 százalékkal nőttek a díjak, de Bulgária is majdnem 5 százalékkal emelt. Ezen kívül látható egy folyamatos emelkedés Európában, de - ahogy a kommunikációs szektorban is - a magyar bankok az utóbbi években emeltek jelentősebben a díjaikon összhangban az inflációval.
A 2023-as infláció nagyrészt az élelmiszerek drágulása miatt lett rendkívül magas, 17,6 százalékos. Valóban érdekes kérdés, hogy 2024-ben indokolt-e, hogy egy bank vagy egy telekommunikációs szolgáltató erre hivatkozva alkalmazzon visszamenőlegesen ekkora áremelést. Az MNB szerint nem indokolt, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bankoknak és a telkócégeknek is tartaniuk kell a lépést a bérnövekedéssel. A hazai áremelési lépésekben közrejátszhatnak a bizonytalan szabályozói környezet és az extra adóterhek. A telekommunikációs szektorban a hagyományosan nem igazán éles verseny az utóbbi években még tompábbá vált. Részben ennek isszuk meg most a levét, amikor magasabb számlákat fizetünk.
Címlapkép forrása: Getty Images
