A miniszter elmondta, hogy nem indul a következő országgyűlési választáson, de még nem döntötte el, hogy marad-e a politikában és ha igen, milyen szerepet vállal majd. Szerinte az építőipar és az építésgazdaság szempontjából hasznos, hogy van egy építésügyi tárca. Lázár János megjegyezte, hogy a politikai és közbeszéd uralja a kormányzást és a közügyek intézését, de ezzel együtt a háttérben sok lépés történt az elmúlt egy évben azzal a céllal, hogy megerősítse a magyar építőipart.
A másik aktuális kérdés, az új kastélytörvény kapcsán a miniszter elmondta, hogy Magyarországon 1990 után nem történt restitúció, azaz az eredeti állapotot, ami 1945 előtt jellemző volt a tulajdonviszonyokat illetően, nem állították helyre. Az állam mintegy 100 darab kastélyt tartósan állami tulajdonban tart, de a miniszter szerint nehezen tudja kezelni ezeket az ingatlanokat. Ezért javasolta, hogy magánszereplők vegyék át ezeket az épületeket, és tegyenek meg mindent a köz javára, hogy ezek a kulturális örökség részét képező épületek ne pusztuljanak el.
Az a képessége a magyar államnak, hogy ezekről méltóképpen gondoskodjon, véleményem szerint nincsen meg. Sokan már ezt is ördögtől valónak tartják, hogy valaki ezt ki meri mondani
– fogalmazott a miniszter.
„Nekem minden olyan épületért fáj a szívem, ami a magyar kulturális örökség és nemzeti identitás része, és nem tudjuk helyrehozni. Mindegyik egy elszalasztott lehetőség. Azt gondoltam, kicsit naivan, hogy ha az elmúlt 35 évben kialakult egy magyar nagyvállalati struktúra és egy nagyvállalati réteg, akkor az ő bevonásuk a társadalmi felelősségvállalás jegyében ezeknek az épületeknek a felújításában és üzemeltetésében egy nemes és jó cél lehetne” – tette hozzá.
Lázár János arról is beszélt, hogy nagyra értékeli a sportot támogató nagy cégeket, de úgy véli, hogy a kultúra és a kulturális örökség is támogatást érdemel. Azt szeretné, ha Magyarországon divatossá válna a nemzeti örökség épületeinek felújítása, és nem hagynák őket lerombolódni, piszkosan állni. A miniszter javasolja, hogy vonjanak be külső forrásokat is ehhez, ha szükséges. Elmondta, hogy az elmúlt években sok pénzt költöttek már épületek felújítására, de még mindig sok a feladat.
Példákat is említett, mint a füzérradványi és a szabadkígyósi Békéscsaba melletti kastélyegyüttes, amelyek felújítása még nem fejeződött be. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem akarják ezeket az épületeket magáncélra hasznosítani, vagy gazdasági csoportok számára átadni, hanem mindenkinek hozzáférést biztosítaniuk szeretnének.
Elmondta, hogy augusztus 30-ig nyilvánosságra hoznak egy listát arról, hogy mely kastélyépületeket szeretnék átadni ebben az évben.
Ez egy próbaév lesz, és a döntést szeretnék meghozni arról, hogy mely magyar nagyvállalat, egyház vagy önkormányzat vegye át ezeket az ingatlanokat, és kötelező lesz számukra a teljes felújítás a saját pénzükből, valamint azt, hogy a felújított épületeket a köz számára hozzáférhetővé tegyék. Azt elutasította, hogy „ezek a NER-elit bulihelyei lennének”, mint azt szerinte a közbeszédben sokan állítják.
A miniszter sajnálkozva említette, hogy sok vitát váltott ki ez a terv, és hogy Magyarországon az ember akar valami normális dolgot csinálni, de a torokszakadtából jövő ordítás és orkán, politikai pártállástól függetlenül, nehézzé teszi a dolgokat.
Lázár János megjegyezte, hogy a politikai és társadalmi viták jellemzik az országot az utóbbi években, és ezek fokozódni fognak az egész világban a következő évtizedben. Emiatt fontos megfontolni, hogy az ember politikai csatákban égeti el az energiáját vagy pedig megpróbál építeni a magánvilágban. A miniszter szerint az építőipari vállalkozók pontosan értik, miről beszél, mert sok nehézséggel kell szembenézniük, nem csak a megrendelések hiánya miatt, hanem a bürokratikus nehézségek, az irigység és az ellenséges állami vagy társadalmi környezet miatt is.
Hiányoznak az állami beruházások
Az építésügyi miniszter szerint az Otthonfelújítási program hatalmas lehetőségeket rejt az építőipar számára, annak ellenére, hogy a program más minisztériumhoz tartozik. Lázár János az interjúban elmondta, hogy a kulcstermék és a regisztrált kivitelező fogalmának bevezetése nagy hatással lesz az ágazatra, különösen annak fényében, hogy a 2023-as év a magyar építőipar fekete éve volt.
Lázár kifejtette, hogy 2022 őszén a Közlekedési és Építésügyi Minisztériumban 5000 milliárd forintnyi beruházást állítottak le, ami több mint 300 építkezést érintett, és ennek következményei 2023-ban voltak érzékelhetők.
Az építőipari infláció visszaesése és a magánberuházások megélénkülése ugyan némi konszolidációt hozott 2024-re, de az állami beruházások hiánya továbbra is jelentős problémát jelent az ágazat számára. Az állam újbóli bekapcsolódása az építőipari beruházásokba,
különösen az otthonteremtési támogatás révén, kulcsfontosságú Lázár szerint, hiszen 200 milliárd forintnyi beruházást generálhat.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a regisztrált kivitelező pozíció bevezetése építőipari reformot indíthat el a minőség irányába, és ez Lázár szerint is lényeges cél. Az építőanyag-kereskedelem 80 százalékban, az építőipari kivitelezés pedig 90 százalékban magyar kézben van, ami különösen fontossá teszi a hatékonyság és a minőség javítását az ágazatban.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az építőiparban szükség van a technológiai innovációra és a digitalizációra, hiszen a megrendelők elvárásai is megváltoztak. Az új generációk már nem fogadják el a korábbi minőséget, és a vállalkozóknak alkalmazkodniuk kell ezekhez az igényekhez. Az építőipar lépéskényszerben van, hiszen a piaci és gazdasági környezet folyamatosan változik, és az állami beruházások hiányát magánberuházásokkal próbálják kompenzálni.
Lázár úgy véli, hogy a gazdasági növekedés mértéke döntően befolyásolja majd az építőipar jövőjét. A magas hitelkamatok jelenleg akadályozzák a lakáspiac élénkülését, de ha a kamatok csökkennek, a lakossági megtakarítások és hitelek révén jelentős fellendülés várható. Az állami beruházások területén pedig a gazdasági növekedés és a beruházások növekedése húzóerőt jelenthet.
Összességében úgy látja, hogy az építőipar jövője nagyban függ az állami támogatásoktól, a gazdasági növekedéstől és a technológiai innovációtól, amelyeket a kormányzat és az ágazati szereplők közösen próbálnak előmozdítani.
A kamatok csökkenése is sokat számít
Lázár János kifejtette, hogy a lakásépítési piac fellendüléséhez elengedhetetlen a hitelkamatok jelentős csökkenése. Véleménye szerint, amíg a kamatok nem esnek 4-5 százalékos sávba, addig a magyar választópolgárok nem szívesen fognak új lakás vagy ház építésébe.
A miniszter rávilágított, hogy a magyar lakosság jelentős megtakarításokkal rendelkezik, hiszen 5-6 ezer milliárd forint áll készpénzben, amelyet a koronavírus-járvány és a háború miatt tartalékoltak. Amennyiben a kamatok csökkennek, a lakosság hajlandóbb lesz hitelt felvenni és pénzt költeni lakásépítésre vagy vásárlásra.
Lázár úgy véli, hogy 2025-26-tól a lakásépítési piac jelentős fellendülése várható.
Az állami beruházások is fontos szerepet játszanak az építőiparban, hiszen a megrendelések 30 százaléka az államtól érkezik. Az állami beruházások már említett visszaesése azonban érzékenyen érintette az ágazatot. Lázár János hangsúlyozta, hogy a minisztériumok elkészítették tízéves fejlesztési terveiket, melyek alapján világos és átlátható célok mentén lehet forrásokat rendelni a beruházásokhoz.
Az úthálózat fejlesztése kiemelt prioritást élvez, mivel a gyorsforgalmi utak használatából származó bevételek jelentős mértékben hozzájárulnak az állami költségvetéshez.
„Körülbelül 6000 kilométernyi vasutat használunk most. Ennek fele 3500 kilométer van sebességkorlátozás alatt.
Most európai befektetési bankokkal tárgyalunk annak érdekében, hogy erre egy hitelt veszünk fel és megpróbálunk több milliárd eurót beforgatni a következő négy évben vasúti pályafelújításra annak érdekében, hogy a menetrendek tarthatóak legyenek és a késések megszüntethetőek legyenek
– jelentette be a miniszter a Spakli podcastben.
Az állami beruházások rendjéről szóló törvény célja, hogy kevesebb pénzből, jobb minőségben és nagyobb hatékonysággal valósuljanak meg a projektek. Lázár János rámutatott, hogy a verseny növekedése és az új szabályozások révén az állam sokkal olcsóbban tud építkezni, mint korábban. Az állami beruházások számának csökkenése ellenére a minőség és a hatékonyság növelésére helyezik a hangsúlyt.
Az állami beruházások '24-ben nem fognak felfutni, de 2025 második felében és 2026-tól egészen biztos vagyok benne, hogy jelentős állami megrendelés lesz. Ami útépítés, vasútépítés, műtárgyépítés, hídépítésre gondolok. Nyolcszáz-egynéhány híd van Magyarországon aminek a felújítása ma már elengedhetetlen
– tette hozzá.
Úgy látja, hogy ezenkívül a Debrecenben és Szegeden zajló ipari fejlesztések is jelentős ingatlanfejlesztéseket igényelnek, ami pozitív hatással lesz az építőiparra.
Lázár János hangsúlyozta, hogy a magyar építőiparra az egyik legfontosabb gazdasági ágazatként tekint az állam, amelyet támogatni, fejleszteni és ha szükséges, megmenteni is akar. Az állami beruházások új szabályozása révén a versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése a cél. Az ÉVOSZ-on keresztül az építőipari vállalkozásoknak lehetőségük van a szabályozás befolyásolására, ami transzparens és támogató jogszabályok kialakítását teszi lehetővé.
Lázár végül rámutatott, hogy a lakásépítési piac fellendítése érdekében fontos társadalmi vitára van szükség a bérlakások és saját tulajdonú lakások, valamint a tömblakások és panelprogramok szükségességéről.
Az építőipar fellendülése érdekében évente legalább 45 ezer lakás építésére lenne szükség, ami jelenleg nem áll rendelkezésre.
Összességében Lázár János optimistán tekint az építőipar jövőjére, és bízik benne, hogy a kamatok csökkenése és az állami beruházások növekedése révén jelentős fejlődés érhető el az ágazatban.
Címlapkép forrása: Portfolio
