Idén júniusban közel 28 ezer utasbiztosítást kötöttek a Netrisknél, ami 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Míg az utasbiztosítások átlagdíja 11 800 forint volt júniusban, ez lényegében megegyezik a tavaly júniusi 11 900 forinttal, ugyanakkor magasabb a májusi 8900 forintnál - közölte a társaság.
Jelenleg Olaszország és Horvátország a legnépszerűbb célpont az utasbiztosítással nyaralók körében, előbbi 18, utóbbi 14 százalékos részesedéssel rendelkezett a júniusban megkötött szerződéseket nézve. A harmadik Németország volt 13 százalékkal, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékos aránnyal. A növekedés a németországi labdarúgó-Európa-bajnoksággal magyarázható - ismertette az adatokat Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.
Az utasbiztosítási szerződést kötők 41 százaléka tengerparti nyaralásra, míg 27 százalékuk városlátogatásra utazott külföldre a Netrisk adatai szerint. Tavaly júniushoz hasonlóan átlagosan 7 napra szóltak a biztosítások.
Változást történt az autós és repülős utazásokat tekintve. A tavalyi 43 százalékról 38 százalékra csökkent az autós nyaralások részesedése, a repülősőké pedig 43 százalékról 48 százalékra emelkedett. A tengerparti nyaralások több mint felére, 56 százalékára repülővel mennek az utasok, míg a városlátogatások esetében az arány már 62 százalékos.
Ha valaki nem önszántából, hanem például járatkésés miatt nem tud időben el- vagy haza indulni, akkor bizonyos esetekben számolhat kártérítéssel. Az uniós szabályok szerint akkor lehetnek jogosultak az utasok kártérítésre, ha több mint 3 óra késéssel érkeznek meg az úti célhoz. A megtett távolság függvényében a kártérítés összege 250-600 euró - az aktuális árfolyamtól függően 98 ezer és 236 ezer forint közötti összeg - lehet. A késett járatok utasainak járó kártalanítási összeg a késés időtartamától és az utazás hosszától függ.
A két órát meghaladó járatkésés esetén a légitársaságnak úgynevezett ellátási kötelezettsége áll fenn, amely kiterjed például frissítők és étel biztosítására, vagy akár a szállodai elhelyezésre is. A légitársaság csak akkor nem köteles kártérítést fizetni, ha igazoltan rendkívüli körülmények okozták a késést. Ugyanakkor nem mentesül a légitársaság a kártalanítás alól, ha a késést például a repülőgép műszaki hibája, vagy a légitársaság munkavállalóinak a sztrájkja okozta.
Járattörlés esetén szintén van választási lehetősége az utasoknak: az uniós jogszabály szerint jegyár-visszatérítés, átfoglalás vagy az indulási repülőtérre való visszatérés között lehet választani. Kártérítésre akkor lehet számítani, ha a légitársaság nem értesítette az utast a járattörlésről legalább 14 nappal a menetrend szerinti indulás időpontja előtt. A késéshez hasonlóan szintén nem jár a kártérítés, ha rendkívüli körülmények miatt került sor a törlésre, amelyeket észszerű intézkedésekkel nem lehetett elhárítani.
Besnyő Márton hozzátette, hogy az utasbiztosítások jelenthetnek extra védelmet az egyre szaporodó járatkésési és járatlemondási esetekre. Szerencsére egyre több utasbiztosítás tartalmazza a fenti esetek kártérítését, de nem mindegyikük. Fontos, hogy a biztosítók által fizetett összegek jelentősen eltérhetnek, ezért mindenképpen ajánlott az utasbiztosítási ajánlatok összehasonlítása. Egyes biztosítók 4, míg mások csak 6-12 órás késés után fizetnek.
Fontos azonban, hogy ezek a biztosítások csak addig érvényesek, ameddig az utas kötötte.
Azaz, ha péntekig szól egy biztosítás, és a járatkésés miatt szombat hajnalra ér valaki haza, akkor a szombati napra is kell, hogy biztosítással rendelkezzen.
A biztosítói kártérítések az utóbbi időben egyre többeket foglalkoztathat, miután sorra jönnek a hírek a különféle járatkésésekről és- kimaradásokról:
Címlapkép forrása: Getty Images
