Nagyon úgy tűnik, hogy még ma is a külföldi vállalatok adják a gazdasági teljesítmény gerincét. A Magyarországon működő vállalkozások mindössze 1,4%-a (14,1 ezer) állt külföldi irányítás alatt 2022-ben. Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes vállalkozás árbevételének, valamint hozzáadott értékének közel felét (47, illetve 42,3%-át) realizálták, és a bruttó beruházások 50%-át valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak mintegy negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.
A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya azonban mind az elmúlt évekhez, mind 2010-hez viszonyítva csökkent. Mindez nem meglepő annak tükrében, hogy
- a kormányzat eltökélt abban, hogy egyes ágazatokból kiszorítsa a külföldi vállalatokat, amelynek következtében teret nyerhetnek a hazaiak,
- a szolgáltatószektorban pedig különadókkal és más adminisztratív eszközökkel igyekezett nehezíteni a vállalatok életét.
A baj csak az, hogy a külföldi vállalatok általánosságban hatékonyabbak, magasabb a termelékenységük, vagyis összességében érdemben hozzájárulnak a GDP növekedéséhez. A kabinet azonban úgy érvel, hogy a stratégiai ágazatok többségének magyar tulajdonban kell lenniük. A feldolgozóipari cégekkel mindig barátságos (szubvenciókkal segítő) politika következtében ebben a szektorban megmaradt a külföldi vállalatok nagy súlya, azonban az energiaszektorban, a kereskedelemben, az IT-szektorban, illetve a pénzügyi szolgáltatások terén a hazaiak térnyerését tapasztaljuk.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
