Mi a lényeg?
Miután a minap kiderült, hogy az Európai Unió és Ukrajna közvetítőnek kérte fel Azerbajdzsánt az idén év végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződés lejárta utáni idők kitárgyalására, és az amerikai külügyi helyettes államtitkár múlt pénteken azt vázolta: vége lesz jövőre az orosz gáztranzitnak Ukrajnán át, Zelenszkij is fontosakat mondott szerdán. Ezek a jelzések mind egy irányba mutatnak:
2025-től megszűnhet az orosz gáztranzit Ukrajnán át az EU felé, és a helyébe azeri, illetve egyéb eredetű gáz léphet.
Ezzel Ukrajna tranzitbevételeiből is maradna valamennyi, illetve az uniós gázpiac kínálati oldalán is lehetne még számolni valamennyi gázzal Ukrajna felől. Emellett az is lényeges, hogy a körvonalazódó nagy átrendeződés várhatóan érintené a magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási szerződések közül a kisebbet is. Amint ugyanis a múlt héten megírtuk: a Portfolio információi szerint az évi 1 milliárd köbméteres mennyiséget Magyarország nem terelte át a déli útvonalra, a Török Áramlatra, a szerződéssel összhangban ez a mennyiség továbbra is Ukrajnán, Szlovákián és Ausztrián keresztül jut el hazánkba. Így tehát ezen az útvonalon az orosz helyett elvileg azeri gázhoz jutna a jövő évtől Magyarország.
Mit mondott az ukrán elnök?
Az interjúban Zelenszkij is elismerte, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat azeri gáz EU-ba történő szállításáról azért, hogy megmaradjon Ukrajna tranzit szerepe, és közben az uniós gázellátási kockázatok is enyhüljenek. Szavai szerint az orosz gáz azerire lecserélése "az egyik javaslat", amelyről az ukrán kormány egyeztet a partnerekkel.
Alternatív lépéseket mérlegelünk most arra vonatkozóan, hogyan használhatnánk a vezetékeket egy másik gázszállítóval, egy másik országgal. A tárgyalások folyamatban vannak. Nem akarjuk meghosszabbítani a tranzitszerződést Oroszországgal. Nem akarjuk, hogy pénzt keressenek ezzel rajtunk
- rögzítette Zelenszkij.
Az interjú kora délutáni megjelenése hatására az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén 33 euró/MWh alá tovább esett az augusztusi határidős gázár (a téli hónapokbeli kontraktusok ára azonban még így is csaknem 40 eurónál áll), hiszen az ukrán elnöki interjú üzenete az, hogy volumen szinten nem esik ki az orosz szállítás jövőre sem az uniós gázpiacról, de az eredete átalakulhat. Ukrajna egyébként a hivatalos kimutatások szerint 2021-ben legalább 1 milliárd dollár tranzitbevételhez jutott az akkor még sokkal nagyobb éves volumenű orosz gázszállítások mellett.
Zelenszkij azzal is érvelt az orosz gáz azerire lecserélése, és így az uniós gázpiaci ellátásbiztonsági szempontok figyelembe vétele mellett, hogy
Ha ez egy normális szállítási szerződés lesz, amely nem-orosz gáz európai országokba szállításáról szól, amelyet kérnek tőlünk, akkor nekünk jövőbeli uniós tagként támogatnunk kellene a barátainkat.
Néhány órával azután, hogy az ukrán elnök interjúja megjelent, az orosz miniszterelnök-helyettes, Alexandr Novak, azt hangsúlyozta a TASZSZ és az Interfax tudósítása szerint: Oroszország 2024 után is kész szállítani orosz gázt Ukrajnán át az EU-ba, ha meg tudnak erről állapodni az ukránokkal.
Hogyan működne az orosz gáz lecserélése?
Oroszország a háború kitörése előtti években még évi 175-180 milliárd köbméter gázt szállított az EU-ba négy főbb csővezetéken, ez zuhant 2022-ben 63,8 milliárd köbméterre, majd a sok reláció felé leálló szállítások és az európai diverzifikáció miatt ez 2023-ban tovább esett 28,3 milliárd köbméterre (ennek nagyjából fele, mintegy 15 milliárd köbmétert tett ki az ukrajnai tranzit). Idén az első félévben eddig 15,5 milliárd köbmétert tett ki az ukrajnai és a törökországi tranziton keresztüli orosz vezetékes gázszállítás, továbbra is nagyjából fele-fele részben oszlott ez meg a két útvonal között.
Közben Azerbajdzsán 2023-ban 23,8 milliárd köbmétert földgázt exportált, ami 5%-os növekedés volt 2022-höz képest, és ezen belül az EU-ba irányuló vezetékes gázexport 3,5%-kal 11,8 milliárd köbméterre emelkedett az Interfax adatai szerint. Az előrejelzések arról szólnak, hogy a teljes azeri gázexport idén 24,3 milliárd köbméterre növekedhet, és ennek mintegy fele mehet az EU-ba. Éppen tegnap jelentette be az azeri energiaügyi tárca, hogy idén Olaszország éves azeri gázvásárlása 9,6 milliárd köbméterre nőhet, azaz a legnagyobb európai vevőjük egyértelműen Olaszország. Ezt az is mutatja, hogy a transz-adriai vezeték (TAP) 2020 végi elindítása óta leszállított 37,9 milliárd köbméternyi gázból eddig Olaszország 30 milliárdot vett.
Jelenleg egyébként nyolc európai országba szállít gázt Azerbajdzsán, és az amerikai külügyi helyettes államtitkár szerint a közeljövőben várhatóan további négy ország csatlakozik hozzájuk. A múlt heti tudósítás csak hatot nevezett meg: Olaszországba, Görögországba, Bulgáriába, Romániába, Szerbiába és Magyarországra szállít már Azerbajdzsán gázt, illetve ezen felül a hetedik ország bizonyára Törökország.
Az egyik legérdekesebb információ Zelenszkij mai Bloomberg-interjújából a fentieken túl az, hogy az azeriek és az oroszok közötti földgáz swap megállapodás útján működhetne az, hogy az ukrán tranzithálózaton az orosz gázt leváltja az EU felé az azeri (hiszen Ukrajna és Azerbajdzsán nem szomszédos országok, így Oroszország területén kell áthaladnia az azeri molekulának ahhoz, hogy aztán az Ukrajna és az EU felé tudjon továbbításra kerülni, tehát az egészhez az oroszok aktív segítsége igenis szükséges). A swap abból állna, hogy az ügyfélszerződések teljesítéséhez szükséges gázmennyiséget a háttérben kicserélnék az oroszok és az azeriek, és így léphetne például azeri molekula az ukrán tranzithálózatba, de ahogy az ukrán elnök vázolta, ezt csak az egyik irány, amelyről tárgyalnak a felek. Az olaj- és gázpiacon gyakori, bevett szokás swapmegállapodások kötése, azonban az orosz-ukrán relációban a hírügynökség szerint valószínűleg csak átmenetileg működne.
A magyar-azeri együttműködések és kilátások
A fentiek kapcsán érdemes kitérni a magyar gázpiaci diverzifikciós lépésekre is, illetve ahogy a minap összeszedtük: a magyar-azeri gázpiaci együttműködés is egyre fontosabbá válik. Az eddigi és a körvonalazódó magyar-azeri együttműködések lényege:
- Azerbajdzsáni gázszállítási opció. Az MVM CEEnergy és az azerbajdzsáni SOCAR között még tavaly nyáron jött létre egy olyan opciós megállapodás, amely alapján a SOCAR 2023 utolsó negyedéve során 100 millió köbméternyi földgáznak a TAP virtuális kereskedési ponton történő szállítására vállalt kötelezettséget. Ez egy vételi, illetve eladási opciós lehetőség volt, amellyel információink szerint a kedvező gázpiaci környezetben, a kiegyensúlyozott portfoliója miatt az MVM nem élt.
- Azerbajdzsáni bértárolás és további lehetőségek. A két fél közötti jó üzleti kapcsolat alapot adott arra, hogy tudomásunk szerint a két fél még tavaly nyáron egy olyan bértárolási ügyletet kötött, amelynek keretében az MVM CEEnergy a 2023. téli időszakra bértárolta a SOCAR által az AVTP-n leszállított 50 millió köbméter földgázt idén március végéig, aztán a CEEnergy a tárolási időszak végén megvásárolta a teljes mennyiséget. Információink szerint a két fél a közelmúltban Budapesten egyeztetett, és további jövőbeli potenciális üzleti irányt is azonosított.
- Részesedésszerzés az azeri gázmezőben. A minap jelentette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Lantos Csaba energiaügyi miniszter, továbbá az MVM, hogy a magyar állami vállalat az azerbajdzsáni Shah Deniz földgázmezőben szerzett részesedést. Ez azt jelenti, hogy a gázmező kitermelési jogainak 5%-át (és az értékesítést és adminisztrációt végző cég, az Azerbaijan Gas Supply Company 4%-át) veszi meg az MVM Csoport, cserébe a felosztható jövedelem 5%-ára jogosult az MVM. Információink szerint rövid távon ebből a mezőből gázt nem lehet Magyarországra szállítani, mert előre le vannak kötve és értékesítve vannak a kitermelt mennyiségek. Hosszabb távon azonban a konzorcium dolgozik a mező feltárásának harmadik szakaszán, abból várhatók addicionális mennyiségek, amelyek akár Magyarországra is megérkezhetnek, hiszen ahogy fent jeleztük: az MVM-nek jelenleg is van szállítási megállapodása a déli folyosón keresztül a SOCAR-ral. A részesedésvásárlás a rövid távú gázimport helyett tehát bevételszerzést tesz lehetővé az MVM-nek; tudomásunk szerint 5-7 év alatt megtérülhet a befektetés, közép- és hosszú távon pedig tényleges forrásdiverzifikációt is jelenthet a mező Magyarország földgázellátásában.
Címlapkép forrása: STR/NurPhoto via Getty Images
