A Német Központi Bank elnöke, Joachim Nagel felszólította a kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy az ország egyre csökkenő befektetési vonzerejét felerősítse. Nagel kiemelte, hogy Németország, Európa legnagyobb gazdasága a növekedés tekintetében lemaradásban van más nemzetekhez képest, és jelentős kihívásokkal néz szembe, különösen a megújuló energiaforrások kiépítésénél.
Egy frankfurti konferencián felszólalva Nagel idézte a KfW fejlesztési bank tanulmányát, amely szerint Németországnak mintegy 5 milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy 2045-re elérje az éghajlat-semlegességre vonatkozó célját. A vállalati beruházások azonban csökkenő tendenciát mutatnak, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a pénzemberek egyre inkább elkerülik Németországot. Nagel rámutatott több strukturális problémára, amely elriasztja a befektetőket, köztük a magas bér- és energiaköltségekre, a szakképzett munkaerő hiányára, a szabályozási bizonytalanságra és a magas adóterhekre.
E problémák kezelésére Nagel több intézkedést javasolt. Először is javasolta a szén-dioxid-adó emelését a jelenlegi tonnánkénti 45 eurós szintről, hogy ösztönözze a szén-dioxid-semleges gazdaság felé való elmozdulást. Másodszor javasolta az adók, különösen a társasági adókulcsok csökkentését, amelyek nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlenek. Harmadszor, Nagel sürgette a kormányt, hogy csökkentse a bürokratikus terheket, különösen a megújuló energiás termelők, például a szélturbinák enegedélyeztetésénél – írja a Financial Times.
Nagel hangsúlyozta továbbá, hogy a különböző ágazatokban a szakképzett munkaerő hiányának kezeléséhez növelni kell a munkaerő-kínálatot. Azt javasolta, hogy használják ki a körülbelül 3,2 millió emberből álló rejtett tartalékot, akik dolgozni szeretnének, de gyermekgondozási kötelezettségeik vagy azon meggyőződésük miatt, hogy nem fognak megfelelő munkát találni, nem tudnak dolgozni. Nagel azonban óva intette a kormányt attól, hogy nagymértékben pénzügyi ösztönzőkre támaszkodjon, mint például a chipgyártóknak felajánlott több tízmilliárd euró, hogy új félvezetőgyárakat építsenek Németországban.
Figyelmeztetett arra, hogy ez ahhoz vezethet, hogy a vállalatok az állami segélyek reményében elhalasztják a beruházásokat.
A német gazdaság az év első negyedévében 0,2%-kal nőtt, miután 2022-ben zsugorodott. A közgazdászok a fogyasztói kiadások növekedésére számítanak a bérek gyors emelkedése és az infláció lassulása miatt. A svájci IMD egyetem tanulmánya azonban azt állapította meg, hogy Németország a nemzetközi versenyképesség terén lemaradt, és a 67 ország közül két helyet rontva a 24. helyre esett vissza a rangsorban. Nagel felhívása hangsúlyozza, hogy Németországnak sürgősen kezelnie kell strukturális problémáit és javítania kell vonzerejét a befektetők számára a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása érdekében.
Címlapkép forrása: Graham Hughes/Bloomberg via Getty Images
