Több cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy a költségvetés miatt a kormány nincs könnyű helyzetben. Legutóbbi cikkünkben bemutattuk, hogy a kormánytól konszolidációs csomagot várnak bizonyos elemzők, szakértők, hitelminősítők. Ennek mérete nem kicsi, többszáz milliárd forintot is elérheti, főként a 2025-ös évben. A csomag, vagyis a kiigazítás méretét még inkább növeli az a fejlemény, hogy 2026-ban parlamenti választások lesznek, amire a kormány készülhet gazdaságélénkítő, fogyasztást közvetlenül támogató intézkedésekkel (családtámogatások, egyedi-célzott programok, adókedvezmények, -mentességek).
A korábbi tapasztalatok alapján pedig a piaci szereplők racionális magatartása az, hogy egyből arra gondolnak, hogy a kormány adóemelés útján állítja helyre a költségvetés egyensúlyát, különadó-emelésre építi a kiigazítását, a mozgásterének növelését.
Ez a másik oldalon, vagyis a különadókkal, extraprofitadóval érintett szektorok képviselői körében szerintünk újrakalkulálást igényel, egy új szcenárió jön ugyanis a képbe, az eddigi kettő mellé. Megítélésünk szerint eddig volt
- egy pozitív (kisebb esélyű) forgatókönyv, amiben az érintett ágazatok azzal számolhattak, hogy a kormány a tavaly tett ígéretét betartja, és az eredetileg két évre (2022-23-ra), majd plusz egy évre (2024) fenntartott extraprofitadókat teljes mértékben kivezeti 2025-re;
- valamint egy reálisabb alapforgatókönyv, amiben az extra terhet viselő vállalatok úgy kalkulálhattak, hogy a különadó-terhelés mégsem csökken.
A Portfolio Hitelezés 2024 konferencián megkérdeztük a hallgatóságot, mire számítanak az extraprofitadók terén, és beszédes eredmény született:
Ebben teremt új helyzetet a költségvetés kiigazítási igénye, a kormány kényszerhelyzete, amit egyébként a túlzottdeficit-eljárásból fakadó következmények is felerősítenek. Nem lennénk meglepve, ha a közeljövőben a fent bemutatott két forgatókönyv mellé bejönne egy harmadik szcenárió is (viszonylag nagy valószínűséggel), ez pedig az érintett szektorok (elsősorban a bankszektor és a kiskereskedelmi szektor) különadó-terhelésének érdemi emelkedését tartalmazza.
Ennek a forgatókönyvnek az esélyeit erősítette meg Lóga Máté NGM-államtitkár mai írása, melyben azt írta, hogy a bankok csak részlegesen feleltek meg a kormányzati elvárásnak, pontosan így fogalmazott: "teljesülésével kapcsolatban kockázatok merültek fel". "A bankrendszer 2023 júniusa (az extraprofit adó felezésének kommunikálása) és 2024 júniusa között extra nyereségre tehetett szert azzal, hogy az egyértelmű kormányzati elvárással szemben – mely az összes banki állampapír állomány növelése volt – jelentős részben az állampapír-portfóliójának átrendezésével törekedett megfelelni az extraprofit-adó felezésével kapcsolatos követelményeknek" - vezette fel az államtitkár, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy több olyan kisebb intézményt is találhatunk, melyek teljes egészében megfeleltek a kormányzati elvárásnak. Mindezek után az államtitkár előrevetíti:
nem korrekt elvárni a kormányzattól, hogy szó nélkül hagyja, hogy egy kimagaslóan magas jövedelmezőségi helyzetben lévő szektor további extra jövedelemre tegyen szert, részben a kormányzati szándék figyelmen kívül hagyásával.
Mindezek után és a korábbi évek kiigazítási tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a kormány számára a legegyszerűbb és legkönnyebb út a különadóterhelés emelése, ha valahol többszáz milliárd forintot akar találni. Más kérdés, hogy ennek lehetnek akár negatív implikációi is a magyar gazdaság és költségvetés állapotát külsősként megfigyelő szereplők körében, így például a hitelminősítők, vagy az Európai Bizottság szemében.
Érdemes ennek kapcsán azt is felidézni, hogy a bankszektor képviselői között hogyan oszlik meg ez a különadó-terhelés.
Legkésőbb novemberre ez a kérdés eldől, amikor elindul a 2025-ös költségvetés őszi tervezési folyamatának publikus része. Érdemes lesz figyelemmel követni ezért a következő hónapokat, hogy milyen további üzeneteket fogalmaz meg az érintett szektorok felé a kormány, és ezen belül is az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
