Miután tavaly májusban Recep Tayyip Erdoğan török elnök megnyerte a választást, a török líra nagyot veszített értékéből. Április végén még 19,6 környékén járt a deviza a dollárral szemben, május végén a jegyzés 23,68-as szintig ugrott. Ezen is jól látszik, hogy a piac nem szerette Erdoğan gazdaságpolitikáját, ami az ő szemszögükből nézve érthető.
A török elnök gazdaságpolitikája 2019 és 2023 között – változó intenzitással – folyamatosan nyomást gyakorolt a lírára. Erdoğan következetesen kiállt a felfogása mellett, amely szerint a magas kamatok tehetők felelőssé a magas inflációért, így még 2021 és 2023 között is, amikor a világ jegybankjai rohamosan emelték a kamatokat, tövig nyomta a fiskális és monetáris lazítást. Az ország Erdoğan elnöklésének idején több jegybankelnököt is elfogyasztott: aki az elnök akarata ellenére nem volt hajlandó szembe menni a piaci és közgazdasági logikával, annak nem volt maradása.
A befektetők alighanem nagy reményeket fűztek Erdoğan kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu felé, akitől a gazdaságpolitika normalizációját várták. Hogy mit gondoltak a választási eredményről, azt a fenti USDTRY ábra jól mutatja. Mindezek fényében nagy meglepetést jelent, hogy
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Miért gyengült a török líra jelentősen?
- Milyen felfogása volt a gazdaságpolitikáról a török elnöknek?
- Miben áll a piacpárti fordulat?
- Milyenek az ország makrogazdasági kilátásai?
- Hogyan értékeli a piac a fordulatot?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
