A közlemény szerint Budapesten a III., a IV., a XIII., a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben, valamint végig a Duna mentén, azaz a Szigetközben, Komáromnál, a Dunakanyar településein, a Csepel-sziget, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében irtják kémiai módszerrel a szúnyogokat. Kezelések lesznek több Rába menti településen, Sopron környékén, Bács-Kiskun és Zala vármegye több településén, valamint a Velencei-tó és a Tisza-tó körüli helységekben - tették hozzá.
Az árhullámot követő fokozott szúnyogártalom miatt az országos tisztifőorvos több településen is engedélyezte a légi kémiai szúnyoggyérítést, ezért a napokban a Szigetközben repülőről végeznek kémiai szúnyoggyérítést. A szúnyoggyérítés pontos ütemezése megtalálható a katasztrófavédelem weboldalán - jelezték.
Közölték azt is, hogy a Dunán, valamint a Rábán levonult árhullám nagy kiterjedésű csípőszúnyog-tenyészőhelyeket hozott létre, amelyeken tömegesen fejlődnek az ártéri szúnyogfajok.
Ahol erre lehetőség nyílik, a szakemberek a lárvák ellen biológiai módszerrel lépnek fel, de a természetvédelmi területeken ez nem lehetséges, ezért egyes térségekben mostanra jelentős szúnyogártalom alakult ki - írták.
A Szigetközben 55 településen légi gyérítés lesz, Budapesten és 267 településen pedig a települések lakott területein földi permetezéssel lépnek felé a vérszívók ellen a szakemberek. A katasztrófavédelem szerint az alkalmazott készítmény az alacsony dózisnak köszönhetően csak az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, emberekre, háziállatokra nem jelent veszélyt.
Jelenleg a legnagyobb ártalmat az árterületeken kifejlődő szúnyogok okozzák, de sok faj számára a lakókörnyezetünkben összegyűlt vizek jelentenek ideális élőhelyet, ezért a ház körül kialakult csípőszúnyog-tenyészőhelyek felszámolását nem szabad elmulasztani - áll a közleményben.
A kémiai gyérítés egyrészt hatástalan, másrészt felér az ökoszisztéma idegméreggel való leborotválásával
– mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa egy korábbi interjújában a Portfolio-nak.
A biológus szerint a szúnyogok előnyt adnak az emberiség számára, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19. Ezt az előnyt csak akkor tudjuk kihasználni, ha hatékonyan védekezünk a betegséget terjesztő szúnyogok ellen, és biológiailag gyérítjük az állományt.
Ellenkező esetben az olyan betegségek, mint a Zika vírus vagy a chikungunya vírus egyre jellemzőbbé válhatnak Magyarországon.
A virológusok folyamatosan figyelik, hogy milyen betegségeket terjesztenek a szúnyogok, és azt is tudják, hogy hol lehet érdemes a biológiai gyérítést adott esetben lokálisan, kémiaival kiegészíteni. Magyarországon azonban nincs kiforrott koncepció a szúnyogok irtására. Az inváziós szúnyogok jól érzik itt magukat, mert nincs a kihívásokhoz igazított modern gyérítés.
A szúnyog nem azért veszélyes, mert megcsíp és viszket a csípés, hanem a szúnyogok által terjesztett betegségek miatt
- hívta fel a figyelmet Kemenesi. Kiemelte: már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon. A teljes interjú itt olvasható.
Címlapkép forrása: Shutterstock
