A kormány az elmúlt években több intézkedéssel igyekezett mérsékelni Európa legmagasabb inflációját. Ennek egyik első lépése az árstop bevezetése volt, amely a kristálycukorra, a búzalisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre, a csirkefarhátra, a 2,8 százalékos UHT tejre, a burgonyára és a tojásra vonatkozott. Ezen termékek árát egy meghatározott időponthoz kötve maximalizálták, biztosítva, hogy ne lehessenek drágábbak a kijelölt árnál. Az intézkedés kapcsán azonban voltak furcsaságok is; például a tojás árát éppen egy olyan időszakban fagyasztották be, amikor az a karácsonyi és húsvéti szezon miatt amúgy is magasan volt.
Az ársapkák arra jók voltak, hogy ezeknek a konkrét alapélelmiszereknek az árát alacsonyan tartották, de senkinek sem lehetett kétsége afelől, hogy hatalmas termékválasztékkal bíró kiskereskedelmi láncok könnyen behozták a veszteségeiket más termékeken.
Az ársapkákat tavaly nyáron kivezették és jött helyette a kötelező akciózás, amely azt jelentette, hogy a nagyobb üzletekben gyakorlatilag minden nagy árucsoportból ki kellett választani egy-egy terméket és abból 15 százalék kedvezményt biztosítani az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árához képest. A volt árstopos termékekre speciális szabályok vonatkoztak, ugyanis azokat nem lehetett a beszerzési árnál drágábban adni, sőt - rotálva az egyes termékeket - ezekből is 15-15 százalék kedvezményt kellett biztosítani.
A kötelező akciók azt mutatták, hogy a kormány tettrekész, de a nagyobb boltok eleve rendszeresen akcióztak termékeket.
Ha nem is olyan szempontok alapján, ahogyan azt az elmúlt hónapokban megszabták nekik, de ebben a tekintetben nem volt nagy különbség a korábbi, kormányzati beavatkozás előtt időszakhoz képest.
Ezeknek az intézkedéseknek volt egy további negatív hatása is, amely különösen azokat a szereplőket érintette, akiket a kormány megkímélni szándékozott.
A kisebb boltoknak ugyan nem volt kötelező az árstopok miatt az indokoltnál olcsóbban adniuk a termékeiket, ám mégis versenyhelyzetbe kerültek a nyomott árakkal operáló diszkontokkal és szupermarketekkel szemben.
A kisebb, főleg kistelepüléseken található vegyesboltok nagy előnye abban rejlik, hogy helyben elérhetők, azonban, mivel a nagyobb üzletekben a kormány által megszabott árstopok miatt számos termék jóval olcsóbb volt, sokan inkább elutazhattak ezekbe a nagyobb áruházakba, hogy kihasználják a kedvezőbb árakat.
Nem állítjuk, hogy a boltbezárási hullámot az árstop pörgette, hiszen számos tényező együttes hatása okozta a gyorsulást, de mégis tény, hogy az élelmiszerboltok száma 33 ezer alá süllyedt tavaly év végére, az 2,6 százalékos csökkenés június végéhez és 5,2 százalékos az egy évvel korábbihoz képest.
Nincs itt a drágulási frász
Lapunk megnézte néhány volt árstopos termék árát a kivezetés előtt és ma is és egyelőre nem látni, hogy hirtelen megugrottak volna az árak. Van olyan diszkont Budapesten, amely a 2,8 százalékos UHT-tejet 319 forintért adta ma, pár nappal korábban pedig mindössze 4 forinttal volt olcsóbb ez a termék. Ugyanakkor volt olyan bolt, ahol máris érzékelhető volt egy 150 forintos áremelkedés a tej esetében.
Láttuk olyan étolajat, amelynek az ára éppen most lett akciós és még olcsóbb, mint pár napja.
Egy bizonyos M-es méretű tojás esetében az egyik online kiskereskedőnél 700 forintról 800-ra ugrott az ár egyik napról a másikra.
Szintén egy budapesti diszkontban a kristálycukor 460 forintra drágult a korábbi 300 forintról A cukrot kiemeltük a most hétvégén megjelent cikkünkben is, ahol azokat termékeket vettük górcső alá, amelyek ára a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt évben.
Ez persze csak egy pillanatfelvétel, könnyen lehet, hogy a következő hetekben az árak lendületesen kúsznak majd felfele, hiszen nem sok piaci racionalitás van amögött, hogy a magasabb zsírtartalmú (finomabb) 2,8 százalékos tej tartósan olcsóbb legyen mint a 1,5 százalékos.
Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is azzal érvelt, hogy a kiskereskedők a fogyasztói szokásokhoz, elvárásokhoz még jobban igazodó akciókat tudnak indítani, amelyek tovább erősítik a versenyt. Mindemellett a kiszámíthatóbb piaci környezetben hazai beszállítók is jobb eséllyel tudnak hosszú távú együtt működést kialakítani a kiskereskedőkkel, mivel a termékpályák így stabilizálódhatnak.
Címlapkép forrása: Getty Images
