Június végéig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) 2024-es finanszírozási tervében szereplő forrásbevonás 60%-a teljesült. Ezzel időarányosan jól áll az egész éves kibocsátás, minden részpiacon kedvező a finanszírozási helyzet. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6 év, ezen belül a forintadósságé 4,7 év, a devizaadósságé pedig 9,1 év.
A magyar költségvetés helyzetével legutóbb az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:
Az államadósság-kezelés részpiacai tekintetében az időarányos teljesülések a következőképpen alakultak:
Látható, hogy az első félévben összesen 5 539 milliárd forintnyi kibocsátás teljesült, ez az egész éves terv 60%-a. Ezen belül a devizafinanszírozási terv 77%-ban teljesült, míg a forint intézményi piac 65%-os értéke szintén időarányosan kedvező. A forint lakossági állampapírpiacon ugyan a tervezett bruttó kibocsátás mindössze 46%-a teljesült június végéig, azonban a bruttó kibocsátásban a nettó növekményen felül megjelenik a 2024-ben eddig tapasztalt évközi lakossági portfólió átrendezések hatása, emiatt érdemes bővebben is kitérni a lakossági tulajdonú állampapírok nettó növekményének az időarányost meghaladó alakulására.
Az ÁKK célja a lakossági piacon a GDP 2%-ának megfelelő nettó állománynövekedés 2024-ben, a bruttó kibocsátás mellett ennek alakulását is érdemes figyelembe venni. A lakossági tulajdonú lakossági állampapírok becsült nettó állománynövekedése 1 052 milliárd forint volt az első félévben, ez 54%-a az egész évre tervezett nettó növekménynek. Az 1 632 milliárd forintos megcélzott nettó állománynövekedés 56%-a, 922 milliárd forint teljesült június végéig.
A növekedést az év első félévére összpontosuló jelentős összegű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) utáni kamatkifizetések is segítették.
A diszkont kincstárjegyek (DKJ) teljes állománya 2024. június végén 2 093 milliárd forint, tehát 220 milliárd forinttal magasabb, mint 2023. év végén, szemben a 2024. év végére várt 1 573 milliárd forintos állománnyal. A vártnál magasabb DKJ-állomány az intézményi piaci szereplők DKJ vásárlásaira vezethető vissza. A DKJ-állomány növekedése a második negyedévben ment végbe, ez finanszírozási többletet jelent az államháztartásnak - írják.
Lakossági piac
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 46%-ban teljesült, a várt nettó növekedés ugyanakkor elérte az 54%-ot az egész éves tervhez viszonyítva. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya június végén 11 541 milliárd forint. Az első negyedévben módosított finanszírozási tervben nettó 1 932 milliárd forintos állománynövekedést tűzött ki célul az ÁKK, amelyből az év első félévében nettó 1 052 milliárd forintnyi valósult meg. A teljes lakossági állampapír-állomány a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében 11 594 milliárd forintra emelkedett.
A lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkont kincstárjegyek becsült állománya 1 032 milliárd forint volt, ez az előzetesen várt csökkenésnek megfelelően 131 milliárddal kevesebb 2023 végéhez képest.
2024. május végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma1 Magyarországon elérte a 846 462 főt,
amely a 2023. év végi szinthez képest 24 507-tel több lakossági állampapír ügyfelet jelent.
A közleményben kiemelik, hogy a jelenlegi termékpaletta, valamint a MÁP Plusz megújulása is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az év további részében is fennmaradjon a lakossági kereslet a piacon. Az ÁKK célja, miszerint 2024-ben a GDP 2%-ának megfelelő nettó finanszírozás a háztartások állampapír befektetései által valósul meg, az első félév alapján reális várakozás.
Jelenleg minden lakossági terméket érintik az értékesítési korlátok. Az ÁKK a korábbi gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is a piaci viszonyokhoz, a versenyző befektetési termékek árázásához és a várt kereslethez igazodva fogja alakítani a lakossági termékek árazását, illetve az értékesítési korlátokat.
Forint intézményi piac
Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 65%-ban teljesült az első hat hónapban . Az intézményi forint állampapírok állománya 26 720 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 39 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 23,7%, szemben a 2023. év végi 22,7%-os értékkel.
Az elmúlt másfél évben a magyar befektetési palettán is érdekes elmozdulások voltak tapasztalhatók, jelentős lakossági tőke mozdult meg a kötvényalapok felé. A hozamgörbe alakjának normalizálódása és a jegybanki kamatszint csökkenése a jövőben keresletet generálhat a forint állampapírok piacán,
a korábban jegybanki és egyéb pénzpiaci eszközökbe fektető befektetési alapok nagyobb mértékben jelenhetnek meg az állampapírpiacon.
Az ÁKK legfontosabb intézményi piaci stratégiai célja változatlanul a 2025-2026-os lejáratú államkötvények kinnlevő állományának csökkentése, akkor futnak ki ugyanis a korábbi jegybanki fedezett hiteleszköz műveletek („MNB repó”). 2025-ben jár le a 2025/C államkötvény közel 1 400 milliárd forintos állománya, amely mögött jelentős MNB repó valószínűsíthető. 2026-ban pedig a 2026/E és 2026F sorozatok járnak le. A 2025-26-ban összesen mintegy 2 580 milliárd forintnyi MNB repó fut ki. Az ÁKK jelenlegi tevékenysége, beleértve a csereaukciókat is azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen a repó lejárattal érintett államkötvények piaci állománya.
A diszkont kincstárjegyek piacán az ÁKK jelentős újításokat vezetett be 2024-ben. A DKJ-aukciók átalakításának következtében a 2023-ban átlagosan kinnlevő 18 sorozat 2024. június végére 8 sorozatra csökkent, jelentősen növelve az egyes sorozatok likviditását. Ezen felül 2024 második negyedévben elindultak a DKJ csereaukciók is.
Deviza intézményi piac
Az egész évre tervezett deviza forrásbevonás jelentős része már teljesült az első félévben, a teljes éves tervezett devizafinanszírozás 77%-a valósult meg 2024. június végéig. Az Euro Commercial Paper (ECP) program keretében június 30-án 1 milliárd dollárnyi állomány volt a piacon.
További jelentős euró és dollár nyilvános devizakötvény-kibocsátás nincs a 2024-es finanszírozási tervben.
A finanszírozási terv szerint az ázsiai, japán és kínai piacokon jelenhet meg Magyarország kisebb összegű kibocsátással, illetve az ÁKK nyitott – piaci igény esetén – zártkörű kibocsátásra (private placement) is a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - írják.
Címlapkép forrása: Getty Images
