Már régóta azt halljuk, hogy a világ polarizálódik és két nagy gazdasági blokk fog kialakulni. Az egyik Kína vezetésével, a másik pedig az Egyesült Államok zászlaja alatt. Az elmúlt hónapokban, mintha begyorsultak volna ezek a folyamatok a kereskedelmi háború újraéledésével. Csupán néhány hét alatt import vámokat vetettek ki az amerikaiak a napelemekre, az elektromos autókra, a chipekre és számos stratégiai területen korlátozni akarják Kína hozzáférését stratégiailag fontos iparágakhoz.
Amiről viszont kevés szó esik, hogy már láthatóak-e ezek a változások az adatok szintjén, vagy arról van szó esetleg, hogy az eddig hozott intézkedések inkább csak kardcsörtetések, mint érdemi hatást gyakoroló intézkedések?
Az USA-ban már elindult valami
A 2017-ben indult kereskedelmi háború még nem okozott jelentős változást, azonban a 2020-as koronavírus annyira felborította az ellátási láncokat, hogy a vállalatok emiatt és az amerikai-kínai kereskedelmi háború veszélyei miatt az ellátási láncaik átalakítása mellett döntöttek.
Ezt a jelenséget onshoring-nak az a termelés hazahozásának hívják. Az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy az amerikai feldolgozóipar épül le és áttelepül - többek között - Kínába. 2020-tól azonban nagyon megváltoztak a trendek, amit legjobban talán az mutat, hogy közel háromszorosára emelkedtek a feldolgozóipari beruházások. 2020-as évi 80 milliárd dollárról 230 milliárd dollár közelébe emelkedtek a feldolgozóipari beruházások, ami döbbenetes növekedésnek számít. Ebben persze (kisebb) szerepet játszott, a Biden elnök alatt elfogadott Inflation Reduction act is, ami például 37 milliárdot különített el feldolgozóipari beruházásokra.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/m/a/n/manufacturing2-687275.png)
A feldolgozóipar felfutásával pedig jól látható, hogy jelentősen esik vissza az amerikaiak Kínából számazó importja. Így az onshoring-nak és a kereskedelmi konfliktusoknak tényleg valós a hatása.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/u/s/_/us-kina-import-687281.png)
Kik a nyertesek?
Ezzel együtt Vietnám és Mexikó szerepe értékelődik fel. A Fed Bézs Könyve alapján például Texas és Mexikó között még szorosabbá váltak a kereskedelmi kapcsolatok és az onshoring jelenségének köszönhetően az autóiparban és az elektronikai és háztartási eszközök tekintetében új ellátási láncok jönnek létre Texas és Mexikó között.
![mexicó](https://pcdn.hu/articles/images-xs/m/e/x/mexico-687295.jpg)
A lenti ábra jól mutatja, hogy 2017 és 2022 között drasztikusan csökkent Kína részesedése az amerikai importon belül. Ebből leginkább Vietnam, Tajvan és - az ábrán nem látszik, de - bizonyos iparágak esetén Mexikó tudtak profitálni.
![trade](https://pcdn.hu/articles/images-xs/t/r/a/trade-687301.jpg)
Összességében tehát jól látható, hogy nem csak szavakban történik meg a világ két legnagyobb gazdaságának szétválása, de már a kereskedelmi kapcsolatokban és a beruházási aktivitásban is tetten érhető. Azonban ennek ellenére még nagyon hosszú az út a teljes szétválásig és ez nem is lehetséges teljesen, mivel a világgazdaság egy annyira komplex és egymással sok ponton összefüggő rendszer lett. Feltehetően a két hatalom vezetői is inkább a stratégiai területeken törekszenek csak autonómiára.
Címlapkép forrása: Getty Images