Július 1-jétől Magyarország tölti be az EU Tanácsának féléves soros elnökségét. Ebből az alkalomból Budapesten tartja kétnapos ülését a BusinessEurope vezető testülete, az Elnökök Tanácsa, amelyen közel félszáz európai munkaadói szervezet vezetője vesz részt. A BusinessEurope – amely 36 európai ország munkaadói szövetségeit tömöríti – az EU-ban működő vállalatok érdekeit képviseli, az uniós szerződésekben lefektetett jogai alapján európai szociális partnerként tárgyal az Európai Bizottsággal a gazdaságot, illetve a vállalatokat érintő témákban, valamint véleményezi a vállalatokat érintő uniós jogalkotási terveket, jogszabály-tervezeteket.
A BusinessEurope magyarországi tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), amely az európai szervezet fő testületének budapesti ülése apropóján sajtóbeszélgetést szervezett, amelyen az MGYOSZ elnöke, Lakatos Péter mellett a BusinessEurope elnöke és főtitkára vett részt.
Fredrik Persson, a BusinessEurope elnöke elmondta: az Elnökök Tanácsa évente kétszer ülésezik, mindig a féléves soros uniós elnökségeket megelőző napokban. A mostani ülést azért fontosabb a megszokottaknál, mert azt pár héttel a június eleji európai parlamenti választások után rendezik meg, vagyis lezárul az eddigi EP és az Európai Bizottság ötéves ciklusa, és egy újabb ötéves időszak kezdődik meg a két fontos uniós intézmény életében.
A BusinessEurope az EP-választás kampányára kidolgozta a Reboot Europe című dokumentumát, amelyben javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy következő ötéves ciklusban miként lehetne Európa versenyképességét fokozni azok után, hogy az elmúlt időszakban az EU gazdasága kezdett lemaradni az amerikai, illetve a kínai gazdasággal szemben. Tavaly például az uniós GDP csak 0,5%-kal nőtt, miközben az USA-ban 3,1%-kal, Kínában pedig 5,2%-kal bővült a gazdaság.
Az elmúlt öt évben az EU fókuszát főként
- a Covid-válság,
- majd az ukrajnai háború kezelése,
- illetve a zöld és digitális átmenetre vonatkozó szabályozások kérdése kötötte le.
A BusinessEurope elnöke ennek kapcsán kiemelte:
az elmúlt öt évben szabályozási cunami zajlott le az EU-ban, jelentősen nőtt az európai vállalatok szabályozási, adminisztratív terhe.
Az uniós Green Deal keretében beterjesztett javaslatok egyedül 2022-ben közel 2 milliárd eurós plusz adminisztratív terhet jelentettek a cégek számára. Emiatt a cégek jelentéstételi, megfelelési kötelezettségeinek egyszerűsítését és csökkentését tartaná szükségesnek az európai munkaadói szervezet.
Fredrik Persson emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok működésével, beruházásokkal kapcsolatos engedélyezési eljárások túl hosszúak, sok évet kell várni, mire egy beruházás megkapja az összes szükséges engedélyt. Ez az USA-ban gyorsabban történik, ami versenyelőnyt jelent az európai cégek tengerentúli riválisai számára – jegyezte meg a BusinessEurope elnöke. A szervezet felmérése szerint a cégek 83%-a nevezte meg az Európában történő beruházások egyik akadályaként azt, hogy túlságosan elhúzódnak az engedélyezési eljárások.
Markus Beyrer, a Business Europe főtitkára azzal folytatta az európai cégeket sújtó főbb strukturális problémák sorolását, hogy magasak az energiaköltségek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari energiaárak jóval nagyobb mértékben nőttek az elmúlt években az EU-ban, mint az USA-ban, ami újabb versenyelőnyt adott az amerikai cégeknek az európai riválisaikkal szemben.
Mind az ipari áramárnál és a gázárnál megfigyelhető, hogy még mindig kétszer nagyobbak az EU-ban a Covid előtti szintekhez képest, miközben az USA-ban csak mintegy 30%-kal emelkedtek átlagban az árak.
Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy az EU-tagállamok között is nagy eltérések lehetnek az energiaköltségek terén, példaként Németország és Franciaország esetét hozta fel. Emiatt a BusinessEurope Reboot Europe programja többek között az egységes energiapiac további mélyítését, a határokon átnyúló hálózati összeköttetésekbe történő beruházások elősegítését tartaná szükségesnek.
Címlapkép forrása: Getty Images
