„Egyszer minden akció véget ér” – kommentálta a Portfolio megkeresésére Vámos György, közgazdász a kötelező akciók eltörlését. „A kötelező akciók megszüntetése növelni fogja az árakat a korábbi árstopos termékek esetében – amelyeket csak beszerzési áron lehetett adni –, ennek mértéke azonban eltérő lesz az egyes termékek esetében” – emelte ki Vámos. Hozzátette: a kiskereskedelmi forgalom elmúlt hónapokban látott növekvő trendjét viszont nem fogja megakasztani az intézkedés eltörlése. Vámos György ezt azzal magyarázta, hogy továbbra is élénk és akciódús lesz a verseny az élelmiszerkereskedelemben, az árstopos termék köre pedig nem képvisel nagy súlyt a fogyasztói kosárban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden közölte, hogy 2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás. Azt tavaly júniusban vezették be, leginkább az árstop kivezetése miatt, vagyis több mint egy évig élt a rendszer. Tavaly augusztusban pedig (az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó) kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10%-ról legalább 15%-ra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára (lásd cikkünk végén), amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15%-kal olcsóbban kellett kínálni.
A kötelező akciózás eltörlésének pozitív hozadéka a termelők és a kereskedők számára, hogy helyreállhatnak a torz árarányok
– mondta Vámos György. Megszűnhet az helyzet is, hogy az 1,5%-os zsírtartalmú tej olcsóbb, mint a 2,8%-os. „Régen, az árstop és a kötelező akciók előtt is az 1,5%-os UHT tejből fogyott több. Az elmúlt években fordult meg ez a trend, mert a 2,8%-os az árszabályozás miatt olcsóbb lett. Most majd újra helyreáll a piaci árarány” – hozott egy példát az árszabályozás időszakában látott torz viszonyokra.
A vásárló jól járt az elmúlt években azzal, hogy nyolc terméket egy ideig befagyasztott áron, majd beszerzési áron vásárolhatott meg, ami ugyanakkor a kereskedőknek veszteséget okozott
– hangsúlyozta Vámos, kiemelve, hogy a veszteség egy részét úgy próbálták kompenzálni a cégek, hogy más termékek árait emelték meg, olyanokat, amelyek nem tartoztak az árszabályozás alá. Ennek erős korlátot szabott a vásárló, aki statisztika nélkül is minden ármozgást észlel, és minden áremelés kockázatos volt a nehezen mozgó piacon – tette hozzá.
Vámos György szerint július 1-től megemelkedik annak a nyolc terméknek az ára, amire vonatkozott a beszerzési ár szabálya, ugyanakkor könnyen lehet, hogy a boltok nem egy lépésben növelik a termékek árát.
„Lesznek olyan cégek, amelyek minden bizonnyal csak lassan, több lépésben emelnek” – mondta Vámos. Szerinte azonban idővel újra visszatérnek a korábbi piaci árarányok. „Összességében várható némi inflációs hatás is a lépéstől, de a teljes fogyasztói kosarat nézve csak kismértékű, a jelenlegi kedvező inflációs folyamat kereteit nem megrázó áremelkedésre lehet számítani” – mutatott rá.
Vámos György úgy véli, hogy az árfigyelő rendszer megtartása bár nyilván adminisztratív terhet jelent az érintett kereskedőknek, jó irány. Az árfigyelőn megtalálható árakra mind a vásárlók, mind a kiskereskedelmi cégek, mind a gyártók is figyelnek.
Az árstopos (később beszerzési árhoz kötött) termékek az alábbiak:
- kristálycukor
- búzafinomliszt (BL 55)
- finomított napraforgó-étolaj
- házi sertéscomb
- csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
- ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
- tyúktojás
- étkezési burgonya, az újburgonya kivételével.
Címlapkép forrása: Getty Images
