A finn jegybankelnök fogalmazott az egyik legtisztábban az EKB kamatkilátásairól. Azt is elmondta, hogy bár a tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os szintre, nem szabad túlságosan visszafogniuk a gazdasági tevékenységet.
"Ha megnézzük az piaci várakozásokat, azok azt sugallják, hogy további két kamatcsökkentésre kerülne sor, így az év végére 3,25%-nál kötnénk ki, a végső kamatlábbal pedig valahol 2,25%, 2,50% körül lehet" - mondta Rehn kedden egy interjúban. Hozzátette:
Véleményem szerint ezek ésszerű várakozások.
Az EKB ebben a hónapban kezdte el csökkenteni a kamatlábakat, miután az eurózóna eddigi legmagasabb inflációjának megfékezése érdekében történelmi mértékű emeléseket hajtott végre. A legtöbb tisztviselő azóta óvatosan nyilatkozik arról, hogy mi lesz a következő lépés - tekintettel a fogyasztói árak növekedésének közelmúltbeli fellendülésére, a makacsul magas bérnövekedésre és a geopolitikai súrlódásokra.
A befektetők úgy vélik, hogy 2024-ben még 44 bázispontos kamatcsökkentés vár ránk - ami egy második negyedpontos kamatcsökkentésnek felel meg, és körülbelül 75% az esélye egy újabbnak. A következő már szeptemberben megérkezhet, októberre pedig teljesen beárazták.
Rehn hangsúlyozta, hogy az EKB nem kötelezi el magát előre semmilyen konkrét pálya mellett, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy racionális további csökkentésekre számítani.
"Abban az esetben, ha azt látjuk, hogy a dezinflációs folyamat folytatódik és a középtávú 2%-os cél felé halad, akkor ésszerű feltételezni, hogy maradunk ebben az irányban és folytatjuk a kamatcsökkentést" - mondta.
A közelmúltban megugró infláció ellenére a dezinflációs folyamat zajlik, és tudható volt előre, hogy ez egy rögös út lesz - mondta Rehn. Hozzátette:
Meg kell látnunk az erdőt a fától.
Néhány kollégájával ellentétben, akik inkább a negyedéves üléseken hoznának kamatdöntéseket, amelyeket friss gazdasági előrejelzések kísérnek, Rehn úgy látja, hogy minden egyes összejövetelen lehetőség van további lépésekre, mivel a tisztviselőknek minden egyes alkalommal új gazdasági jelentéseket kell megemészteniük.
"Nem hiszem, hogy szükségtelenül korlátoznunk kellene magunkat" - mondta. "Ellenkező esetben akár le is mondhatnánk az úgynevezett közbenső üléseket, és megspórolhatnánk az üzemanyagot."
A gazdaságra rátérve Rehn azt mondta, hogy Európa idén fokozatos fellendülés felé tart, és hogy a növekedésnek jövőre és a következő évben erősödnie kell. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a háztartásokra és a vállalatokra szükségtelenül nagy nyomást helyezzenek.
Az EKB kamatlábai még mindig elég egyértelműen a korlátozó területen vannak, és a cél az, hogy a dezinflációs folyamat folytatódjon - mondta. "Anélkül, hogy veszélyeztetnénk elsődleges célunkat, felelősségünk az is, hogy támogassuk a teljes foglalkoztatottságot, a fenntartható fejlődést és a kiegyensúlyozott növekedést".
Ez azt is jelenti, hogy nem késleltetjük szükségtelenül a kibocsátási rés bezárását
- mondta Rehn.
A franciaországi eseményekkel kapcsolatban azt mondta, hogy egyelőre nem lát okot az EKB a beavatkozásra. A francia parlamenti választások hatására az európai kötvényekből menekülni kezdtek a befektetők, de az EKB még nem aggódik emiatt.
Címlapkép forrása: Getty Images
