Az infláció leszorításához a kormánnyal együttműködve a kereskedők is igyekeztek hathatósan hozzájárulni - írják a közleményükben.
A fogyasztók a kötelező akciózás kivezetéssel jól járnak, hiszen a kiskereskedők a fogyasztói szokásokhoz, elvárásokhoz még jobban igazodó akciókat tudnak indítani, amelyek tovább erősítik a versenyt. Mindemellett a kiszámíthatóbb piaci környezetben hazai beszállítók is jobb eséllyel tudnak hosszú távú együtt működést kialakítani a kiskereskedőkkel, mivel a termékpályák így stabilizálódhatnak.
Az árcsökkentések tehát nem szűnnek meg, a kiskereskedők azonban más, a fogyasztók számára fontosabb termékkategóriákra tudják a hangsúlyt helyezni.
A kötelező akciózást tavaly júniusban vezették be, leginkább az árstop kivezetése miatt, vagyis több mint egy évig élt a rendszer. Augusztusban pedig (az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó) a kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10%-ról legalább 15%-ra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15%-kal olcsóbban kellett kínálni.
Volt ennek értelme?
Idén májusban az élelmiszerek ára 1%-kal nőtt, miközben a fogyasztói árak átlagosan 4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Vagyis ma már nem az élelmiszerárak növekedése húzza az inflációt, hanem a szolgáltatások drágulása. Az elmúlt években azonban az élelmiszerárak nőttek a legnagyobb mértékben. 2020-hoz képest több mint 75%-kal drágultak az élelmiszerek, ami a legnagyobb mértékben emelkedő termékcsoport.
Ahogy a fenti ábrán látható, sem az árstop, sem a kötelező akciózás nem vetette vissza az áremelkedést. Az árstopok 2021-es bevezetése után ugyanis még sokáig lendületesen nőttek az árak (sőt, igazán csak azután vettek nagy lendületet), miközben a kötelező akciózás bevezetésekor már egy ideje stagnált az árszint.
A boltok egyszerű megoldása az volt, hogy az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget más, nem árstopos termékek áraiba építették be.
A zsugorinfláció elleni fellépés marad
A kormány emellett olyan intézkedéseket is bevezetett - és ezek maradnak is - mint a zsugorinfláció elleni küzdelem. Ennek értelmében
- egy legalább 1 milliárd forint árbevételt elérő üzletben
- egy előrecsomagolt
- 2020. január 1., illetve 2023. július 1. között forgalmazott terméket
egy új kisebb tömegű, térfogatú csomagolásban hoznak forgalomba, akkor a kereskedő köteles a termék kereskedő általi forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig feltüntetni a kiszerelés változására utaló tájékoztatást.
A Portfolio követi is, hogy mely termékek ezek, erről itt olvashat részletesen:
Címlapkép forrása: Getty Images
