Az idei év legnagyobb kérdése az lesz, hogy miként alakul a fogyasztás Magyarországon. Már csak azért is kiemelten fontos a fogyasztás alakulása, mert ez lesz a legfontosabb és legmeghatározóbb tényezője a GDP-növekedésnek. Ha lassan nő a fogyasztás, akkor a GDP-növekedéssel is gond lehet, ha viszont erőre kap, akkor pozitív meglepetést okozhat a gazdaság.
"A mögöttünk álló évek inflációval terhelt időszaka alatt jelentősen megrendült a fogyasztói bizalom, ami a forgalmat is negatívan érintette, ám ez a trend mára megfordult, s a jelek szerint az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza épp a lakossági fogyasztás lesz" – derült ki az MBH Bank kiskereskedelmi trendekről szóló sajtóbeszélgetésén.
Nőhet a fogyasztás
Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, hiszen a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatos, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutattak. A kelet-közép-európai térség több országában megfigyelhető visszaesés – az inflációs válsággal is összefüggésben – hazánkban különösen elmélyült, ami többek között a fogyasztói bizalmi index esésében is megmutatkozott.
Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, mely még ma is érzékelhető hatást gyakorol az ágazat belső folyamataira.
"Az áremelkedés üteme a tavalyi második félévben kezdett érdemben lelassulni, a nettó reálbér már a 2023-as év nyarának végén érdemi emelkedésnek indult, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás 2024-ben visszatér az emelkedő pályára. Ez a folyamat tavaly október óta a kiskereskedelmi forgalmak adataiban is egyértelműen érzékelhető, így kijelenthetjük, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz" – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Vége a kötelező akcióknak
A kormány ma reggel bejelentette, hogy megszűnik a kötelező akciók rendszere. Héjja Csaba, az MBH Bank közgazdásza a Portfolio kérdésére elmondta: az akció kivezetése az élelmiszerkosár árát nem fogja befolyásolni. Annak a 8 terméknek az ára, amelyeket beszerzési ár alatt kellett adni, minimálisan megnő, de ez nem lesz hatással a teljes kosárra. A bevásárlásunk összességében nem fog többe kerülni - tette hozzá. Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője szerint makrogazdasági szinten nem lesz inflációs hatása az intézkedés kivezetésének.
- A kiskereskedelem alágazatait vizsgálva azt látjuk, hogy a gépjármű-üzemanyag kereskedelem – az árstop kivezetéséhez kötődő bázishatás megszűnését követően – tavaly év vége óta emelkedő pályát mutat,
- az élelmiszerfogyasztás esetében pedig az elmúlt szűk egy évben, tavaly nyár óta szintén láthatóak a stabil visszaépülés jelei.
- A nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelmi fogyasztás nagyjából egy negyedéves csúszással követte az üzemanyag és az élelmiszer kategóriákat a pozitív előjelű volumenváltozásban.
Elhalasztott vásárlás és otthonfelújítás
"A legutóbbi adatokból az látszik, hogy két és fél éve először mutatja a nem-élelmiszer kategória a legnagyobb éves növekedést a három kategória közül, ráadásul havi alapon is bővülés látható. Ebben a kategóriában is további emelkedésre számítunk, részben a tavaly elhalasztott vásárlások pótlása, részben az otthonfelújítási program hatására felpörgő bútor-, háztartáscikk- és építõanyag-vásárlások miatt" – vetítette előre Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.
Szerinte a következő időszakban tovább nőhet a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Az infláció ugyan alacsony szintre süllyedt, de egyelőre nem látható robusztus növekedés a fogyasztásban. "Az élelmiszerinfláció csökkenése szükséges, de nem elégséges feltétele a növekedésnek" - vélekedett. Kiemelte, jelenleg 8,1 százalékon áll az online kiskereskedelem részesedése Magyarországon. Ha ezt nemzetközi viszonylatban nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyjából 15% körüli érték lenne reális, mint például Csehországban vagy Lengyelországban - tette hozzá.
Címlapkép forrása: Getty Images
