A kötelező akciózást a kormány július 1-jétől kivezeti, ugyanakkor a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert, írja az NGM.
A kötelező akciózást tavaly júniusban vezették be, leginkább az árstop kivezetése miatt, vagyis több mint egy évig élt a rendszer. Augusztusban pedig (az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó) a kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10%-ról legalább 15%-ra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15%-kal olcsóbban kellett kínálni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint "a kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedés-rendszert vizsgálva megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ugyanakkor a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani". A tárca kiemeli: a kormány mindezekből következően arról döntött, hogy 2024. július 1-jétől kivezeti a kötelező akciózást, míg a verseny támogatása érdekében folytatja az online árfigyelő rendszer működetését - zárul a közlemény.
Idén májusban az élelmiszerek ára 1%-kal nőtt, miközben a fogyasztói árak átlagosan 4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Vagyis ma már nem az élelmiszerárak növekedése húzza az inflációt, hanem a szolgáltatások drágulása. Az elmúlt években azonban az élelmiszerárak nőttek a legnagyobb mértékben. 2020-hoz képest több mint 75%-kal drágultak az élelmiszerek, ami a legnagyobb mértékben emelkedő termékcsoport.
Ahogy a fenti ábrán látható, sem az árstop, sem a kötelező akciózás nem vetette vissza az áremelkedést. Az árstopok 2021-es bevezetése után ugyanis még sokáig lendületesen nőttek az árak (sőt, igazán csak azután vettek nagy lendületet), miközben a kötelező akciózás bevezetésekor már egy ideje stagnált az árszint.
A boltok egyszerű megoldása az volt, hogy az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget más, nem árstopos termékek áraiba építették be (nagyobb mértékben emelték ezek árait). Az élelmiszerárak robbanásának megállását a kereslet összezuhanása - a bérek vásárlóerejének visszaesés - és az energiaárak mérséklődése okozta, ami megakadályozta az árszintek további növekedését.
A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a boltok miként reagálnak a kötelező akciózás kivezetésére az újra megélénkülő kereslet közepette. Az árakat ugyanis újra kiigazíthatják, ha nem kell a beszerzési áron adniuk egyes termékeket.
Mindazonáltal az árfigyelő rendszerének megtartása mindenképpen pozitív döntés, hiszen a verseny élénkítését célozza, a kiskerláncok ugyanis folyamatosan figyelik egymás árait ebben a rendszerben. Az árfigyelő fejlesztése és több termék bevonása élénkíthetné tovább a versenyt.
Címlapkép forrása: Getty Images
