Két héttel ezelőtt, az előzetes PM-adatközléskor már beszámoltunk arról, hogy többlettel zárta a költségvetés a májusi hónapot, amire 2016 óta nem volt példa.
Hétfőn közzétette a részletes adatokat a minisztérium, amiből megismerhetjük a háttérben meghúzódó folyamatokat.
Ez azzal függ össze, hogy a kiadások 2,6%-kal növekedtek, ugyanakkor
a központi költségvetés kiadásai 0,8%-kal alakultak alacsonyabban, mint egy évvel ezelőtt.
Jelentősen visszaestek a tavalyi évhez képest az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások: a tavalyi 200 milliárd forintról 37,9 milliárd forintra.
A bevételek eközben 6,1%-kal emelkedtek egy év alatt, ezen belül a központi költségvetés bevételei 4,3%-kal növekedtek.
A legfontosabb sztori
A költségvetés elmúlt időszakban mutatott teljesítményét leginkább az áfabevételek határozták meg, és ezen a téren kedvező fordulatnak lehetünk a szemtanúi. A nettó áfabevételek idén májusban 408 milliárd forinton alakultak, ami 44%-kal magasabb a tavalyi 283 milliárd forintos érték után.
A javulásban egyszerre játszott szerepet a bruttó áfabefizetések javulása, ezek ugyanis emelkedtek 40,2 milliárd forinttal, ami év/év alapon 3,9%-os növekedésnek felel meg. Vagyis a költségvetés áfasebe szépen gyógyul idén.
A kiutalások közben 84,8 milliárd forinttal voltak kisebbek, mint egy évvel ezelőtt. Ez éves szinten 11,7%-os csökkenésnek felel meg.
Az év első 5 hónapjában a kumulált nettó áfaegyenleg 198 milliárd forinttal teljesült magasabb összegben, mint 2023-ban, ez 7,4%-os javulásnak felel meg.
A jövedéki adóbevételek is magasabb összegben teljesültek idén májusban: 102 milliárd forint után 129 milliárd forint értékben, ami 26,5%-os felülteljesítés.
Az alapvető képünk az idei költségvetésről nagyon nem változott a friss részletes jelentés tartalma fényében. Továbbra is az a helyzet, hogy a 4,5%-ra emelt hiánycél elérése érdekében a kormánynak még idén lenne tennivalója. Némiképp árnyalja ezt a helyzetet az elmúlt hónapokban bekövetkező kedvező fordulat a költségvetés bevételi oldalán. Vagyis elképzelhető, hogy az eddig feltételezettnél kisebb mértékű kiigazítás is elegendő lehet a hiánycél elérése érdekében, és ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor felmerülhet a kérdés: ha a kormány azt látja, hogy a hiány 5% környékén teljesülhet plusz költségvetési kiigazítás nélkül, akkor egyáltalán van-e szükség többlet kiigazításra.
Címlapkép forrása: Portfolio
