Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Röviden tekintsük át, hogy mi is vezetett oda, hogy előállt a jelenlegi helyzet, amely akár az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázszállítások ellehetetlenülésével járhat. A Portfolio korábbi cikke a témában a következő bevezetővel indul:
Sorra hoznak ítéleteket a Gazprom ellen indított jogi eljárásokban, ami komoly hatással lehet a régiós gázpiacra. Az első precedensértékű döntés abba az irányba mutat, hogy bírósági végrehajtásokkal vághatják el az orosz gázcéget az európai bevételeitől, zárolva a megmaradt ügyfelek utalásait.
A Krim félsziget 2014-es jogtalan annektálására majd a 2022-ben újra teljeskörűen fellángoló Ukrajnai háborúra válaszul hozott EU-s, amerikai, kanadai, japán – valamint a G7 és annak tagjai által külön-külön bevezetett szankciók egészen váratlan helyzeteket eredményezhetnek az érintett orosz cégekkel üzletelő felek viszonyaiban. Így például, ahogy a hivatkozott cikk is írja, a kártérítési perekben hozott ítéletek „olyan végzést tartalmaznak, amely elrendeli, hogy a Gazprom megmaradt európai ügyfelei a kapott orosz gázért fizetett összegeket a pergyőztes európai vállalat számláira irányítsák át, mivel a kártérítés érvényesítését Oroszországban lehetetlennek tartják.
EZ VISZONT AZT JELENTENÉ, HOGY A GAZPROMNAK INDÍTOTT PÉNZT A VÉGÜL PERNYERTES EURÓPAI ÜGYFÉL KAPNÁ, AMIÉRT AZ OROSZOK LEÁLLÍTHATJÁK A GÁZSZÁLLÍTÁSAIKAT a vevő FELÉ.
Ugyan ebben a cikkünkben igyekszünk bemutatni azt a jogi mechanizmust, ami konkrétan a mostani a helyzethez vezetett, a jogi elemzésnek nem csak gáztémában van relevanciája.
Mivel a kialakult jogi konfliktusok előzményei korábban megkötött szerződések, ezért fontosnak gondoljuk legalább vázlatosan áttekinteni a szerződéskötési és teljesítési folyamatot amely nyomán a felek az arbitrázsig – választottbírósági perekig – jutottak. Egy korábbi cikkben már bemutattuk a gázszállítási infrastruktúra technológiai folyamatát a fontosabb szereplőkkel, a következő fejezetben tehát arról lesz szó, hogy a földgáz-nagykereskedelemben a szállítást megelőzően az érintettek hogyan kötnek szerződést – kereskedelmi oldalról.
A szerződéskötés – amikor még mindenki boldog
Mivel a földgázt kitermelő cégek (pld.: EOG Resources, Pioneer Natural Resources) jellemzően a kitermelés műszaki oldalára koncentrálnak, az értékesítés nyűgjét és hasznát átengedik a kereskedelem útvesztőit jobban ismerő nagykereskedőknek. Ez lehet egy szakosított cég saját cégcsoportjukban – például ilyen integrált struktúrában működik az Exxon Mobile, a Gazprom és a MOL –, vagy egy, a termelőtől teljesen független nagykereskedő (Trafigura, Gunvor, Uniper, MVM – bár utóbbi pont mostanában azeri gázmezői révén a kitermelésben is érintett lett).
Ezek az értékesítést végző szereplők jól ismerik a piacot, a fogyasztói igényeket, a finanszírozási oldalt és a földgáz nagykereskedelmére vonatkozó jogi szabályokat. Ők a kitermelőktől vásárolt földgázt továbbadják más nagykereskedőknek vagy kisebb nagykereskedőknek, akik már a végfelhasználóhoz juttatják el a gázt.
Bár elsőre szerepük csupán köztes árdrágításnak tűnik, nélkülük az optimális üzemméretre törekedő kitermelők vagy nagyon-nagyok nem tudnák hatékonyan ellátni a sok „kiskereskedőt” és a fogyasztókat. A helyzet hasonló a mezőgazdaság láncolatra: a nagytermelők (például TSZ-ek) a terményüket a Nagybani piacon értékesítik, ahonnan az a kisebb vásárcsarnokokba jut el, majd onnan a konyhaasztalra.
Mivel az energia-kereskedelemben hatalmas mennyiségekről és így csillagászati összegekről beszélünk, továbbá mivel a földgáz stratégiai árú minden országban, a szerződések megkötésekor a kereskedők és az ő tevékenységüket felügyelő nemzetei szabályozó (Magyarországon a MEKH) és pénzügyi hatóságok (itthon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal), illetve nemzetközi ágazati önszabályozó szervezetek (ENTSOG, ACER, REMIT vagy maga az Európai Unió) törekszenek az átláthatóságra. Ez annyira hangsúlyos, hogy az európai energiakereskedők szövetsége az Energy Traders Europe (leánykori, ismertebb nevén: EFET) anno kidolgozott és azóta is folyamatosan aktualizál egy abszolút „hands-on”, a mindenkori EU és fontosabb nemzeti regulációkat figyelembe vevő keretszerződés-rendszert, amelyet a cégek szabadon elérhetnek, használhatnak és így biztosítható a koherens és konzisztens tartalom és értelmezés.
| Két kereskedő közötti szerződés létrejötte során többé-kevésbé kötelező jelleggel megtörténik a következők tisztázása: | |
| Lépések: | Jelentésük |
| Know Your Customer – Ismerd az ügyfeled | Tisztázandó, hogy kik a szerződő felek, meg kell győződni arról, hogy a másik fél valós cég, rendelkezik vagy rendelkezni fog a szerződött áruval, képes teljesíteni a szerződés logisztikai és más paramétereit, pénzügyileg megbízható. |
| Quality and measure – Minőség és mérték | Meghatározzák a szerződés tárgyát és mértékegységét. A gázkereskedelemben minőségi kritériumokról állapodnak meg, tisztázzák, hogy folyamatos vagy egyszeri szállításról van szó, eldöntik a mennyiséget (mennyi köbméter, KW, MW stb.) |
| Point and schedule of delivery – Szállítás helye és ütemezése | Megegyeznek, hogy hol, milyen ponton és ütemezésben kerül átadásra és átvételre a földgáz. Az itt esetlegesen adódó félreértések elkerülése érdekében ezek elnevezésére és az ott alkalmazott eljárásokra vannak immár standardizált leírások és meghatározások. |
| Payment conditions – fizetési kondíciók | Mikor és milyen bankból melyik másikba történik a kifizetés, milyen számlára mely dokumentáció alapján utalnak. |
| Dispute settlement – vitarendezési lehetőségek | Milyen és melyik bíróságot, jogrendet vonnak be, milyen nyelven folytatják le az eljárást, ha vita merülne fel a teljesítésben, elszámolásban. |
| Forrás: Saját összefoglaló. | |
A fenti táblázat utolsó pontja valamint a szokásjog szerint a felek gyakran kötik ki valamely európai, jellemzően választottbíróság típusú bíróság illetékességét.
Megint csak jellemzően, az érintettek előre rögzítik azt is, hogy a bíróság ítéletét előre kötelezően elfogadják.
Bár alakilag és néhány fontos részletben a Gazprommal kötött szerződések különböznek a fenti EFET-mintától, a táblázatban meghatározott főbb pontokat egytől-egyig megtalálni azokban is.
Konkrét ügyek, amelyekről már tárgyalnak
A nyilvánosan elérhető források szerint legalább két, a Gazprommal szerződésben álló EU-n beüli cég már kezdeményezte vagy le is zárta a választottbírósági eljárásokat, amelyeket azért indított, mert az orosz oldal egyoldalú szerződésmódosítást követelve 2022 folyamán leállította a szállításokat.
A hányatott sorsú német energiavállalat, az Uniper 2022 végén indított eljárást a Gazprom Export ellen. A választottbíróság 2023 júniusában az Unipernek adott igazat, és több mint 13 milliárd eurós kártérítést ítélt meg nekik, a Gazprom Export által a 2022 közepe óta le nem szállított gázmennyiség után. Egyidejűleg a kimondó határozat jogot biztosít az Uniper számára a szállítási szerződések megszüntetésére.
Ezzel élve, az Uniper fel is mondta a hosszú távú szerződését. A német cég emellett aktívan folytatja a tevékenységét, jelenleg is értékesít és vásárol gázt, többek között az azeri Shah Deniz mezőről – amely azért lehet ismerős, mert az előző hetekben az MVM is bevásárolta magát az itteni kitermelésbe.
A CEZ a.s. cseh energiavállalat is indított választottbírósági eljárást a Gazprom Export ellen, ennek keretében 1 milliárd cseh korona (44 millió dollár) kártérítést követel. Az orosz fél válaszul viszontkeresetet nyújtott be a CEZ ellen a szentpétervári választottbírósághoz. Az ügy még folyamatban van.
Bár megerősített információ nincs róla, de iparági pletykák szerint további több mint tíz – egyes hírek szerint 16-18 – darab hasonló ügy van folyamatban.
A már említett standardizált megközelítés és egységes joggyakorlat miatt okkal feltételezhető, hogy ezek végkifejlete hasonló lesz mint a már lezárult Uniper-ügynél.
A helyzet rövid összefoglalója tehát: van legalább egy, már meghozott bírósági határozat, amely alapján az alperes egyoldalú döntése nyomán a felperes jogosulttá vált a megkötött szállítási szerződés felmondására és kártérítést követelni. Az persze valószínű, hogy Szentpétervárból (a Gazprom központjából) nem fogják kezet-lábat törve elutalni ezeket az összegeket.
Akkor mennyi esély van a megítélt kártérítés behajtására?
Ugyan nem várható az orosz fél együttműködés, a nyertes feleknek mégis egész jó esélyeik vannak a megítélt kártérítési összegek – vagy legalábbis egy részük – megszerzésére. Véleményünket arra alapozzuk, hogy a Gazprom és leányai az EU számos országában rendelkezhetnek lefoglalható eszközökkel, árúval, bankszámlákkal, továbbá vevőkövetelésekkel.
Bár a 2022-ben kialakult fizetési gyakorlat szerint néhány ország és importőr át is tért a rubel alapú elszámolásra, technikailag a kifizetésekkor az adott EU-s vállalat saját vállalati eurós számlájáról eurót utal a Gazprom oroszországi bankjának, amely az így beérkezett, egy technikai számlán „landoló” még mindig eurós összeget egy valamilyen általunk nem ismert árfolyamon konvertálja rubelre és elvégzi a jóváírást. Ez a Gazprom által kikényszerített módosított gyakorlat azért is minimum véleményes, mert amennyiben a jóváírás egy előre nem ismert euró/rubel-árfolyamon történik a gázt vásárló cégek folyamatosan hol túl-, hol alulfizetésben lesznek, ami nem egy optimális állapot sem az elszámolások zártsága, sem a cash-flow tervezhetősége szempontjából.
A mostani ítéletek és a kártérítések végrehajhatósága miatt a legfontosabb: mivel a pénzeszközök sose közvetlenül mennek a bankok között, hanem elszámoló vagy közvetítő bankon keresztül, így két esély is kínálkozik az utalás „eltérítésére” a pernyertesek javára.
Például egy Szlovákiából induló eurós utalás keresztülmegy a frankfurti Európai Központi Bank (EKB) elszámolóbanknál, így már az indításkor a szlovák vevő cég bankjánál, vagy az EKB közvetítő számláról zárolható, végrehajtható lesz.
A választottbírósági kikényszeríthetőség mindkét helyen megáll.
Ha tehát a vásárló ugyan fizet, de az érintett kereskedelmi bank, vagy az EKB nem engedi tovább az utalást hanem – eleget téve a választottbírósági ítéletnek – a pénzt a választottbírósági pernyertes követelőnek írja jóvá, végül a Gazprom nem jut a pénzéhez, s így persze gázt se indít többé a vásárlónak.
Az éjszakai magyar hadicsel – működik?
A helyzet értelmezésére felkért jogi szakértő, Bihary Ákos ügyvéd, a Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda partnere véleménye alapján: főszabály szerint, például a hazai jog és gyakorlat szerint a nem Magyarország területén született rendes bírósági, valamint választottbírósági ítéletek itthon is végrehajthatók. Ráadásul, az eljárt külföldi bíróság joghatóságát akkor kell megalapozottnak tekinteni, ha olyan joghatósági ok alapján járt el, amely a nemzetközi magánjogról szóló törvény alapján magyar bíróság joghatóságát is megalapozná.
Kiegészítő szabály, hogy amennyiben a külföldi határozat az annak elismerésére és végrehajtására alkalmazandó, Magyarország által kötött nemzetközi megállapodás feltételeinek nem felel meg, akkor is elismerhető és végrehajtható, ha az a nemzetközi magánjogról szóló törvény által megállapított feltételeknek megfelel.
A vagyonjogi ügyekben hozott döntések, ítéletek elismerésének további feltétele, hogy Magyarország és a határozatot hozó bíróság állama között viszonosság álljon fenn. Az, hogy az EU tagországaival ez a viszonosság fennáll, aligha igényel behatóbb vizsgálatot.
A külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában New-Yorkban még 1958. június 10-én született egy egyezmény, melynek honosítása 1962-ben a magyar jogban is megtörtént. Ráadásul erre ma már egységes gyakorlat van az Európai Unióban.
A külföldi ítéletek végrehajtása azonban nem korlátlan.
Mégsem ismerhető el a külföldi határozat egyebek mellett abban az esetben., amennyiben annak elismerése a magyar közrendbe ütközne.
Erre az esetre hivatkozással született meg a veszélyhelyzet ideje alatt Magyarország ellátásbiztonságának garantálása érdekében szükséges intézkedések kiegészítéséről szóló 117/2024. (V. 30.) Korm. rendelet.
Ennek szövege szerint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt – Magyarország ellátásbiztonságának, az egyetemes gázszolgáltatás zavartalanságának garantálása és ezáltal a gazdasági és társadalmi rend fenntartása érdekében – a földgázellátásról szóló törvény szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság által kötött földgázszállítási szerződésben meghatározott, a (nem nevesített) szerződéses partner részére fizetendő földgáz ellenértéket nem lehet harmadik személy követelésének biztosítása vagy kielégítése céljából lefoglalni, végrehajtás alá vonni, azzal kapcsolatban biztosítási intézkedést elrendelni a magyar közrendbe ütközése miatt.
A tilalom tehát egyértelműen a harmadik személy követelésének biztosítása vagy kielégítése céljából történő lefoglalásra, valamint végrehajtás alá vonásra vonatkozik, a szerződéses partner részére fizetendő földgáz ellenértékét érinti, és a tilalmat a magyar közrendbe ütközés miatt állította fel. A közrendbe ütközés pedig egy hagyományos megtagadási oknak minősül.
A közrend azonban, mint egzakt jogi definíció nem létezik, azt az Alaptörvény sem határozza meg.
Általános jelleggel elmondható., hogy az úgy nevezett közrendi fenntartás egy olyan jogi eszköz, amellyel egy adott állam ezt a belső értékrendet kívánja megőrizni akkor, ha az idegen „behatolás” nem elviselhető számára.
A Kúria egy eseti döntésében kimondta, hogy a közrend tartalmában változó kategória, időben és térben egyaránt mindig az adott gazdasági-társadalmi berendezkedés és erkölcsi, politikai felfogás függvénye. A közrend lényege, hogy a fogalma alá vonható intézményeket és elveket a jog feltétlenül meg kívánja védeni, érvényre akarja juttatni, adott esetben az alkalmazandó külföldi jog eltérő eredményre vezető hatásával szemben is. Ennek következtében a megkeresett állam mellőzi azoknak a külföldi normáknak az alkalmazását, amelyek konkrét hatásukban a közrendet sértenék.
Közrendbe ütközés azonban csak akkor állapítható meg, ha a külföldi határozat elismerése az alapjogokat, illetve a társadalmi értékítéletet sértené, a felek jogviszonyán túlmutatóan a közrend sérelmét okozó következményekkel járna, így a felek csak a jogrend alapelveinek nyilvánvaló és súlyos megsértése esetén hivatkozhatnak alappal az elismerni kért határozat közrendbe ütközésére. A közrend akkor szenved sérelmet, ha a határozat a gazdasági-társadalmi rend alapját közvetlenül sérti.
A Kúria álláspontja szerint a közrendi fenntartást megszorítóan kell értelmezni, minthogy akadályát képezi az Európai Unió egyik alapvető célkitűzésének: az ítéletek szabad érvényesülésének.
A Rendelet a közrend sérelmét pontosan nem határozza meg, arra általános jelleggel hivatkozik.
Annak megállapítása, hogy egy jogszerűen meghozott választottbírósági ítélet végrehajtása, és ennek keretében olyan pénzkövetelés lefoglalása, vagy végrehajtás alá vonása, amely nem a magyar államot, vagy valamely állami szervet illet meg, miért lenne közrendbe ütköző, és előbbi belső értékrendjét sértő, a rendelet szövegéből nem állapítható meg.
Megállapításunk szerint tehát az előző fejezetben tárgyaltakat együtt vizsgálva a mostanival, összességében feltételezhető, hogy a kimondatlanul is az MVM – Gazprom jogviszonyt megvédeni próbáló, megfelelően nem is indokolt vészhelyzeti közrend-sérelem okán hozott kormányzati intézkedés bár felmenti a hazai cégeket és bankokat az „inkasszó” alól, de nem biztos, hogy képes megvédeni a kifizetés technikai lábát az elszámolóbankban, ahol
már nem feltétlenül magyar végrehajtók járnak el, és így nem érvényesül a különutas magyar joggyakorlat.
Így pedig az új helyzet mégis okozhat itthoni zavarokat, hiszen a Gazprom biztosan nem fog gázt indítani semmilyen útvonalon, ha nem kaphatja meg annak ellenértékét. Emiatt fontos követni a fejleményeket.
Talán pont az lehet a megoldás, hogy Ilham Shabiev azeri olaj- és gázipari szakértő nemrégiben közzétett posztja szerint a szovjet időkből megörökölt azeri-orosz interkonnektoron mintegy évi 5 milliárd köbméter gáz szállítható Azerbajdzsánból Oroszországba, majd – Ukrajnán keresztül – Közép-Európába? Nem pont annyi, mint a teljes Déli Áramlat, de Magyarországnak pont elég lehet. Hovatovább az MVM-nek pont lett is egy azeri forrása!
Címlapkép forrása: Portfolio
