Járványszerűen terjed
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön megjelent legfrissebb heti adatai szerint június 16-ig összesen 76 szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon. Első ránézésre ez a szám nem tűnik jelentősnek, viszont nem árt ezt az egyetlen adatot kontextusba helyezni.
- Az elmúlt hét évben nulla és tizenöt esett között szóródott a szamárköhögéses kumulált esetszám, vagyis idén ezeknek a számoknak a sokszorosáról beszélünk.
- Az évek közötti fertőzés-előfordulás leképezi az európai uniós folyamatokat, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legutóbb májusban figyelmeztetett arra, hogy járványszerűen terjed a kontinensen a szamárköhögés-fertőzés. Az év eleje óta, Magyarország néhány szomszédjában különösen, több helyről jelentettek járványt, Romániában május közepén már két, a betegséggel összefüggésbe hozott csecsemőhalált jelentettek.
- Az esetszámok idei évben látott felfutása járványszerű görbét rajzol számunkra, amelyek ismerősek lehetnek (persze más előfordulási számokkal) a Covid-járványokból. Arról nincs információ, hogy hány laborvizsgálatot végeznek szamárköhögésre heti és területi bontásban, és ezek közül mennyit igazolnak vissza, és azt sem tudjuk, hogy milyen felderítések folynak, ezért a pozitivitási rátát sem ismerjük, ami még jobban segítene megítélni a helyzet súlyosságát (ez jelzés lenne arra vonatkozóan is, hogy mennyire fut a járványügy a helyzet után és mennyire kontrollálja azt). Külön érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a fertőzésszámok növekedési üteme a 20. hétben kapcsolt rá, vagyis május közepén. Emiatt árnyalni kell azt a laikus megközelítést, hogy a fertőző betegségek a jobb idő beköszöntével háttérbe húzódnak. Ez a jelenség a szamárköhögésre a jelek szerint nem vonatkozik.
Az egyre súlyosabb hazai helyzet közepette az NNGYK részéről nem látunk célzott és átfogó kommunikációt, leszámítva a heti fertőzötti jelentést, melyből egyesével kell kihalászni a járványhelyzet szempontjából releváns információkat. Kérdéseinkkel megkerestük a hatóságot, amint érkezik válasz az NNGYK-tól, frissítjük cikkünket. A hatóság legutóbb januárban adott ki közleményt a témában (hangoztatva, hogy 98%-os az átoltottság, ezért "nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, sporadikus esetek azonban mindig előfordulhatnak"), azóta azonban eltelt 5 hónap, vagyis lényegében a fertőzés felfutása idején nem érkezett semmilyen hivatalos információ az ügyben.
Kérdéseink voltak
Ezekre lennénk kíváncsiak a járványügyi hatóságtól:
- Meg tudja-e erősíteni a hatóság, hogy szokatlanul megugrott a szamárköhögéses esetek száma Magyarországon?
- Mivel áll ez összefüggésben, behurcolt esetekről van szó túlnyomórészt vagy beszélhetünk már lokális terjedésről?
- Hogyan értesül a hatóság a megemelkedett esetszámokról, hogyan zajlik a mintavétel, az orvosok hogyan és hová juttatják el a levett mintákat, kialakult-e ennek a folyamata?
- Milyen esetben beszélhetünk járványról, fennáll-e ennek a veszélye?
- Milyen intézkedéseket hoz a járványügyi hatóság annak érdekében, hogy a járvány elkerülhető legyen?
- Milyen intézkedéseket javasolnak az egyéneknek, szülőknek, vagy akár újabb vakcinafelvételben gondolkodó felnőtteknek, hogy megelőzhető legyen a betegség?
- Egyúttal érdekelne az is, hogy meg tudják-e erősíteni, hogy szamárköhögéssel összefüggésben voltak halálesetek Magyarországon az elmúlt időszakban?
- Ők magyar betegek voltak, vagy külföldiek, behurcolt esetekről van szó? Oltatlan csecsemőkről beszélünk vagy oltott gyermekek is voltak köztük?
Ezért veszélyes ez a betegség
A helyzet fényében és az alapos tájékoztatás érdekében megkerestünk három szakembert, hogy alaposan megvizsgáljuk magát a betegséget, értékeljék a számokat, adjanak betekintést a mögöttes folyamatokba, és beszéltünk arról is, hogy hogyan lehet védekezni egyéni szinten a fertőzéssel szemben.
A szamárköhögés egy régóta ismert gyermekkori fertőző betegség, amire egyébként minden életkorú ember fogékony – ismertette a Portfolio-nak Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója. Hozzátette: azért szokták a gyerekkort, és ezen belül is a csecsemőkort külön kiemelni, mert az esetükben tud ez nagyon súlyos formát ölteni, védőoltás hiányában. Ugyanis a világ legtöbb országában az előírt három csecsemőkori oltást 2, 3, 4 vagy 2, 4, 6 vagy 3, 4, 5 hónapos korban kapják meg a legkisebbek, akikben védőoltások nélkül olyan köhögési rohamok tudnak kialakulni a betegség során, amelynek a végén légzésszünet vagy légzésleállás is előfordulhat. Ezzel együtt járhat az oxigénhiány, az összes következményével, ami már a központi idegrendszert érinti.
Megpróbáltuk az NNGYK heti jelentéseiben elérhető esetszám-kormegoszlást egy adatsorra tenni, ezek alátámasztják a szakember szavait. Gyűjtésünk szerint a legtöbb megbetegedés a csecsemőket érintette idehaza és a hatóság sok esetben azt is megosztotta ezekben a jelentésekben, hogy a pár hetes, vagy hónapos csecsemők még nem részesültek a megfelelő védőoltásban. Ezért lehettek ők sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, a többi korosztályhoz képest.
Az elmúlt egy évet megelőzően gyakorlatilag irodalmi ritkaság volt a szamárköhögéses eset idehaza, majd miután több európai országban megjelent a betegség, Magyarországon is megnövekedett az esetszám – fejtette ki érdeklődésünkre Rósa Ágnes házi gyermekorvos.
Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító-elnöke megkeresésünkre elmondta: járványról szerencsére még nem beszélhetünk. Ez annak köszönhető szerinte, hogy a szamárköhögés elleni átoltottság Magyarországon magas, 98% feletti. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy a sporadikus esetek száma valamelyest megnövekedett. Ezért az egészségügyi szakembereknek is sokkal felkészültebbnek kell lenni azzal kapcsolatban, hogy a szamárköhögést egyáltalán diagnosztizálni tudják, hiszen a korábbi években csak elvétve lehetett találkozni ilyen esetekkel a mindennapi orvosi praxisban – mondta a háziorvos, aki arra is kitért, hogy a szamárköhögés egy bejelentésköteles megbetegedés. Tehát amennyiben a gyakorló orvos szamárköhögéses esetet diagnosztizál a praxisában, akkor az NNGYK felé jelentési kötelezettséggel bír. Ezért szerinte a hatóságnak naprakész adatbázisa van arról hogy miként alakul ez a fertőzés Magyarországon.
Miért pont most?
Azon kérdésünkre, hogy miért pont most jelent meg és terjed több európai országban, Mészner Zsófia felidézte: a szamárköhögés egyike volt azon védőoltással megelőzhető betegségeknek, amelyek gyakorlatilag eltűntek, ugyanis a múlt század 50-es éveiben sikeresen elkezdtek oltani ellene. Az átoltottság magas arányának köszönhetően a kisgyerekkori súlyos betegséglefolyást sikerült kiküszöbölni, vagyis nagyon régóta nem volt szamárköhögéses haláleset, a baktériumhordozást ugyanakkor nem sikerült megelőzni. A felnőttkorban így előfordulhat a kórokozó baktérium hordozása, és az illető csak azt veszi észre, hogy tartósan köhög, de nem jön ki rajta a tipikus szamárhanggal járó köhögés, ezért a fertőzést nem is ismerik fel. Eközben viszont ők a fertőzés terjesztőivé válnak, ezért gyakran az a megfigyelés, hogy
a szamárköhögésben megbetegedő kis csecsemők családjában kimutatható egy köhögő szülő vagy nagyszülő, akiktől a gyermek elkapja a betegséget
– magyarázta a gyerekorvos, aki még egy fontos tényezőre felhívta a figyelmet. Amikor elkezdték alkalmazni a szamárköhögés elleni védőoltásokat, akkor az egész világban az úgynevezett teljes sejtes pertusszisz komponensű vakcinát használták, vagyis az oltóanyagban benne volt az egész kórokozó elölt formában. Ez azonban kiváltott oltási reakciókat, magas lázat, lázgörcsöt, aminek sokszor nem örültek az érintettek. A 2000-es ezredforduló idején megjelentek az ún. sejtmentes vakcinák, ami csak azokat az antitesteket tartalmazta, amik feltétlenül szükségesek a szamárköhögés elleni védelemhez. Elmondása szerint kiderült, hogy ezek a vakcinák jóval kevesebb oltási reakciót okoznak, ám egy kicsit kevésbé hatékonyak. Vagyis a három oltás nagyon jó védelmet ad a betegség súlyos lefolyása ellen, de míg a teljes sejtes vakcina egy 15-20 évre jelentett védelmet, addig ez a sejtmentes védőoltás 5-6 évre. Emellett fontos látni azt is, hogy a betegség elkapása sem jár teljes védettséggel, vagyis később, akár pár tíz év múlva bárki újra megbetegedhet.
Felidézte: 2010-12 környékén lettek figyelmesek a világ több pontján arra, hogy csecsemőkorban jönnek vissza a szamárköhögéses esetek, mert akkorra telt le az a 15-20 év, amit a korábbi teljes sejtes vakcina nyújtott. Ebben a helyzetben vezette be a világ több országa is, hogy az iskolai oltási programban még egy dózist kapjanak a gyermekek, vagyis ne 6 éves korban legyen vége ennek az oltásnak, hanem 10-11 éves korban.
Mészner Zsófia elmondása szerint minderre jött rá még a Covid pandémia hatása. A koronavírus a terjedésének éveiben rendkívül erőszakos módon minden légúti kórokozót kiszorított átmenetileg, és ebben mi is a „segítségére voltunk”, hiszen elővigyázatosak voltak az emberek (maszkviselés, higiéniás szabályok, távolságtartás), melynek következtében elmaradt a természetes emlékeztető inger, ami korábban számos fertőzéssel szemben megvolt. Ezért nincs egyedül ebben a tekintetben a szamárköhögés, ugyanis ezt lehet tapasztalni a légúti óriássejtes vírussal, a skarláttal. Ezek a betegségek az elmúlt 2-3 évben nem kaptak erőre, és most ezt bepótolják – magyarázta a szakember, aki szerint
a legfontosabb, hogy odafigyeljünk a legkisebbek köhögésére. Ne hagyjuk, hogy a legkisebbek bajba kerüljenek
– húzta alá.
Arra a kérdésünkre, hogy a fertőzés terjedésében szerepet játszhat-e az elmúlt hónapokban felerősödő oltásellenesség, Rósa Ágnes kifejtette: erről nincsenek információk és általánosságban kijelenthető, hogy hazánkban még mindig kimagasló az átoltottság. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy Magyarországon az összes forgalomban lévő vakcina legyen az kötelező oltás, vagy legyen nem kötelező védőoltás, biztonságos és hatásos. Nem véletlen, hogy az elmúlt években bizonyítottak, ezek a fertőzések korábban nem léteztek Magyarországon - emelte ki.
Mészner Zsófia megerősítette, hogy Magyarországon is érkezett hír a betegséggel összefüggő halálesetről és azt is lehet látni a hivatalos jelentések alapján, hogy idén már 70 feletti esetszámnál jár ez a megbetegedés, míg a korábbi években elszórtan voltak ilyen fertőzések.
Rósa Ágnes a Portfolio-nak nyilatkozva szintén arról tájékoztatott, hogy
sajnos előfordultak csecsemőhalálozások is idehaza a betegséggel összefüggésben.
Van eszközünk a betegség ellen: bizalom és kötelező védőoltás
Mészner Zsófia külön hangsúlyozta, hogy a védőoltásnak tulajdonképpen azért van nagy jelentősége, mert
meg tudjuk védeni a vakcinával a halálos bajtól a legkisebbeket,
azt ugyanakkor be kell látni, hogy ettől még a betegséget nem sikerül legyőzni.
Mészner Zsófia felidézte az Európai Betegségmegelőző Központ nemrégiben megfogalmazott ajánlását is, kiemelten fontos a csecsemőkori oltások időben való beadása és ennek kiegésztítéseként érdemes a várandós anyáknak is beadatni a harmadik triszemeszterben (vagyis a 28. és 32. hét között) egy emlékeztető oltást, mert ez segít meg védeni a kisbabát is.
Külön szólt arról is, hogy nem maga a baktérium okozza a betegséget, hanem a baktérium mérgeket, toxinokat termel, ezért az antibiotikummal való kezelésnek csak a legelején van értelme, és a közvetlen kontaktok számára is csak akkor érdemes antibiotikumot felírni, akik közvetlen közelében fiatal csecsemő van, mert csak átmenetileg lehet ezt a torokból kiirtani.
Ez egy velünk élő kórokozó,
nem lehet elvárni és nem is sikerülhet ennek a kiirtása, ezért nagyon fontos a megelőzés, a vakcina felvétele
– hangoztatta Mészner Zsófia, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy jelen helyzetben nem kell még pánikot kiáltani, mert esethalmozódásokról beszélünk, járványról még nem. A három, csecsemőkorban adott védőoltást tehát feltétlenül minden kicsinek időben meg kell kapnia! Az életkor szerint előírt időben való oltások halasztgatása jelenleg nagy kockázattal jár és kerülendő! Tudni kell erről, fontos gondolni arra, hogy ez a fertőzés ismét előjöhet. Elsősorban azokat kell megvédeni, akik a leginkább védtelenek, a legkisebbeket – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire veszélyeztetettek a felnőttek a betegség szempontjából, azok, akik korábban megkapták ezt a kötelező védőoltást, ám az évtizedek során ennek a hatása megkopott, Békássy Szabolcs kifejtette: mint minden légúti infekció esetében, ez esetben is főleg az idősek és a krónikus betegségben szenvedők a veszélyeztetettek. A korábban kialakult nagyon magas átoltottsági arány eredményezi azt, hogy bizonyos korábban nagy járványokat okozó megbetegedéseket mára sikerült eradikálni, azaz lényeges előfordulási gyakorisággal nem számolhatunk, azonban az utóbbi hónapokban a behurcolt esetek számának növekedésével párhuzamosan figyelmet kell fordítanunk a felnőttekre is – emelte ki az országos kollegiális vezető háziorvos, aki megemlítette, hogy mint minden más oltás tekintetében, itt is lehetőség van felnőtt korban egy ismétlő védőoltás beadására is. Különösen ha valaki veszélyeztetett csoportba tartozik, vagy nagyon ki van téve a megfertőződésnek – tette hozzá.
Békássy Szabolcs tanácsot is megfogalmazott: mint minden más védőoltás esetében, ezúttal is javasolt szakember, elsősorban a háziorvos felkeresése, aki a legszélesebb ismeretekkel rendelkezik egy adott beteg kórállapotát illetően és ő fog tudni releváns tanácsot adni. A pertussis elleni felnőttkori védőoltás patikában beszerezhető, háziorvos által felírandó készítmény.
Beszélt arról is Rósa Ágnes, hogy egy ilyen megbetegedés esetén kinek mi a feladata, felelőssége. Elsősorban a szülőknek van kiemelt felelősségük, a kötelező védőoltás beadása terén, de mivel ez kötelező vakcina, ezért itt van felelőssége a védőnőnek és a gyereket ellátó háziorvosnak is. A megbetegedésre is oda kell figyelni: ha elhúzódó köhögéssel állunk szemben, akkor mindenképpen érdemes felkeresni a háziorvost, főleg ha 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőről van szó. Ha a háziorvos a betegség gyanúját észleli, akkor annak van egy kötelező folyamata, jelentenie kell a népegészségügyi szolgálat felé, és diagnosztikai úton megerősíteni a fertőzést. Arra a kérdésünkre, hogy egy súlyos beteg milyen ellátásra szorul, a háziorvos kifejtette: ez mindenképpen kórházi ellátást igényel, főleg csecsemők esetén. A magukon hasonló tüneteket észlelő felnőttek is jelentkezzenek a háziorvosuknál, aki pedig a megelőzésben gondolkodik, annak ajánlott a védőoltás megismétlése. 18 év felett egyébként is érdemes megismételni a torokgyík, a szamárköhögés és a tetanusz elleni védőoltás beadását 10 évente – tette hozzá. Aki pedig gyerekvállalás előtt áll, annak mindenképpen 5 évente érdemes megismételni ezeknek az oltásoknak a felvételét, mert idővel csökken a védettség. Azt a várandós anyukát pedig, aki 5 éven belül nem volt oltva és a harmadik trimeszterben jár, szintén ajánlott oltani - fogalmazott Rósa Ágnes.
Így lehet felismerni
A jellemző tünet kapcsán Mészner Zsófia kifejtette: a rohamokban jelentkező köhögést nehéz abbahagyni, és a köhögések közben a levegővételhez a beteg egy húzásszerű hangot ad, ami leginkább a szamár hangjára emlékeztet. Emellett a köhögési rohamot gyakran hányás is tudja követni, mert a betegség sok váladékképződéssel jár. Arról is beszélt a gyerekorvos, infektológus szakorvos, hogy a szamárköhögés meglehetősen hosszú lefolyású, 4-6 héten át tart, de akár 8 hétig is elhúzódhat. Elmondása szerint ezt három szakaszra lehet felbontani. Az első szakasz a hurutos köhögés időszaka, a középső szakasz a jellegzetes húzó rohamokkal járó köhögés és végül jön az oldódási szakasz, amikor is kezdenek ezek a hosszú rohamok csökkenni. Azt is kiemelte Mészner Zsófia, hogy
nagyon sokszor megfigyelték azt is, hogy aki szamárköhögésen esett át, akkor a beteg később, más légúti betegség esetén is kiújul ez a reflexszerű köhögés.
Rósa Ágnes emlékeztetett arra, hogy a csecsemőknél 2, 3, 4 hónapos korban kötelező ez az oltás is, ezt követően kell még 1-2 hónap ahhoz, hogy kialakuljon a teljes védettség. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nem csak az oltatlan csecsemőknél nőtt meg a megbetegedések száma, hanem az oltott gyermekek esetében is. A betegség lefolyása esetükben jellemzően nem súlyos, vagy életet veszélyeztető, de elhúzódó köhögések jelentkeznek – mondta. A betegség tipikus tünete 1-2 hetes banális hurutos állapotot követően, hogy főleg az éjszakai órákban köhögési roham jelentkezik, ami érdekes hangjelenséggel oldódik. Elmondása szerint súlyos esetekben előfordulhat, hogy a beteg nehezen kap levegőt, vagy a fertőzés szövődményeként tüdőgyulladás alakul ki, ez esetben a köhögés akár két-három hétig is fennállhat.
Címlapkép forrása: Getty Images
