Áprilisban a bruttó átlagkereset 645 300 forint volt, ami 13,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 596 200 forintra becsülhető, ami 13,9%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában - derült ki a KSH friss adataiból. Ez igencsak jelentős béremelkedésnek számít, ami azt jelzi, hogy azok is nagymértékben növelték a béreket, akik nem az év első hónapjában, hanem tavasszal vizsgálták felül a fizetéseket.
"Mindez továbbra is rendkívül magas dinamika, még az év elején megfigyelt értékhez képest is" - írta elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Bár a munkaerőpiac feszességének enyhülését látjuk, úgy tűnik, ez egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy kiüsse az alkalmazottakat a nyeregből, így képesek voltak a tervezettnél magasabb béremelést kiharcolni - vélekedett Virovácz.
A magas átlagbér növekedését elsősorban az állami szféra és a non-profit szektor bérrendezései húzzák. Mindkettő esetében a tanári fizetések emelése jelentkezik rendkívül markánsan. Míg a költségvetési szektor esetében közel 20 százalékra ugrott a béremelkedés éves üteme, addig a non-profit szférában – némi lassulást mutatva – 17 százalék felett maradt a mutató. Ezzel szemben a vállalati szektorban, piaci folyamatok alapján az év eleje óta tartósan lassul a bérnövekedési ütem, és áprilisban 11,6 százalék volt az év/év index. Persze ez még mindig messze felülmúlja az év eleji várakozásokat, miszerint tavaszra az egyszámjegyű tartományba süllyedhet a versenyszféra bérdinamikája - fejtette ki Virovácz.
Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatot is
- emelte ki a szakértő. Az eddigi adatok alapján úgy véljük, hogy most már az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék körüli bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12 százalék körül ragadó keresetbővülést hozhat, tette hozzá. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is.
Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését
- írja Virovácz.
Így meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeni kamatdöntések során. Mindezt a júniusi kommunikációban már inflációs kockázatként jelezte is a Magyar Nemzeti Bank - mutat rá Virovácz.
Úgy tűnik, a bérek alakulására a jegybank is figyel. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy jegybanki konferencián arról beszélt, hogy a szolgáltató szektor inflációja és a magas bérdinamika miatt nem dőlhetünk hátra, a következő hónapokban emelkedhet az infláció, így ez még inkább indokolja a türelmes és óvatos monetáris politikát.
Virovácz Péter kiemelte, tekintettel arra, hogy az infláció már elindult fölfelé, miközben az átlagbér dinamikus növekedési üteme lényegében fennmaradt, így a reálbérek éves bázison mért emelkedése némi lassulást követően továbbra is magasan, 9,5 százalékon állt áprilisban. "Előre tekintve egyrészt csekély ütemben lemorzsolódó bérnövekedéssel számolunk (a versenyszféra oldaláról), másrészt erősödik majd az infláció" - írja az elemző. Az ING Bank idén átlagosan 11,5-12,0 százalék körüli bérnövekedést vár, további érdemi pozitív kockázatok mellett, miközben továbbá 4,1 százalékos átlagos inflációval számolnak 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 7 százalék is lehet a reálbér-növekedés üteme - véli a szakértő.
Címlapkép forrása: Getty Images
