Ha a drágulást csak a termékek árváltozásán mérnénk, Magyarországon az inflációs mutató már régen árstabilitást jelezne. Sőt, január óta a termékek éves drágulási üteme 1,5% körül mozog, vagyis még a Magyar Nemzeti Bank 2-4%-os inflációs célsávjából is kiesik. Ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése éves alapon közel 10%-os. Vagyis amíg a termékek éves drágulása már a 2020 előtt időket idézi, a szolgáltatások inflációja épp csak visszatért a két számjegyű tartományból:
A fenti ábra igazolni látszik azt a közvélekedést, hogy a szolgáltatások durva áremelkedése miatt nincs az infláció a jegybanki célon, és emiatt alakul majd az év második felében várhatóan végig 4% felett. A szolgáltatások nagy áremelési lépéseit pedig a szolgáltató cégek mohóságára szokták visszavezetni. Erre még visszatérünk, de van egy sokkal kézenfekvőbb ok.
A késés ára
Az alábbi grafikonon hat különféle "áru" áremelkedését ábrázoltuk. Mint látható, az élelmiszerek és a bútorok ára hónapról hónapra fokozatosan változott. Ezzel szemben a postai és pénzügyi szolgáltatások, a szerencsejáték, a telefon és internet ára rövid távon jóval stabilabb, egy-egy nagy megugrás emeli az árszintet:
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
