Közel a 400-as euró: mégis mi történik a forinttal?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A forint gyengülése önmagában nem volt annyira meglepő. Sőt, igazából már tavaly lehetett látni, hogy a forintot 2022-23-ban nyomasztó egyensúlytalanságok csillapodása nagyrészt már 2023 végére lezajlott, ami egyszerre jó és rossz hír. Jó azért, mert a forint árfolyamát erősen nyomasztó és a reálgazdaság számára kibírhatatlanul magas kamatokat kikényszerítő inflációs ugrás, illetve külkereskedelmi (főleg energia-) egyensúlyborulás korrekciója relatíve gyorsan lezajlott.

Ez lehetővé tette, hogy megkezdődjön a gazdasági szereplők megtépázott bizalmának gyógyulása, illetve a kamatok egyszámjegyű tartományba való visszaterelése. Ugyanez a forint árfolyamának 2024-es kilátásait tekintve egyben „rossz” hír is: mivel a dezinfláció és a külkereskedelmi korrekció nagyobb része (egésze?) már lezajlott, az előretekintő piaci árazás ezekből a tényezőkből már nem tud friss lendületet adni a forint esetleges további erősödésének.  

Önmagában a friss forinterősítő tényezők hiánya azonban még nem feltétlenül kell(ett volna), hogy a forint egyre nagyobb gyengülési kilengéseihez vezessen. Csakhogy az idei évet elég sűrűn záporozó költségvetési hírekkel kezdte a magyar gazdaság, melyek rendre egyre rosszabb képet festettek az elmúlt év hiányáról is, majd az első négy hónapról sorra érkeztek a terven felüli hiányadatok, rövid idő alatt megközelítve az egész éves 2024-es hiánycélt. (Igaz, végül egy szigorító intézkedés is érkezett, több mint 600 milliárd forintnyi meg nem kezdett állami beruházást törölve az idei tervekből.)