Portfolio signature

Megváltozott a világ: profitéhség helyett gazdasági háború

A külkereskedelmi kapcsolatok kialakulását és intenzitását alapvetően a vállalatok profitnövelő magatartása formálja. A költségek csökkentése miatt a munkaintenzív folyamatokat olcsóbb munkaerővel rendelkező területekre költöztetik és a termeléshez szükséges alkatrészek beszerzésénél azt tartják szemmel, hogy olcsón és megfelelő minőségben vásárolják meg azokat, függetlenül a földrajzi lokációtól. Az elmúlt években azonban egyre több geopolitika feszültség figyelhető meg a világ legnagyobb gazdasági tömbjei között, amelyek erőteljesen hatást gyakorolnak a kereskedelmi kapcsolatokra. A hasonló gondolkodású országok elkezdtek többet kereskedni egymással. Mi vezetett idáig és hogyan változott a szereplők gondolkodása?
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Profitéhség és függőség

A vállalatok termeléssel kapcsolatos döntéseik során a fő vezérlő elv a profit növekedése. Úgy szervezik meg a termékek gyártását, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen és a legmagasabb eredményt érjék el. Ha bizonyos termelési fázisokban relatív sok munkára van szükség, akkor ezeket a termelési folyamatokat olyan országokba helyezik át, ahol olcsó a munkaerő. A termeléshez szükséges nyersanyagokat és alkatrészeket szintén onnan szerzik be, ahol a megfelelő minőségben a legjobb áron előállítják. Gyakran előfordul, hogy emiatt egy európai vagy egy észak-amerikai vállalat például az elektronikai alkatrészeket Kínából szerzi be, hiszen a szállítási költségekkel kiigazítva is olcsóbban jut hozzá ezekhez az inputokhoz, mintha egy közelebbi országból szerezné be.

Az alkatrészek beszerzése kapcsán szintén fontos tényező, hogy egy külső vállalat több más partnernek is értékesítheti ugyanazt a szabványosított (vagy nagyon hasonló) terméket, alkatrészt, melynek köszönhetően a méretgazdaságosság előnyeit kihasználva még versenyképesebbé válik a globális piacon és olcsóbban értékesíthet. Másrészt, a vállalatok alacsony szintjen tartják a termeléshez felhasznált alkatrészek és nyersanyagok szintjét, és termelésükhöz igazítva adják le azok iránti rendeléseiket. Ez a készletezési stratégia (just-in-time) a raktározási és készletgazdálkodással kapcsolatos költségeket csökkenti le, amely szintén a vállalatok eredményességét növeli.

Fontos azonban, hogy a külföldre történő kiszervezés és az alacsony készletek kockázatokat is hordoznak egyben.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés